Temesvári Hirlap, 1925. május (23. évfolyam, 98-121. szám)

1925-05-01 / 98. szám

TEMESVÁRI HÍRLAP3 Hadbíróság elé kerül a pofozkodó csendőrtiszt (Bukaresti tudósítónktól.) Tegnap minisztertanács volt Bra­­t­­­a­n­u Jones miniszterelnök elnöklésé­vel, amelyen a parlament mostani ülés­­szakainak programmját állapították meg. Megállapodtak abban, hogy az iazságszolgáltatás m­eggyorsításáiról,­ az államvasutak autonómiájáról, a rádióról szóló törvényjavaslatot tárgyalják le. A n g bele s c u ismertette közokta­tásügyre vonatkozó új törvényjavasla­tokat, amelyek az újoncozás reformjáról szóló törvényjavaslattal együtt bizott­sági tárgyalásra kerül. Tatare­scu miniszter ismertette Pan Hali­pipi a bessz­arábiai parasztpárti képviselő in­­zultálásána­k dolgát. A minisztertanács elhatározta, hogy azt a csendőrtisztet , a­ki a képviselőt inzultálta, hadbíróság elé állítják. Megállapodtak a miniszte­rek abban is, hogy mihelyt őfelsége egészsége teljesen helyreáll, ünnepél­ye­­sen beiktatják ő­r­i ,s­­­e a Miron­a pá­triárkát és az ünnepségekre meghívják a Konstantinápolyból­ kiutasított pá­triárkát is. Constantines­c­u mi­i­­niszter beszámolt külföldi útjáról, D­u­­ca külügyminiszter pedig ismertette a szövetségeseknek a bolgár hadsereg­­lét­számának felemeléséről szóló jegyzékét és az arra adott választ, amit a minisz­tertanács helyeslőleg tudomásul vett. A ■ külügyminiszter ki ismertette a Hin­­d­enburg megválasztása általi terem­tett helyzetet is. A minisztertanács után T­a­t­a­r­e­s­­cu, V­ai­t­o­i­a­nu és Mosoiu minisz­terek között hosszabb megbeszélés folyt a hadsereg gabonaellátásáról. Elh­atá­­rozták, hogy felkérik az összes prefek­tusokat, hogy támogassák a hadsereg élelmezését célzó akciót, nehogy rekvi­­rálásra kerüljön sor. Tudományegyetem lesz Nagyváradon. Nagyváradról telefonálják. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a közok­tatásügyi minisztériumiban tanácskozás volt a Nagyváradon felállítandó tudo­mányegyetem dolgában. Az egyetem ősszel­ már megnyitnék és egyelőre csak három fakultása volna, jogi, filológiai és teológiai. A nagyváradi jogakadém­iai tanárok memorandumban foglalkoztak a­z egyetem feliái.Utasának dolgával és ki­nevezésük rendezését kérik. Egyúttal azt ajánlják, hogy az egyetem céljaira vásárolják meg a katolius­­püspökségtől a papneveldét, vagy pedig magát a püs­pökség épületét. XXIII. évfolyam, 98. szám 1 megh­amisítottá­k a csíki váleisztást (­S­­a­j­á­t tud­ósítónktó­l.) Megírtuk, hogy a Magyar Párt a csíki választás ügyében kiáltványt fog in­tézni Erdély népéhez. A kiáltvány elké­szült és abban a Magyar Párt nyilváno­san megállapítja, hogy a hatalom vá­­asztási törvény 45. és 46. szakaszát a csíki választás alkalmával flagráns mó­don megsértette. Az első paragrafus sze­rint a többi párt alkalmazhat bizalmi férfiakat és összekötőket tekintet nélkül arra, hogy más párt élni kíván­-e ezen jogával, a második paragrafus sze­rint a megkezdett választás megszakítás nélkül lefolytatandó. A M­agyar Párt kí­sérletet fog tenni elsősorban, hogy az el­szenvedett brutális jogsérelmek az arra illetékes törvények és fórumok által or­vosoltassanak. Ehhez képest a törvény­telen után szerzett mandátumot a sze­nátus előtt megtámadja, addig is az er­délyi magyarság nevében a legmélyebb felháborodással tiltakozik az elkövetett jogtiprások, hamisítások és törvénysér­tések ellen. A Magyar Párt vezetősége a csíki választási visszaéléseket az ö­ssz­­­magyarság sérelmének tekinti és annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a magyar kisebbség ilyen brutális megsér­tése s­emmiesetre sem szolgálja az állam konszolidálásának érdekeit. Mindazon­által a megkezdett útán halad