Temesvári Hirlap, 1925. szeptember (23. évfolyam, 196-220. szám)
1925-09-01 / 196. szám
f- TEMESÉSE.| HÍRE5F TKWl. ^vîpîya Si, Î.S. wmii. ^yív Araiív ‘«5 Sri*ca-¥i«4i,/ j ■ I,»I ríiíniiíKi. A józsefvárosi katolikus egyházközség viharos közgyűlése a papválasztás kérdésében Nem döntöttek a plébános személyéről. —■ Az egyháztanács kivonult a közgyűlésről. —■ £// rendkívüli közgyűlést hívnak össze ►------0——. (Saját tudósítónktól.) A józsefvárosi katolikus Mtközség vasárnap eleiben a záhrih épület udvarán rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen háromszáznál több katollikus hívő jelent meg. A hitéletet, kultiváló egyesületeik életében szokatlanun szenvedélyes hang uralta a tanácskozást. Az elfajulásig izgalmas hangulatot a premnosvátesztis késlése váltotta ki. Az egyháztanács legutóbb Petrovics Emilt jelölte, a hívők nagy részei ezzel a jelöléssel megelégedve nem volt, ezért rendkívüli közgyűlést hivatott egybe, amelyen a maga álláspontját kívánta titkos szavazás útjánki kifejezésre juttatni. Erre azonban az idegpattanásig feszített levegőben, a folytonosan meg megújuló zajban és tudj a a s o h! János utalt anra, hogy négy hét óta a plébánosválasztás ,körül erősik arc folyik az egyházközségben és, hogy Proli aszkia Ede világi elnököt a sajtó egy részében támadás érte. ő bizalommal van az elnökségiránti, tüdőé mással bír ,ákbólt, ami az egyháztamács tagjainak egy privát értekezletén történt, de kéri a vezetőséget, hogy hallgassák meg itt most az összes hitközségi tagok óhaját is leendői plébánosa ,személyét illetőleg. Az eddig szereplő kilenc pályázóra ejtsék meg titkosan a szavazást, hogy olyan papja legyen a Józsefvárosnak, akit a nép kíván. (Úgy van! Szavazzunk!) Takács János: Az. indítványt két részre bontam. Az egyik az elnökség részén© megszavazandó bizalomról szól, a másik pedig a közgyűlés egybelhivásának megindokolása. Kéri a jelen voltakat, hogy rövidesen és higgadtan szóljanak a tárgyhoz. Botencz visszapillantást vet a hitközség eddigi működésére. Az egyháztanácsot — úgymond! — a mi körünkből vállasztottuk, ennélfogva kötelességi i.ik magunkat az ő akaratának alávetni. (Zajos ,elllentmondások.) Indítványozom, ahogy az egyháztanácsnak a legtelj alebb 11 szateat szavaztok. (Elj önzés.) Brausch János: Mi meg vagyunk elégedve a vezetőséggel, de kérdés az, vájjon az egyháztanácsnak ilyen fontos kérdésben jogában áll-e annyi ember nevében határozni. Mi plébánost akarunk választani, de ezt az összesség akarja, megcselekedni titkos szavazással. TalaácsJános: Felteszem a kérdést, hogy az elnökség érvek bizalmat szavaznak l-e? (Lelkes éljenzés.) IMIilihi alovitz István dr.: Előbb tudnunk kejti, várjon az elnökséga mi óhajainkat is szem ellőtt tartja-e és csak azután tehet szó a bizalmi vétóimról. i Szerce tag szerint az egyháztanácsi tagok számát fel kell emelni negyvennyolcra. Csaszmok Nándor dk. lendületes és megfontolt beszéd! "kereteiben a hitközséget egy nagy családihoz hasonlította, amelyen belül közös családi érzésnek kell uralkodni. A család élén egy tisztességes, módos és lelkes ember áll Próbasztka Edre személyében, aki a vezetőséggel együtt mindenkor a legnagyobb áldozatot hozta,hogy a katolikus hivők. Valamennyi kívánsága és érdeke biztosítva intultiussizerus hangzavarban nem került a sor, mert az elnökség egy része és az egyháztanács