Temesvári Hirlap, 1925. november (23. évfolyam, 248-272. szám)

1925-11-01 / 248. szám

T TEMESVÁRI HÍRLAP XXIII. évfolyam, 248. szám. Előbb elnémulnak az iskolák, azután majd elnémulnak a harangok... A községi választásokra a megegyezést kilátástalanná teszi az elkövetett hibák sorozata . Bármennyire rokonszenvesek is a liberális párt helyi ekszponensei, nem explálhatják sem Anghelescu iskolapolitikáját, sem a telepesekkel szemben elkövetett jogfosztást — Hajdú Frigyes dr. nyilatkozata la Temesvár, okt. 31. (A Temesvári Hírlap munkatársától.) A Temesvári Hírlap hasábjain a legutóbíbi napuikban sorra megszólaltak az egytes­t pár­tok képviselői a legaktuálisabb politikai és közigazgatási probléma, a községi és me­gyei választások kérdésében. Az eddig el­­h­a­ngz­­ott nyilatkozatok mind érdekesek vol­ta­k s nagy mértékben szolgálták a helyzet, tisztázódását, viszont valamennyi olyan helyről származott, amely érdekelt volt a választások kérdésében s így érthető okok­ból teljesen objektív állásfoglalásnak nem volt tekinthető. Ezért szükségesnek tartottuk a pártoktól és érdekcsoportoktól teljesen független vé­lemény kikérését olyan helyről, m­ely a te­mesvári önérzetes kisebbségi polgár meg­testesülése. Hajdú Frigyes dr. ügyvéd sze­mélyében. Hajdú Frigyes dr.-hoz kérdést intéztünk, hogy speciális temesvári szempontból mi a véleménye a községi választásokról s an­nak kapcsán Temesvár kisebbségeinek cél­szerű orientációjáról? Hajdú dr. álláspont­ját a k­öv­etkezők­ben fejtette ki: " A román politikai­­helyzet aktuális izgató problétanéja: a községi választás. A korm­ányna­k óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy n­e végződj­ék beán iive­ntabil vereséggel, és a kiseb­­ségi pártok is olyanformán érd­eklődt­e­k, mint hogy­’ ha már nemi volna minden mindegy. Az estélyek taglalása során gyakran üti fel­ fejét a csueszad paktum. Ti­tofoatossága carak növeli érdeklődésünket. Állunk előtte, mint az „unbedachter Jiangláng“ a «aátai fátyol előtt. Istenem, vájjon mit tarka imui-zs­­­ü, ’ Egy jobb jövőnek záloga-e, avagy ('fiák lyukas mogyoró, amit felakaszt­hatunk a gyulafenérvári Magna * Charta mellé? — A ■paktum katolikus titkosságát csak fokozza azon körülmény, hogy azt­ sem tudjuk­, köti-e a Magyar Pártot a községi választásokra vonatkozólag is, avagy nemi. Még a Magyar Párt azon vezetői között, akik a paktum szövegét ismerik, sem­ alakult ki e részben egyön­tetű felfogás. ’Sőt párhuzamosan folynak ■komoly, pa­ktumtárgyal­ások a nemzet­i­­árttal is. A­­paktum hír szerint csak akk­or lép életbe, ha az Averescu-párt át­veszi a kormányt. Szóval paktum bi­zonytalan határidőre. Mi történik, ám ez az idő csak öt é­v múlva következik be, vagy ha egyáltalán be sem k­ö­vetkezik? Mi történik akkor, ha az Averescu-párt nem egyedül veszi át a kormányhatalmat és mi történik akkor, ha, ami generális­­sok­kal béke idején is megtört­én­the­tik, a párt­vezér meghal ? Párt, amely mögött IéSre állanak tömegek, elszéled és az al­­vezérek másfelé orientálódnak. .Peel Ró­bert 1865-ben belátta a