tovább, megcsúfolva, felemelt fővel és bizakodó szívvel. A kiáltványt Ugron István, a Magyar Párt elnöke és Deák Gyula dr., a párt titkára írták alá,. fwffwriwfnww wfwwrwipwmw'mww wmww* lületes, hanem körültekintően lelkiisme­retes vizsgálódásra volt szükség, amíg kitűnt, hogy voltaképpen Liszt Ferenc esztergomi miséjének bevezető kvint-tre­­moló­ ii teljesen azonosak a Wagner Nie­­belungen gyűrűjének bevezető zenéjével s minthogy az előbbi időben az utóbbit jóval megelőzte, innét, hogy az igazság végre mégis csak napfényre került. A valóság félreismerését lényegesen segí­tet­te elő az a körülmény, hogy Liszt Ferenc nemi a zen­e­dramatu­rgia földjén vetette gondolatait papírra s így a téve­dés csak annál ködre ktf­ekvőbbnek­ tűnhe­tett. Liszt Ferenc zeneszerzői kvalitá­sainak félreismerését egy másik körül­mény is lényegesen elősegítette : ez az, hogy a zeneköltő voltaképpen idegen gondolatok művészi feldolgozásában vol­t a legnagyobb. A transcrip­ció eddig utó­piának tekintett műfajába ő visz először eredetiségét. Csak természetes, hogy a rövid­dilátó közönség az idegen gondolatok mindkét faját félreismeri. Félreismeri Liszt Ferencet ak­kor, mikor a magyar népi olal dallam- és ritmusvilágának al­kalmazásával a rapszódia műfajának ad polgárjogot, de félreismeri még in­kább, mikor egy-egy Verdi- vagy Mozart-motívu­m hatása alatt teremti meg zongoráján a fantázia, műfaját. A fáma, azt hitte, hogy Lisztnek csupán a dologbeli tudása az, mely lehöt, ezt is zongorájának köszönheti, az invenciója, a költői termékenysége valóban másod­­rangú. . (Vége köv.) bocsáto­tták a sióiba és Láng Dávid be­vonult az örök pihenés birodalmába. * Az elárvult józsefvárosi parókia ideiglenes vezetésével Takács János segédlelkész nyert megbízatást. Láng Dávid temetése­ ­(Saját tudósítónktó­l.) Az egyház­om szolgáját méltán megil­lető gyász és részvét impozáns megnyi­latkozása közepette ment végbe ma délelőtt Láng Dávid­, józsefvárosi apátplébános temetése. A kiváló emberi és papi tulajdonokban gazdag férfiú utolsó útja a környék volt, amelyen egy egész város nagyrabecsülése és zokogó szeretete kísérte a sírhelyig. Láng Dávid holttestét még tegnap délután hat órakor a katolikus hitközség tagjai átvitték a plébániáról a templom­ba, ahol a hajórészibez díszes ravatalra helyezték az érckoporsót. Egész éjszaka teológusok és nagyszámú hívők imád­koztak csendben a ravatal körül. A gyászszertartás ma délelőtt kilenc órakor vette kezde­tét. A templom belsejében és annak környékén több ezer főre menő gyászoló közönség gyűlt egybe. Az­ egyházmegye papsága szinte teljes számban jelent meg. Kilenc órakor megjelent Pacha Ágost­ apostoli kormányzó Walt­n­er József dr. püspöki szer­tartó kíséretében és a szertartásban asszisztáló központi papság fogadta az apostoli kormányzót. Pacha Ágost, aki csak huszonnégy órai­ra érkezett meg fáradtságos külföldi za­rándokairól, nem engedte meg, hogy a végtisztességet más celebrálja, hanem ő maga végezte a szertartást végig egé­szen a sírbatételig. Tette ezt az apostoli kormányzó nemcsak azért, mert az el­hunyt egyik legértékesebb papja volt, hanem mert hozzáfűzte őt a hosszú együttműködésből fakadó szeretet, amely az elköltözött iránt igaz nagyrabec­sül­tessé fokozódott. A szertartás ünnepé­lyes gyászmise vezette be, amely alatt a templomi énekkar és a papnöv­endékek kórusa Járosy Dezső pápai kamarás vezetése mellett Cas­si­l­li­a rek­viemjét énekelte. Az egyházmegye pap­sága Fiedler István kanonokkal az élén részben az apostoli kormányzónak asszisztált, részben a ravatal mellett helyezkedett el, körülöttük a gyászoló hi­vők sűrű tömege. A rekviem­ végén a teológusok kara magyar gyászdalt éne­kelt. A gyász­mise