tagjai otthagyták a gyűlést. A közgyűlés megnyitása Takács János, a józsefvárosi plébánia jelenlegi adminisztrátora, a hittközösség egyházi elnöke, nyitotta meg a közgyűlést. A jegyzőkönyv vezetésére Patki Menyhértet, ahitelesi test© pedig Forgács és Weinszer tagoikjat kérte fel. Bejelentette, hogy Bausch János indítványt terjesztett be a rendremül közgyűlés összeírásával kapcsollatosan, amely első részében az elnökségnek megszavazandó bizalom kérdését veti fel: legyen, Prohaszlkát melegen üdvözli, mint, önzetlen irányitói a katolikus ügynek. (Éljenzés.) P roha s z lka Eide: Az urak elnököt választót telki, aki nem egészen alkalmas, az én szavam gyenge. Azt hiszem, hogy nem megyünk egy utón, mert amikor az urak megalakították az egyháztanácsot, akkor bizalommal is kell lenni iránta. Eddig szép volt az együttműködés münk, most pedig egyszerre azt ’kiáltják felénk: Nincs jogotokban papot választani! Ha a hívőknek ebbenaz irányban óhajuk volt, miért nem fejezték azt ki hamarabb -és meghallgatásra találták volna. (Éljenzés.) Takács János: Határozatilag kimondom, hogy az elnökinek és az elnökségnek a közgyűlés bizalmat szavaz. (Általános éljenzés.) P r o h a ,sizka. Ede a maga és az egyháztanács nevében megköszöni a bizalmat. A plébánosjelölés Takács János: Következik a rendkívüli közgyűlés egybeosivásának megindokolása. Bausch indítványában kiéri az elnökségét, mivel nézeteltérés forog fenn a tanácstagok és a hitközségi tagok egy része között, beszéljék meg itt a dolgokat. Engedjék meg a hitközségi tagoknak is, hogy kinyilvánítsák akaratukat. (A többség zajosan helyesel.) Bauseh János: Ha nem áll nekünk jogunkban óhajunkat kifejezni, akkor azona privát értekezleten az egyháztanácsinak sem lett volna szabad azt mondani, hogy a nép ezt, vagy azt a jelöltet kivánja plébánosnak. Prohaszka Ede: A kívánság indokolt, de hogyan gondolják azt megvalósítani, amikor eddig két és fél évnl át telpi bízom in,mai voltak minden ügyben hozzánk, és most egyszerre azzal a kéréssel állanak elő, hogy hagyjuk önöket isrészt venni a pap,választásban. A vezetőséggel szemben ez a megnyilatkozás megszégyenítő. Mi is azt akarjuk, hogy valamennyi katolikus polgár kívánsága kifejezésre jusson, de ha önök ehhez, a bántó indítványhoz ragaszkodnak, nem marad más hátra, mint az, hogy az egyháztanács lemondjon. (Zajos ellenmondások.) Takács: Felteszem a kérdést, hozzájárul-e a közgyűlés, hogy Bausch kérelméhez híven a jelenlévőhitközségi tagok is kifejezhessék óhajukat a nős választást illetőleg , a az, hogy tiszta, lelkismeretiünk szerint szavaztassunk ebben a kérdésben Ez a közgyűlés kívánsága az egyház tanáccsal szemben. H o 11 inger egyház tanácsi tag: Mi azon az állásponton vagyunk, ha bennünket leszavaznak, akkor a konzekvenciákat le kell vonnunk és le kell mondanunk. Itt ma egy trükköt akarnak alkalmazni. Michalovitz István dr.: Ha, a közgyűlés bizalmat, szavazott is az elnökségnek, mégis jogunk van vétót emelni, abban az irányban, hogy . .. Csasznek Nándor d.: Itt nem lehet cirkuszt csinálni! Felkiáltások minden oldalról: Nem lehet hozzászólni! Kérjük a szavazást! Az egyházközségi tagok az elnöki asztal körül tolonganak és izgatottan kiabál egymással szembe a két tábor. Takács János a nagy zajban újból fel akarja tenni a kérdést. Csasznok Nándor dr.: Tiltakozom mindenféle kérdés feletti