védővámoss poli­, Ilka tarthlatatlanságát és kiveivel együtt ellenzékibe ment. De a konzert­atív­ párt, amely ezáltal kisebbségre jutott, ma is kormányozza Angliát. A konzervatív­­párt mögött tömegiek is­ állottak. Romániában tömegek felett csak a nemzeti- és parasztpárt rendelkez­hetik­­ és egy párt politikai értékének, egyetlen fokmérőbe­ az, hogy ellenzéki­ fronton a ko­rm­ányterror dacánál hány mandátu­mot tud szerezni a választáson. A libe­­rális párt mögött sem­ állanak tömegek, mert mint ellenzék sohasem, volt képes harcot állatni. Sajátszerű­ helyzet, hogy ennek dacára inh­ástiani csi­k( akkor sílégy, te akar, és­ ami ennél n­agyobb tej, jön is, te jönni akar. Tétimstváni em­ber szemével nézve az állítólag küszöbön álló községi választásokat, nagy örömmel látnám, ha a válasz­tási harc kiküszöbölhető lehetne. Erre azonban ez időszek­ít­­ már nagyon, kevés a kilátás. Kilátástalanná teszi a megegyezést a már eddig elkövetett hibák soro­zata. A kal­ittárgyf hatalom nagyon olcsón kí­vánja megszerezni a f kiisebb­­ségek támo­gatását, a kisebbségi frakciók pedig túl­becsülik saját erejüket, Müller úr pláne diktátori pózba helyezkedik. Anghe­­lescu miniszteri elégedett mosollyal né­­mí­tja el napról-napra­ a magy­ar s német iskolákat, A száml­­­ás csaffi látatlan: előbb elnémulnak az iskolák, azután majd elnémulnánk a harangok. Politikával, mint mondja, nem törődik, az ő­­Szakmája az iskola­ügy és ő csak a szakmájával foglalkozóilkt. I)e ezzel aztán alaposan. (Sehol egy koncesszió, egy ne­mes gesztus. Nemzeti szerencsétlenség lenne ab­­ból, h­a a h­áromnyelvű­ Temesvár utcanevei három nyelven lesnnének az utca­ sarkára kifüggesztve? A 1­«polgárm­­es­t­er úr tesz ugyan ő rész­ben egy vérszegény ígéretet, egyidejű­leg azonban intézkedést történik! • a rész­ben, hogy még a kapukról is leszóles­­senek a h­ázszám­ok, mert­ a házszámokon még az utcák régi magyar néven vannak megjelölve. Akiért szolgálja Temesvár vár­osa m­agya­r és német polgársága­­ liberal­ispánt­ érdekeit? Bármennyire ro­­kems­zenvesnek is, a. jaá¥t helyi ekszpo­­nemsei, nem rkszpinlfeatjják sem Angbhe­­lesieu úr ksk­d­apolitikáját,, sémi pedig a­ magyar telepesekkel szemben elkövetett, jogfosztást, a rendszer bűneit. Pillanat­nyi érdek kielégítéséért, avagy szervi­liz­­musból eredhet a támogatás csupán­; a listára kívánkozók elragadtatása nem mérvadó. (tek­vetelen eumid­ak mindig voltak és lesznek. Bunnidho És ezek azért, mert ők maguk ugyan soha­­sem szeretnek, de fiáért, a mindenkori kormány i­ránti szere­lemből nagyon jól megélnek. Ezek tá­mogatják ma a liberális kormányt, de holnap már selyem­párnán fog­ják vinni a város kulcsait azok elé, akik a liberális kormányt fel­váltják. Hódolattal fognak haldo­kolni az új prefektus és az ifj­­Múr előtt is. A választások­ előtt elhangzott ígéretek­ne­k választások után nem aktus gazdája. A kisebbségek védtelen­­helyzetükben reális politikára vannak utalva, s Bádkim­­nek javára szolgáljon is a­ most annyira sóvárgott támogatásuk, konkrét ered­­ményerem és azaiki