után, amely körülbelül egy óra hosszat tartott, F­er­eh Má­tyás, belvárosi plébános, tb. kanonok magas szárnyalású bucsusztatót mondott magyar és német nyelven. A fenkölt gondolatokban gazdag búcsúbeszédből a következőket közöljük: — Ha az Isten valakinek különös ke­gyelmet ad egy fenséges hivatásra —­ mondja­­Szent Bernát! Szent Józsefről — akkor megadja neki a segítőeszközöket is, amelyeket szükségesnek tart, hogy működését teljesíthesse. Neked Testvér ez megadódott. A jóság, amelyet az anyai szeretet fejlesztőt naggyá, a Te erényed volt,, a testvéri szivjóság és sze­retet otthonában beigazolódott, hogy igaz embert nevelni csak a család mele­génél lehet, így fejlődtek és fokozódtak Benned a kiváló erények és nemes tu­­lajdonságok. Dicsérj­elek-e ? Annyit dol­goztál, annyit fáradoztál, hogy én ezt a dicséretet nem­ emelem ki, szinte hal­lóim, hogy az Úr mondja Neked1: Gyere ha szolgám vissza, teljesítetted hivatá­sodat! Avagy talán ítéletet mondják fe­letted? Hiszen ember voltáll Te is, bizo­nyára voltak gyengéid, hiszen tudom, hogy testvéreidtől bocsánatot kértél az utolsó percekben. Nem Ítélek!, mert Isten azt mondja: Enyéim az Ítélet! Megsiratjuk azt, akit szeretünk — folytatta Ferch plébános német nyelven — fájlaljuk elvesztését, de a feltámadás gondolatán keresztül kell nézni a halált és a­z örökké­valóságot. Az Úr, aki ma­ga is szenvedett, így szólt: Nem tudjá­tok-e emberek, hogy nyomorúságot, be­tegséget, küzdelmet e földön végig iktet szenvedni és csak igy mehet be az örök­kévalóságba. így lesz földi utunk is a feltámadás­­ gondolatában értékesebb. Szinte hallom a feltámadt Ur szavát: Ha én fel­támadtam­, akkor te is fel­támadsz! "Szavait, amelyek mély hatást keltet­tek a szívekben, így "fejezte be: Pax tacum, ego sum, noli tknieee . . . Nie félj tőlem, szól az XJr, az örökkévalóság le­gyen a STie jutalmad, miért én vagyok bíráld, akit Te szerettél, akit hirdettél, akit meg nem tagadtál. Gyere hozzám, testvérem, az örök nyugalomban. A gyászbeszéd után ünnepélyes libera, bűnbocsánatért való könyörgések követ­keztek, mire a szertartás a templomban véget ért és a beláthatatlan sokaságtó­l isért gyászimenet megindult a józsefvá­rosi temetőbe. A katolikus hitközség tagjai fá­klyák utca­ sorfalat képeztek és­­a temető kapujától a kápolna közelében a­ főút mentén levő sírhoz, ugyancsak a hívők­ vitték a koporsót. A sírnál­ P­a­cha Ágost apostoli­­kormányzó eszkö­zölte a besszen­telést, maj­d a katolikus hívők részéről hangzottak el a búcsúz­tatók. A temetőben G­l­a­s­z­ne­k Nándor dr. magyar nyel­ven mondott gyász­beszéd­et: Utolsó utadra elkisértünk, — mondottal — még egy búcsúszóra­­megállunk, hogy­ azután átadjuk porhüvelyedet az örök enyészet­­neki. Testvéreid, híveid, barátaid!, meg­rendülve állunk a sir szélén,, mert úgy érezzük magunkat mindannyian, mint a gyermek ki atyját veszté el. Elárvultan áilulniki itt, mint ahogy árván hagytad ,paróchiáidat, szószékedet, iskoládat a Te kedves kis tanuló,gyermekeiddel. Kö­­r­üljöttek­, elárvult minden. A marosmenti apátság szép és dicső emléke is elár­vult, hiszen Te viselted mint annak apátja azt a tisztet, melyet a török Verő Kapisztrán mint ferencrendi apát év­századokká,II ezelőtt viselt. Miért hagytál itt bennünket, kik gyá­moltalanságunkban és nehéz óráinkban Te nálad vigaszt, megnyugvást és erő­t találtunk? Miért hagytad itt híveidet, kik a közel­múltban 25 éves plébánosa jubileumodat annyi­ szeretettel ünnepe­l­­ték s állták má­r akkori körül betegágya­dat ? Megnyugodva, merni kérdjük hol volt a Gondviselés a vészes halál pillanatában,, hanem vigaszt keresünk vallásos hi­tünkben mondván: nincs itt halál csak változás, elmúlásunk csak előcsarnoka egy