Temesvári Hirlap, 1926. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
ségi nemes nekil a Népszövetség működésének középpontjába Németország megkezdte a kisebbségek sérelmeinek és Elnyomatásának feldolgozását és a hatalmas memorantumot a nyár folyamán eljuttatja Gestiin Bécs, febr. 27. (A Teemesvári H raphé ésiszserkesz 10.végétől). Németországinak a Népszövetségbe való belépésével kapcsolatban már számos nyilatkozat látott napvilágot arról, hogy Németország a Népszövetségben napirenden fogja tartani a kisebbségi kérdést és kényszeríteni fogja a hatalmakat arra, hogy szerezzenek érvényt a kisebbségek jogainak. A Te mesvári Nrlap bécsi fezdrkesztősége most konkrét részleteket közölhet Németország terveiről akisebbségi kérdéssel kapcsolatban egy beavatott német poltikus előttünk tett nyilatkozata alapján. • A birodalmi kancellári hivatal a Szülügyminisztériummal együttműködve nagy apparátussal készül a tervbe vett fontosSMakcióra és szorgalmasan gyűjti a Népszövetség elé terjesztendő anyagot a kisebbségek elnyomásáról , a különböző európai államokban,kezdte érdekesnyilatkozatát előkelő inormátorurtk. . Hajmeresztő eseteket fognak a világ parlaspientje és közvéleménye elé terjeszteni a kisebbségek kálváriájáról. Németország azért lépett be a Népszövzetégbe -és ezt megelőzőleg azért írta alá a locamói egyezményeket, mivel közre akar működni Európa igaz tékéjének megalapozásábapp a, konszolidálástg a lelkek megnyugtatásának munkájában. A nyugati kataiknéig azonban végletesentévedtek, alui azt--hiszik, hogy a béka pusztán abban áll, hogy Németország óta a többi legyőzött országok teljesítik jóvátételi kötelezettségeiket. Ez mint a győztes államok érdeke, aleremani esetre sem függ össze a béke ügyével. Németország nagy terheketvállalt magára, és erőinek teljes megfeszítésével teljesíteni fogja a vállalt kötelezettségeket, csakhogy "felelégítse a nyugati hatalmakat éslehetővé tegye az európai államok békés együttműködését. Ezzel szemben Németország azt várja a nyugati hatalmaktól, hogy valóban megalapozzák az igazihiúkét, hrtv.en egyébként semmi értelme Németországnagy áldozatainak. A valódi béke azonban a nemzeti kisebbségek problémájának megoldása nélkül nemcsak elképzelhetetlen, ide lehetetlen. Olyan nagyelmék és gyakorlati állami férfiak, mint M a edon ald Nagybritannia volt miniszterelnöke és Nitti, Olaszország egykleti kormányelnöke ismételten rámutattak azokra a veszélyekre, amelyeket akisebbségek elnyomásamagában rejti A háború előtt a balkáni viharfészek folytán volt évtizedekig puskaporos az európai levegő. A különböző, békeszervződések azonban nényzeti szempontból egész Középeurópában olyan állapotokat teremtettek, mint amilyent a háború előtt a Pattonon uralkodtak. • A béke diktátoraiuj határokat vontakk, és uj államokat hívtak életre. Most nem akarok kitérni arra, hogy mennyiben, helyesek ezek az uj határok, hiszen ezeket csak uj bábom árán lehetne megváltoztatni, uj háborút megkockáztatni azonban végzetes bűn lenne, mivel az összes hadviselők belepusztulnának és egész Európán úrrá lenné a bolsevizmus. Arra kell tehát törfelednünk, hogy a tökéletlen békes érződésnek elhibázott intézkedést józan politikával elviselhetőkké tegyük. Leleet szerelni az egyes államokon belül az elégedetlenkedő tömegeket. Megkell előzni a forradalmakat és az ebből keletkezhető háborúkat. A nemzeti kisebbségek leszerelése és kibékítése csak egy módon történhetik meg, ha az úgynevezett uralkodó (lumzetek és az azokat képvisel kormányaik ,országaikban olyan atmoszférát, teremtenek, amely lehetővé teszi a kisebbségek szabad gazdasági és kulturális fejlődéseit. .Meg kell érteni a