intóaijertyes' biztosítá­­sára van szükség. Ezért felelnek a pár­tok vezetői. ,,4 j I ,i ,­­ . . ’t* % -■. v • • Az uj választójogi törvényben fenntartják a titkos szavazást Bukarest, akt. 31. A­ kormány azon tagjai, kik B r a t j a n u .z on el lel Rzi hajában voltak, hogy hódo­latukat fejezzék ki a királynénak a szü­letésnapja alkalmából, midőn vissza­utaztak Bukarestbe, a vonaton intim jellegű minisztertanácsot tartottak. Ezen megbeszélték a választási reform­­javaslatot, hogy miképp le­hetne végle­ges formába önteni, hogy a parlament elé kerülhessen. Kóborai tanácskozás után a miniszterelnök elfogadta C­ons­ta­n­ti­nes­cu földm­­velésü­gyi miniszter álláspontját, mely szerint a jövőben is megmarad a titkos szavazás­ Csak olyan listákat fogadna­k el, me­lyeken a megfelelő kerü­let­ jelöltjei tel­jes számban szerepelnek. A választóke­rületek nem lehetnek nagyobbak a me­gyéknél. A­ kisebbségben maradt pár­tok listája csak abban az esetben nyer képviseletet, ha egy lista nem imitát fel abszolút többséget. Ha­ valamelyik lista abszolút többséget ér el, ennek az­­összes jelöltjeit megválasztottaknak nyilvánít­­­ják. Ha egyik lista sem éri el az abszo­lút többséget, akkor azon listáknak je­löltjeit jelentik ki megválasztottaknak, amelyekre a választók számának legaláb egyn­egyedrésze leszavazott. TvrtTvrvvvvwrrvrTVTwrrvvwvrvvvvrrwivwrvwVrvVvnrrrrrrrm vvrmmn A magyar kisebbség a nemzeti-párti jelöltet támogatja a lugosi képviselőválasztáson Lugos, okt. 31. Körülbelül két hónapja, már, hogy Biberea Viktor liberális képviselő el­halálozásával megüresedett a lugosi ke­rület mandátuma, s a kormány mhsrt ez­­ideig nem tartotta sürgősnek, hogy an­nak betöltése iránt intézkedjék. Hogy miért nem, arra nézve talán feleletet ad­nak a krasssószörénymegyei mezőgazda­sági kamarai választások, i amelyeknek eredménye egyenesen katasztrófánk volt a liberális pártra nézve ,s mindenesetre azt bizonyította, hogy­ Svrassószörény­­megyében a nemzeti pártnak van igen erős talaja, mely ott olyan népszerű ve­zérek irányítása alatt áll, mint Bro­di c e­a­n u Calus és B r’ a n i­­s­t­e Valér. Időközben aztán különböző hírek buk­kantak fel a sajtóban különféle jelöltek­ről. Sokáig komolyan kolportálták Im­ii Ioa­no Avram volt kamarai alelnök nevét, különösen azóta, hogy csoportjá­val belépett a liberális pártba és idebé­­kü­lt annak bánsági vezetőivel. Imij­ rau.ne .jelöltsége annál i­s­ inkább logikusnak lát­szott, mert Lugoson tulajdonképpen odahaza van, ahol személyes hívekkel i­s ren­delkezik és enne­k a kerü­­letn­ek a 1 kép­­viselője is ■volt. Talán a krassószörényi liberális pártban dúló egyeneslen­s­ég okozta, talán landraanténalt nem to­n­­veniált a helyi viszonyok ismeretében a lugosi mandátumért­­felvenni a hahook lény azonban, hogy a­ kormánypárt ed­dig nem hozta­ nyilvá­no­sságr­a,, hogy ál­lít-e jelöltet Lugoson. E helyett újab­ban a harcos anitiszemitázmus r­omániai vezérének, L'­u­z a professzornak a Jurte lépett előtérbe. Akivel szemben a kor­mány az­­eddigi jelek­ szerint nem állít ellenjelöltet, míg