szebb jövő életihez. Legyen pihené­­­sed, csendes, emléked áldott! Isten Ve­led! Isten Veled! Ezután­­S­­­achter Ádám nemet nyelven mondott búcsúszavakat. A pol­gári daloskor éneke után a koporsót le- Nem lesz rekvirálás a temesvári malmokban (sS­a­j­á­t tudósítónktó­l.) Tegnapi lapszámunkban megírtuk, hogy a miniszteri megbízott a temesvári mal­mokban a főváros részére rekvirálni óhajt. C­u­zen V. ezredes, országos köz­élelmezési főnök és a kormány telj­hatalmú kiküldöttje anna­k közlésére kér fel bennünket, hogy nem állott szándékában rekvirálni. E­gyébként is csak péntekre hívta össze a temesvári malmok tulajdonosait és ha megállapít­ják, hogy Temesvár városi lisztiszük­ség­­lete nincs fedezve, a hiányt ő maga fog­ja kiutalni, abban az esetben pedig, ha liszt­­felesleg mutatkozik, ezt a felesle­get másutt felhasználja. Cuzen V. ezre­des annak közlésére is­ felkért bennün­ket, hogy Coste Gyula, dr. prefektus bukaresti útja nincs összefüggésben a temesvári malmok ügyével. Zsidó pápai kitím­elése az egyház körül szerzett érdemeiért (Budapesti tudósítón­k­t­­ól.) Megírtuk, hogy S­ch­­­o­p­p a pápai ni­medi­üst, aki jelenleg szabadságon van, váratlanul Hágába helyezték át. Az át­h­el­y­ezésenek tragikomikus előzmén­yei vannak. Schi­opipa Budapesten és­ általjában egész Magyarországon igen népszerű em­ber volt. Úgy a társadalmi, mint a politikai életben nagy szerepet vitt és sok jótékonyságot is gyakorolt. Néhány hónap előtt felkereste egy Riemer Gyula nevű ember és előadta hogy ke­reskedésit akar nyitni egyházi szerek és mi­seruhák számára és vállalkozásához a nuncius erkölcsi támogatását kérte. Erre a célra megalapította a­z Ecclesi­astic­. részvénytársaságot, amelyhez a nuncius meg is adta az erkölcsi támoga­tást. Riemer Gyula ezentúl ismételten járt a niunciusnál, aki mindig szívesen fogadta kihallgatáson. Az üzlet felvi­rágzott és Schioppa nuncális javaslatot tett Rómába, hogy Riemert az egyház körül szerzett érdemeiért maga is pápai rendjellel tüntessék ki. A pápa a Pro Ekcelesia et Pontificie rendet adomá­nyozta Riemernek. A rendjel nemsokára megérkezett Budapestre és azt átnyúj­tották Riemernek. Hogy Riemer a rendjelet viselhesse, a kormányzó engedélyét kellett kikér­nie. Meg is csinálta a szabályszerű kér­vényt és azt benyújtotta a kormányzó kabinettirodájánál. Onnan a kérvényt a belügyminisztériumhoz tették­ át, on­nan pedig a rendőrségre, ho­gy a szük­séges információkat beszerezzék. Égi ek­kor meglepő dolgok derültek ki. Kide­rült, hogy a pápa a rendjelet — melyet csak katolikus ember viselhet — egy zsidónak adományozta, mert Riemer z­sidó volt mindaddig,­­amíg a kitünte­tésiről szóló értesítést megkapta , csak akkor tért át hirtelenében a katolikus vallásb­a. Efölött azonban még szemet hunytak volna, nehogy a Vatikánt ké­nyes helyzetbe hozzák. De kiderült olyan dolgok is, amelyeket már nem lehetett elhallgatni. Kitudódott, hogy Riemer vezérigazgató a háború alatt hadi­,Szállító volt és ő volt az, akit a ka­tonáknak plapintalpú bakancsot és pa­­pírszövetből készült köpenyeket szállí­tott. Emiatt aztán Riemer Gyulát öt évi fegyiházra ítélték, amelyet szeren­csésen le is ült. Márpedig volt fegyenc nem kaphat semmiféle kitüntetést, így aztán a rendjel visszavándorolt Schiop­pa nunciushoz és tőle Ró­mába. Pár napra rá aztán megjött Schio­ppia áthe­lyezése Hágába. Feloszlatják a porosz parlamentet. Berliniből jelentik: A porosz országgyű­lésen egyre-m­á­sra ismétlődnek a lármás jelenetek, amelyek miatt az országgyű­lés nem­ végezhet érdemleges munkát. Braun miniszterelnök elhatározta, hogy az országgyűlést feloszlatja és új választásokat ír ki. Az új­ választásokat június 14-én fogják megtartani.

Next