szavazás ellen .Fogjanak meg engem, és dobjanak ki! A közgyűlésen csak azt lehet tárgyalni, ami a tárgysorozat indítványán szerepel. Takács János: A Rausch-féle indítvány két mellékmondatból áll és most a második részről van szó. Kaotikushangzavarban túlszárnyalják egymást a kitörések: Erőszak!Távozzunk! Kérünk szavazását! Nemfizetünk több adót! Prohaszka Ede egy székre áll fel és beszél: Meg vagyok lepődve, hogy jó keresztényiek ilyen hangon tárgyalnak meg vagyok szégyenülve. Ha az urik nem tudnak nobilis és rendes hangon tárgyalni, nem maradok tovább itt és leköszönök,, mert ehhez én nem vagyok hozzá SZO-k va.Éljönzés.) Felkiáltások: Követeljük a titkos szavazást ! Takács János: Ha nem tárgya-inti! tárgyilagosan, kénytelen leszek a közgyűlést berekeszteni. Rausch János: Szavaznunk! Akár az elnökség jóváhagyásával, akár árné- Fii!! P rohaszk a Ede: Két és fél éven át az urak bizalommal voltak hozzánk, hagytak bennünket dolgozni és most egyszerre nem jó, amit csinálunk. Takács János: Ezt nem mondja senki. Prohaszk a Ede: Az a huszonöt egyháztanáe-ű tag néni '■hagyhatja, magát ilyformán megszégyenítem. (ügy van! ügy van!) Felkiáltások: Nem áll! Szavazzunk végre! Csasznek Nándor dr. egy tagihoz: Ön egy hét előtt iratkozott be a hitközségbe! Hangok egy indulatosan kiabálóra: Ki kell vezettetni! Kivonni az egyháztapáco P r ohl a sz k a Ede: Számunkra, nincs más hátra, mint hogy visszalépjünk és elmenjünk. Önök új közgyűlést hivthathatnak egybe, új vezetőséget választhatnak és akkor elértékcéljukat! Erre Prohászka Ede és hívei, valamint az egyháztanács tagjai, elhagyják a tanácskozás színhelyét. Takács János: Mivel az elnökség eltávozott, én magam nem képviselem a vezetőséget és ezt a kérdést nem tárgyalhatjuk tovább. Bausch János: Mivel az elnökség a gyűlést elhagyta azzal a kijelentéssel, hogy leköszön . . . Takács János: Lemondani vagy írásban, vagy külön élőszóval kell, ennélfogva én csak a távozásukat végzem, tudomásul. Mohalövitz István dr. újabb rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta és ha azon az elnökség nem jelenikmeg, úgy lemondottnnak kell tekinteni. Ez az újabb közgyűlés döntőön az új vezetőség választása ügyében és a plébánosválasztás kérdésében is. Nyomban ivet köröztetett, amelyen az uj közgyűlés egybdhívását kérik. Takács Jántos zárószavával ért véget a közgyűlés. A kivonult egyháztanácsi tagok Pleha Ágoston apostoli kormányzónál a gyűlésen történtek miatt tiltakozásukat felvetik a bizalom kérdését Kite Potencz tag akart újból a tárgyhoz szólni, de viharszemen tört ki az indulat: Nem hallgatjuk meg! Szavazást kérünk! Le vele! Titkosan akarunk szavazni! A zaj csillapultával. Potencz javasolta, ha a három leginkább hangoztatott jelölt közül nem tudnak válasz oi vihar zani, akkor bízzák az elöljáróságra, hogy kit nevez majd ki. Le vele! Eláll! kiáltások röpködtek a levegőben. Mi adót fizetünk, tehát bele akarunk szólni! — kiáltotta egy szentori hang. Kocsi,s nyugodtságra intette'a vitatkozókat. Mi nem akarunk,mást — mondotta —, mint' fejezték ki. Az Astra közgyűlése Szászrégenből jelentitte. Az Astra szokásosévi kongresszusát az idénPop Vasilie, az Astra volt elnökének ötvenéves halálozási évfordulójára való tekintettel Szászrégenbe hívta össze. Pop Vasiilie ugyanis ittvan eltemetve. A kongresszuson az országminden részétől számos vendég