a román nemzeti­ párt Brediceanu Cai­us’t, a Take, Iones­­cu-kor­mány volt nemzetiségi min­­iszterét lépteti fel. ■Mintán Lugoson és környékén tekin­télyes számú nemzet­i kisebbség él, ab­ból az­ alkalomból, hogy a ma­gya­országi ébredők, E­ck­h­a­r­d­­ Tibor és társai olyan nagy ba­rátkozást vittek véghez B­udapes­ten Gázával a nem­zetközi anti­szemita­kongresszuson, kérdést intéztünk a Ma­gyar Párt országos alelnlökséhez s a krassóször­ényi magyarság vezér­éhez, dák­a­bf­f­y Elemér dr.-hoz, hogy a ma­gyarság minő álláspontot fog elfoglalni a, lugosi választási frás­dban, ha Cuza professzor ép 'Briidheoanu­­jatus között kell választani? Jakabfffy Elemér hit röviden é­s h­atá­ 3­1 mzottan felelte: — Ebben az esetben egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az összes ki­sebbségek Brediceanura fognak szavaz­ni, a nemzeti párt jelöltjére. Magyar em­ber Cuzát nem támogathatja szavaza­tával. Az olasz Fascisták Hódítási politikája Róma, okt. 29.­­ Az olasz fascistáik az utóbbi időben befolyásolni igyekeznek kormányuk ki, politika járt, természetesen hátrányos mó­don­. Így napokkal ezelőtt Nápoly­iján faseisitaértekezlet volt, amelyen ki­mondták, hogy Corsica szigete tulajdon­képpen Olaszországot illeti meg és azt vissza kell foglalni. A Nápoly környék­beli fascistátót felszólították, hogy le­gyenek készek az akcióra. Hogy az ilyen elh­atározások hí­re Fran­ciaországban nem kelt jó benyomnást, az bizonyos. De a jugoszlávokat sem örvendeztetik meg a fascisták barátságuk hangoztatá­sával. A belgrádi sajtó a felháborodás hangján ír egy fasizistei értékezlettül, mely Zárábban történt. Ezen a gyűlésen részt vettek Olaszország valamennyii vi­dékéről való faszeista küldöttségek. Troianu, a római fascisták (.­irektó­­riu­mána­k tagja beszédet tartott, amely­nek végén ezt mondta:. — Mi Jugoszláviával a­ politikai vi­szonyok figyelem­bevételével szerződést kötöttünk.­­Ha­jl­andók vagyunk azt bi­zonyos ideig betartani.. Csakhogy egy idő múlva, melynek elérkezése könnyen­­kiszám­b­í­tó. K­akuácia nem­ fogja részét al­kotni ann­­ak az államinak, mely a mi ellenségünk. Ha ez az idő elérkezik, nem fogjuk a szer­ződést eltem­etnni. Az a­ vágy vezérel bennünket, hogy Dalmáciát az anyaországhoz csatolj­uk. Remélj, hogy ez­ a kérdés nemsokára, alkttuális lesi és­ egy szép nap a fascisták kitartta­­tik zászlóikat Berbenico, Epaliato, Ilagusa és Calta­ro fala­ina. Troiani beszéde komos feltűnést keltett 'skelgrádi cím. Radics István, kit ap­g kérdeztek, vájjon háború esetén kivel tart, kijelentette, hogy a sho­rvátokra a szerbek mindenektok­ számíthatnakk. A szerb­ik, ha arról van szó, hogy hazáju­kat megvédják, meg fogják mutatni hogy akár a nagy háborúban, vissza tudják­ verni az o­laszoiért. és boldossacsi mama és gyermeke a tiszta® ság üdítő érzetében, frisseség® től sugározva, ápolva és gondozva. Örömteli egészség nevetve mutatja a ragyogó foggyöngyöket. A Karodont fogkrém minden­napi használata a legbiztosabb módja, hogy fogaink épségét és szépségét megőrizzük,­­ éjulom­,

Next