Temesvári Hirlap, 1924. december (22. évfolyam, 271-293. szám)

1924-12-01 / 271. szám

Egyptomi sötétség (Saját tudósítónkta 1.) Londonból távira fozzák. A DailyTelegraph szerint Egyptombiatna eleillentétele súlyosbodtak. Az egyptmi nacionalisták fekete kéz mintájára szervezkedtek. Az egyetemi ifjúság öt napos tüntető sztrájkot rendez, amíg nem medik el a merényletek megismétlődésének veszélye, a kormány nem enyhíti intézkedéseit. A tizenegyedik Szudáni zászlóalj Khartumban fellázadt, megszállta a katonai kórházat és két Szíriát és egy angol orvost megöltek .A britt csapatok rálőttek a lázadókra, akik komoly vereséget szenvedtek. A Reuter-ügynökség jelentése szerint Perzsia hajlandó az egyptomi eseményeket Egyptom navei 2011 a Népszövetség elé terjeszteni! Az egyetomi kérdésben általában nagy a sötétség ésmég csak rejteni sem lehet, hogy a bonyodalom hová vezet és hogyan fog végződni. — Bonyolódik és bizonytalan tömi helyzet. — azegyp Orvosi megfigyelés alá helyezik újra Eskütt Lajost (Budapesti tudósítónktól.) Az Eskütt-perben tegnap Barczi Ernő miniszteri tanácsost hallgatták ki, aki a tárcaközi bizottságban a föld- mivelésügyi minisztériumot képviselte. Ismertette a kiviteli engedélyek kiadása körüli eljárást, majd fejtegette, hogy csupán a zabkivitelnél, tekintettel a kiviteli kontingens korlátolt voltára és a kérvényezők nagy számára, kilogrammonként öt korona minimális kincstári illetéket állapítottak meg, kihirdetve, hogy aki ennél magasabb illetéket ajánl fel, az előnyben részesül. A zárt ajánlatokat Nagyatádi miniszter bontotta fel Barna és Pasteiner tanácsosok jelenlétében. Esküttnek állításai bizonyos üres ajánlatokról így szintén megdőltek. Valószínű, hogy Eskütt elmebeli állapotát újból megvizsgálják. ANGHELESCU TÁRGYAL, A KISEBBSÉGEK KÉPVISELŐIVEL. Bukarestből táviratozna tudósítónk. Anghelescu közoktatásügyi miniszter néhány nap óta a kisebbségek képviselőivel folytatott tárgyalásokat az úgynevezett magániskolák törvényjavaslatára vonatkozólag.Az ankét résztvevőinek becsületszavát vette, hogy az értekezleten történtekről senkinek semmiről nem adnak felvilágosításokat, sem a sajtónak információkat. A miniszter megígérte, hogy maga fog közzétenni bőséges információkat a tanácskozások befejezése után. A magyarsággal a magyarságért — Sándor József beszámolója. — A Magyar Párt feladata. — (Saját tudósítónktól.) Sándor József a romániai magyarság kamarai képviselője ma délelőtt tartotta meg Seffisifezentgyörgyön választói lelőtt beszámolóját. A gyűlésen több ezer főnyi tömeg* jelent meg, mely nagy figyelemmel hallgatta Sándor beszédét. Beszámolója elején visszapillantást vetett az országos választási harcra és elmondotta, hogy miiként gáncsolták el a magyarság jelöltjeit. Ismertette azután parlamenti működését és azt a sok nehézséget, amellyel meg kellett küzdenie. Hangoztatta a magyarság lojalitását és jóakaratát, mellyel a konszolidáció munkájában részt akar venni. Tiltakozott az irredentizmus vádja ellen, majd az alkotmány törvényi megszavazásának körülményeivel foglalkozott. Sorra ismertette ezután a parlament által megszavazott törvényjavaslatokat és azokhoz való hozzászólásait, összesen tizenkét beszédet tartott a parlamentben. Bírálta ezután a közigazgatási reformot, amely kijelentése szerint a decentralizáció hamis jelszavába burkolva tulajdonképpen a legmerevebb centralizmust akarja megvalósítani. A készülés alatt levő választójogi törvény a régi királyságbeli lajstromos szavazási rendszer látszólagos megtartásával a szavazatból a kisebbségi rendszert el fogja ejteni és így nemcsak a magyarság