érkezett. A kongresszustSucu balázsifalvi metropolita nyitotta meg, majd átadta a szótGeo Ildics László elnöknek, akiegy viisz-Záp-ullantárs keretétében" vázolta az Astra miülködését" és megemlékezett arról a hatalmas kultur-munkáról, amelyetaz egyesület kifejtett. A kongresszust ma folytatják. Mémezország és Franciaország harca a légiközlekedés körül. Parisból jelentik: Már hosszabb ideje annak, hogy a németkormány visszautasította a franciáknak azt a kívánságát, hogy a francia repülőknek engedélyt adjon a német terület fölött, való átrepülésre. Ez I ’ra nem országban nagy kedvetlenséget keltett és majdnem politikai konzekvenciákra vezetett. Az ügy úgy került szőnyegre, hogy francia repülők megkísérelték német terület keresztül- repülését, azonban kénytelenek voltak leszállani és a német hatóságok lefoglalták a gépeiket. A francia kormány akkor megkérdezte a német birodalmi kormánytól, hajlandó volna-e francia teherrepülőgépekneka német terület fölött való átszállást megengedni, amire tagadó választkapott. Ezt a problémát most megint az a kis -fismérve teszi aktuálissá, hogya netírót Aero-Lloyd I) 55-2 számú gépe, melyet Kablun pilóta vezetett, Ir/nlin-1—Arn ■ i ordám—. Unlin közötti postaiján JoAV'■ ' n v üt Östendjében leazélrajii. A ínéfidt repülőt a belgák először letertóaítáraik /után azonban pari ■ 1 'ja maiki átvizsgálása után szabadon bocsátották. A repülőgépet lefoglalták. Azonban most az történt, hogy az angol légközlekedési minisztiérium a bt hivatkozott az ügybe és miként a Masin jelenti,a belga kormánynál közbenjárt, hogy azt a német repülőgépet, amely London, Amsterdam, és Berlin között a post át közvetítette, a német repülőtársaságnak adja ki. A lap megjegyzi, hogy az angol kormány soha,sem intervediál, hogy a német kora.így adja ki a lefoglalt francia repülőgépeket.. Az világközlekedési minisztériumnak ez az eljárása Franciaországban nagy csodálkozást váltott ki, és azt jól informált körben odamagyarázzák, hogy Anglia a német repülőgép protezsálásnal magának a Konstantinápoly és F Bagdiárd felé való lgiközlekedésben előnyöket akar biztosítani olyan formában, hogy a németek az angol repülőknek megengedjék a német terület fölötti repülést. Anglia, azonkívül megengedte a német repülőknek azt, hogy Anglia fölött szabadon elszánhassanak. A .Maiin szerint a német repülők Anglia felé való útjukban elrepülnek (’alai) fölött anélkül, hogy német, részről a francia repülők viszonosságot élveznének. A franciák szerint éppen olyan jogellenes ízt is, hogy a német, repülők szabadon szálkának el Románia, Lengyelország ésJugoszláviafölött. A. Matin szerint furcsa, elog,hogy Belgium, Lengyelország Romániaés Jugoszlávia, megengedik Németországnak azt, amit Németország az említett államok szövetségégesének, Franciaországnak nem hajlandó megengedni. Albán-olasz megegyezés: Belgrádiból táviratozzák. A Novosti athéni jelentése szerint az albán és olasz, kormányok közöttmegegyezés jött létre. Albánia átengedte Olaszországnaifói Saseno -szigetét, ezért Olaszország kiutasítja a régi albán rezsim híveit Olaszországból és beleegyezik abba, hogy Ahmet Zoglut Albánia királyává kiáltsák ki. Más híreikszerint Albánia területének felosztásából egyezett meg szomszédaival. Eszerint csak az ország belseje maradi a albán, a többit a szomszédos országok fennhatósága alá helyeznék.