következőt: A sziléziai német jó lengyel állampolgár Miét, ha szabadon élheti kisebbségi életét és szabadon, ápolhatja akulturális kötelékeket a német birodalomban óld testvéreivel. Sőt csakis így lehet jó állampolgár. A kisebbségekkel el kell feledtetni, hogy kisebbségek és alacsonyabb rendű alattvalói az államnak. Ilamegszűnnek a sérelmek, ha a kisebbségek hozzájutnak összes emberi jogaikhoz, úgy jól fogják magukat érezni és semmiféle okuk nem lesz arra, hogy igyekezzenek elszakadni ■ új 'hazájuktól és ''régi hazájuk felé gravitáljanak- Ma már ott tartunk, hogy nem az a fontos, hogy egy államnak mi a neve. Németország, Csehszlovákia, Lengyelország teljesen mindegy, ha a németek Ookszlovákiában és Lengyelországban is németek maradhatnak és nemzeti, valamint gazdasági szempontból ugyanúgy érvényesülhetnek, mint Németországban. Hiszen a fejlődés az Európai Egyesült Államok felé vezet bennünket, ma már ez nem utópia. Az európai uniót azonban csakis egyenlő rangú és jogú nemzetek alkothatják. — Tagadhatatlan, hogy nekünk, németeknek fáj más államokban élő vétóink elnyomása. A kisebbségi kérdésben elhatározott küzdelmünket azonban nemcsak érzelmi szempontok irányítják, Iránom az az elvitathatatlan tény, hogy ma a kisebbségi kérdés rendezetlensége jelenti a legsúlyosabb veszélyt a békére. A kisebbségek elnyomása — háború. A háború— európai bolsevizmus. — E kettős egyenletből levonható a konklúzió: A kisebbségek elnyomása — európai bolsevizmus. Ezért, fog Németország küzdeni a kisebbségek jogaiért és azt hisszük, hogy a Népszövetség többsége mellénkog állani és azok, akiket ma még elnyomóknak nevezhetünk, szintén be fogják látni, hogy a kisebbségek elnyomása saját nemzetükre nézve is roppant nagy katasztrófát rejt magában. A nyilatkozat befejezéseként előirtó informátorunk közölte, hogy a német külügyi hivatal az említett, hatalmas memorandumot még a nyár folyamán el akarja juttatni Genfbe a Népszövetség titkárságának és az ősszel napirendre akarja tűzni amemorandum tárgyalását- Az már most is biztosra vehető, hogy Németország erélyes fellépése folytán a kisebbségi kérdés csakhamar a Népszövetség működésének középpontjába kerül. fiatja, hogy egyre jobban belegabalyodik, de már kész, a mentőötlettel:' — A búszinesztoja a monta. — Ugyan, ugyan! Hiszen a házán eszemet nem is láttad még' mai Szabadi így hazudni? — Nem szabat, — pillog ijedten. — Hát akkor hogy mertél hazudni? — Azij! —, mondja szemebbenés nélkül. Természetesen a bűn megtorlása következik, ami abban áll, hogy ki-kell térdepelni a karokba, háttal a szobának. Ott gubbaszt aztán, konokul reszegett fejjel. Gubbaszt már vagy öt perces maga elé suttog valamit. Meginnofini inzimbvsztóidics abban a föltevésben, hogy a bűntudat terhe alatt megígéri a javulást, odaszólok neki: — Jó fiú leszel ezentúl? — Nem teszel, — szól vissza egy vállrántással — Hát alakor rossz maradsz^ f'tSPT' j ■' — Jössz! Nincs többé probléma és kétség: itt • minden nevelési rendszer csődöt mond. ^ Aközben kissé megfeledkezem róla. Papiros, tollat készítek elő, valami apróságot kelene írnom. Egyszer csak megszólít: — Apuszi vér katona? fölnézek. Már nem térdepel, ahelyett azt az imakópomot vizsgálhatja nagy ekkerülésel, amely előtte függ a falom. — Voltaan katona — mondom aztán. Ilii a Ugat, mintha tünődözne valamin. Későb elerukkol az uj kérdéssel: — Apuszi vót a catába? - Csatában? Hogynelem szól vissza mindjárt. Azalatt kisimlim a papirost s azon vagyok, hogy mielőtt üdülnék, elrendezzek egy-két gondolatot, Erszett csak azzal zavar föl: » — Apuszi fojt a catába? A kérdés kínos. Akaratlanul olyan térre illettünk át, amelyről nem szívesen nyilatkozik