mandátumai számát fogja tetemes módon leszállítani, hanem a választójogi reformok terén nem a progresszió, hanem a reakció és a visszaesés gondolatát fogja jelenteni. A sajtóval szemben az esküdtszéki intézmény elejtése mellett, ez lesz a másik ütés, amit a közvélemény és a közszellem megnyilatkozása ellen a polgárságra, különösen a kisebbségek fejére mérni fognak. Ismertette ezután azokat az akciókat, amelyeket a parlamenten kívül az iskolák, a nyugdíjasok, a kiutasítások, a tisztviselők elbocsátása és sok más közérdekű ügyben indított, és részben sikerre vitt. Anyagilag semmiféle irányban nem lévén érdekelve, — mondotta — így bár a visszaéléseket támadom, a jogos és igazságos ügyet erkölcsi bátorsággal és tiszta lélekkel támogatom. Rátérve a Magyar Párt érdemleges ügyeire is, részemrőlkiemelem, hogy négy évelőtt, mindjárt a mozgalom megindultakor indítványoztam, hogy svédés finn mintára, melyeket előadtam, készítsük el a nemzeti katasztert, nemcsak azért, hogy a legkisebb romániai magyart is, bárhol a világon számon tartsuk, hanem azért is, hogy a választójegyzékek kiigazítása esetére a névsorral meglepetés nélkül készen legyünk. A kataszteri mintát elkészítettem s az — végrehajtást várva — el is fogadtatott. Javasoltam Kolozsvárt és Bukarestben hivatalos napilap létesítését. Kértem, hogy Kolozsvárt és Bukarestben egy-egy Magyar-házat létesítsünk, mely utóbbiban a szenátorok és képviselők és a párt központi és vidéki kiküldöttei sttb. intenzív munka teljesítésére, megfelelő bérfizetés mellett, otthont találjanak, Kolozsvárt pedig a vidékről jövő szervezeti tagok klubszerű életben részesülhessenek. Bukarestben a képviselők és szenátorok úgy, mint a szászok teszik, egy irodával — agenturával — kapcsolatban kellett, volna és kellene, hogy a magyar érdekeiket képviseljék. Kértem, hogy a magyarság beszervezésének munkáját falvanként, helyszíni kiszállásokkal és népgyűlésekkel végezzük. A programmot és végrehajtást illetőleg természetesen kizártmdónak véltem és vélek minden irredentát. A létező kisebbségi politikai pártok közeledését és paktumát kívántam, bizonyos fokig, ha lehet, a szocialista párttal is. A román pártok közül azokkal keveslem a közeledést, amelyek programomjukra nézve legközelebb állnak Gyulafehérvárhoz amelyek biztosítékot is nyújtanak arra nézve, hogy ígéreteiket tényleg teljesítik. A forradalom szomorú tapasztalatait kikapcsoltam. És ha mindezekből és még sok egyébből vajmi kevés valósulhatott, annak oka részben a körülményekben s részben pedig főleg abban keresendő, hogy a szükséges pénzforrások beszerzésének egyetlen normális és lehetséges módját illető indítványom négy év előtt a legeslegelső nagy Választmányi gyűlés által egyhangúlag elvettetett s most visszatérve rá, a gazdasági viszonyok már máskép mutatkoznak. Égő parazsat gyűjtök a fejemre csak azért, hogy faj- és igazságszeretet,einnek eleget tegyek. Nem szerepet játszom, küzdök; nemspekulálok, hanem az élőszó hatalmával teljesítem tisztemet. A közjogot és közérdeket nem cserélem öszsze a magánjoggal és a magánérdekkel, mert ezek az ó- és középkor maradványai. A kisebbséget kezdik észrevenni. A Nemzetek Tanácsában, e célból külön osztály alakult. Az európai kisebbségek egy külön politikai hitvallást kezdenek vallani, melyet csak úgy egyszerűen és könnyűszerrel felrúgni nem lehet. Én a magam részéről kitartóan és rendületlenül megállok e hitvallásnál s megyek előre, ha egyedül is. Az Afrika járó Stanleyvel mondom: Megyek előre, amerre a napkelet mutat. ..lábamat kövek és tövisek vérzik; a tarában őserdők, vadak és zugó vízesések állanak, de csak megyeik, erdőt vágok és utat készítek az utánam jövőknek és Amerika felfedezőjének ösztönével és öntudatával kiáltom !^! Előre,a magyarok, mert ha küzdeni és munkálni tudunk és akarunk, amottal zajló tengeren üll ez országban is a szeretet, béke, és a megértés csendes és örömmel teljes zöld partja virul. Más út nincs. Isten a tiszta lelkiismeretét és azzal a bátrakat szereti! tiszteletének is, ami tulajdonképpen magva az igazi liberalizmusnak. Végezetül az alt misztikus élettevékenység — és ezzel kapcsolatban az önző ösztönöknek tenné szét és kereteikbe visszaszorítása — a haladó isten-fogalom következménye, mert, azzal a felismeréssel, hogy az isteni lényegnek egy részét magunkban hordjuk, karöltve .jár annak felismerése is, hogy az egésznek csak részei vagyunk, csak láncszemek az összesség kötelékében s hogy ekként jólétünk és szenvedésünk a köznek, a hazának, a városnak és mindazon más közületeknek a jólététől, vagy szenvedéseitől függ, amelyekhez tartozunk. Nagy vonásokban — mellőzve a részletkérdések egész sorát — megismertettem Önöket tisztelt hölgyeim és uraim legbensőbb meggyőződéseimmel s csak az maradt hátra,, hogy immár ama kétségekre is rátérjek néhány szóval, amelyek fejtegetéseim helyessége ellen felmerülhetnek és bizonyosan fel is merültek. Jelesül akaratlanul is feltolni az a kérdés előttünk, ha mi emberek valójában egy és ugyanazon ősanyagból vagyunk teremtve és egy és ugyanazon isteni lényegtől áthatva, miként lehetséges, hogy könnyi istentelen és lelkiismeretlen, önző ,ás kapzsi, profán és rossz ember van ezen a világon. Ilyen talányok a tudomány birodalmában is felmerültek, így például a kémiában és a legújabb időkig nem is lehetett azokat megfejteni. Jól tudjuk, pl., hogy a mészkőnek, a krétának és a márványnak ugyanaz a vegyi összetétele. Molekuláik egy atomi mészből egy atom szénből és három atom okszigénből állanak és mégis mindezen testek merőben különböző tulajdonságokkalrendelkeznek. Hasonlóképpen van ez a keményítő cukorral és a szöllőcukorral. Teljesen azonos kémiai szerkezet mellett a keményítő cukor jobbra téríti el a polarizált fénysugár síkját, innen is kapta tudományos nevét: dextroze, a szöllőcukor ellenben balra, leonloze. Magának a vegytannak ezen jelenségekre nincs magyarázata, mert az atomok összetétele ismeretlen volt előtte mindaddig, amíg a fizika erről ki sém oktatott bennünket. Az e lberi, jellemsajátosságok különfélesége bizonyára szintén az atomok belső szerkezetének különböző,sógora vezethető vissza, hiszen a nagy mindenségben sincs két teljesen azonos atom. De ha el is kellfogadnunk, hogy az ember jellemtulajdonságai szervezeti adottságaiban gyökereznek, a lényeg mégsem ebbeti, hanem az atomok illetve ezek alkatrészeinek már említett fejlődésképességében, cxtraképességében rejlik. Az atomrészecskék változatlan körülmények mellett megmaradnak egyensúlyollapotokban, ámde fizikai és pszichikai befolyások és behatások ezt az állapotot megszüntetik és az energia különböző hatásait váltják ki. Éjjel lakosztályunkban sötétség uralkodik. Ha azonban a kapcsolóval a villanyáram és az izzótest között az érintkezést helyreállítjuk, világos lesz termeinkben. Már most tisztelt hölgyeim és uraim, ha mi az isteni energia áramát a sötét ember gonosz haj kínaival megfelelő kapcsoló útján, amilyen a nevelés, az iskola, a hit, az erkölcs, érintkezésbe hozzuk, akkor az ő lénye is megvilágos iható. A jó hajlamú ember kevésbé szorul erre a segítségre, mert homályos vágyaiban is tudatában van a helyes útnak. Haladó felfogás párosulva istenfélelemmel, felebaráti és emberszeretet, embertársaink méltóságának és jogainak tisztelete, közérzület és lelki jóság az élet legfőbb igazságai, javai és erényei. Vajha ezek töltenék be és hatnák át mindazoknak sziveitis, akik a népek sorsát intézni avatvák! MHHBggVAm HIHESS^ Ismét drágul * & V€8lSfit — Fokozatos emelés az aranyparitás eléréséig. — (Saját tudósítónktól.) Illetékes helyről nyert értesüléseink szerint a bukaresti vasúti vezérigazgatóság értesítette az érdekelt vasúti köröket, hogy január elsején újból felemeli úgy a vasúti személydíjszabást, mint az áruszállítási díjakat. A vasúti tarifa felemelése programmszerűen, tervszerűen történik az aranyparitásra való áttérés indokával és hangoztatásával. A vasút a vitel és szállítási díjakat fokozatosan aranyparitásban akarja, megállapítani ugyanakkor, amikor tisztviselőinek .'Íze- 'A tése mélyen alatta áll az aranyparitásnak és a nyugdíjasok nyugdíját nem fizeti. Alapul az ez évi júniusban érvényben volt díjszabás szolgál, melyet már kétszer, emeltek és rövid időn belül még többször fognak emelni. A júniusi vasúti tarifát július 1-én huszonöt, százalékkal emelték, október elsején újabb huszonöt százalékos áremelés volt, január elsején is lesz huszonöt százalékos emelés és így fog ez tovább folyni. A vasúti vezérigazgatóság és a közlekedésügyi kormánynak ugyanis az a terve, hogy addig meg nem áll, míg fokozatosan el nem éri a júniusi vasúti díjszabás kétszázötven százalékos emelkedését, mert — állítólag— ez az ár felel meg az aranyparitásnak. Az emelés fokozatosan történik s éppen, s ennek a fokozatos emelésnek újabb terminusa január elseje. A közlekedésügyi kormány terve nem, titok, annyira nem, hogy hivatalosan értesítette is erről az egész tervezetről az érdekelt vasúti hatóságokat. A személyszállítás és az árufuvar tehát rövid időn belül lényegesen megdrágul és ezzel egyidejűleg természetesen ugyanilyen, vagy talán még nagyobb arányban megdrágul a megélhetés is. Addig azonban, míg a vasút saját tisztviselőit sem fizeti aranyparitásban s míg a forgalom, a szállítás biztonságai normális mederébe nem jut, nem gondolhat a díjtételeknek aranyparitásban való számítására. Temesvári Író sikere Parisban !(Párisi munkatárs 11 aktól.) Az itteni lapok kedvesen emlékeznek meg a Temesvárról iderándult La Suyáry Constantáiról, a temesvári francia-román kör elnökéről, kinek szépirodalmi és filozófiai írásait szeretettel fogadja a párisi kritika, és olvasóközönség. Évekkel ezelőtt fiók időt töltött Parisban a szimpatikus író,— írja a Compéydia, akinek munkái a: La Phalange, Pan, Isis stb. nem ismeretlenek i.lettünk. 1917-ben visszatért, Romániába, ahol idejét kizárólag a francia irodalomnak szentelte. Mia újra ellátogatott Parisba, hogy a Ronsard ünnepélyekéit és szoborleleplezésen aktív részt vegyen. Lahováry 1910-b ban adta ki a „Visans j Roumaines“ című verseskötetét s ugyanakkor Ropsard négyszázados emlékezetére összeválogatott költeményeit, melyek őszinte elismerést váltottak ki. Művei ezenkívül essnk, D‘Azur, d‘Or et d‘Amarante“ című verses kötete, „Kontra vérsiák“ című általános kritikai műve, „Ato és az oroszlán“ című modern meséje és végül hatalmas jelentőségű munkája .„Újabb beszédek, vagy a felszilbadultt Prometheusz.“ Minden irányu filozófiák ezek. Önök igazságok az időben és a témijén az igazság frappáns egyszerűségével. Nehéz feladatok, melyeket maga elé, tűz, nagyszerű tudással vannak megoldva s bennük az apaihatatlannak tetsző erővilágok ,r Lahováry az alkotók közül való. Nem a népszerűsitő, nem a tanítómester szól hozzáik műveiből — a mévségből feltörő hang ez — az átk 0tő íróé.' ... "