az ember. A kölyök most már feltűnően ismétli meg a kérdést: — Apuszi fejt a catába? — Már az attól függött, hogy mitől az ütközetek különböző fázisaiban — mondom rá némi köntörfatógussal. Szerencsére nem érti üreg. Talán ezért is van, hogy sokáig maga elé néz, mintha nagydolog felett timődtödne. Ahogy mégiszólal megegyszer,...n©m minuten célzás nélkül bólogat magának. . — Ea szentszüj sze nem fejet Ha valaki azt hinné ezek után, hogy Jánosból teljesen hiányzanak a nemesebb természetű alapvonások, súlyos tévedésben lenne. Itt van, te írják föl, a vagyongyűjtés szenvedilyen Ő is gyűjt Igaz, hogy az egész ház érzékeny hátrányára. Történt, hogy egy alkalommal — elég könnyelműen — így szóltam hozzá: — Jegyezd meg, hogy minden komoly ember gondol a jövőjére! — Hogy gondol? — nézett rám nagy szemekkel. — Úgy, hogy másnapra is félretesz a pénzből ... — Elteszi a ponszot! » — Es hát! Erről az apai útbaigazításról röviden megfeledkeztem, de — úgy látszik — annál jobban megjegyezte magának. Vagy egy hét ,múlva arról panaszkodni az anyjuk, hogy érthetetlen módon nyoma véssz a pénzének. Bevásárlás után hol az íróasztalról, hol a varrógép sarkáról tűnik el a visszamaradt pénz. Mivel a gyanús lopások megismétlődnek, nagy titokban házi nyomozást indítunk meg. A leány most jött először faluról, föltétlenül megbízható, a két gyerek még nem nyúl pénzhez. Érthetetlen a dolog! A lopás ismétlődik minden alkalommal. Rövidesen előkerült a tolvaj. AmikorfogTemesvár, febr. 21. Vasárnap délelőtt fél tizenegy óra. A gyárvárosi Pátria-kávéház ódon, füstös helyiségében száz-százötvenkispolgárvitatja meg a nap eseményét: a kispolgári szövetség megalakítását. A sarokban egy asztal körül a szimpatikus Gróf sorbana Kornél dr. volt főpolgármester tanácskozók a vezérkarral: Itkuteczky Miksa dr., Wiener Mór dr., ifj. KálmánBéhr, dr., Guggenberger (Gyula ügyvttlikkel, Plenz Miksa szerkesztővel, Oláh Sándor házvezetékszerelő vállalkozóval s a megjelent újságírókikb. anapirend fölött. A kérdés az: megválasszák-e rögtön az egész vezetőséget, avagy csak a megalakulást mondják ki s szervezőbizottságot választanák?Végül is Satul kezdtük, kertelés nélkül, férfiasan vallott. Egy Húggal ugyanis, takarítás közben, észrevette a leány, hogy a középső könyvesálvány egyik réséből, -ahonnét már régebben vettem ki-egy' könyvet, valami pénz kandikál kia csücskével. Kitűnt egykettőre, hogy a pénzt János lopkodta rendszeresen. Arra a kérdésre, mi módon csúszhatott le ennyinn az erkölcsi bázisról, egy nagyot nyelt: — Apuszi monta, hog ej fej tenni a pénzét. — De neon a másét, békás ! Ő mindazonáltal szenvedélyesen gyűjt továbbra és mindent begyömöszöl a könyvek közé, mint cérnát-rcei,gyot a kis egér. S ha olykor megszorul az anyja,csak benyúl a dugaszhelyre, ott mindig talál valamit. Most persze illuzérium lenne még találgatni is, mi válik belőle valamikor. Ő lakatos szeretne lenni egyelőre s azonfelül élénk bajbamokat árai ed irodalmi téren. Ha íráshoz készülök, ő is papírt, ceruzát kér. Leülök az íróasztalhoz, ő is helyet foglal a maga asztalkája előtt. Szokásom, hogy olyakikor ráfüstölök a hosszúszárú pipára. Erre feláll, hozzámjön s a kurta fapipát kéri. Odaadom neki, csak hagyjon már hír ■kében! Munka közben sok mindenről megfeledkezik az ember s nem igen figyel oda, mi történik körülötte. De néha föltekintek az Írásból. Látom, hogy János is dolgozik. Mellette a pipa, balkezével a papirost fogja le, a másikkal kriksz-krakszofcat rajzol ki a papírra. Később felnéz, pontosan úgy, mint én, félkönyökre támaszkodik, hogy félreduzzinl tőle a balarca s maga elé töpreng, össztor zott szemöldökkel. ,/ Isten tudná, micsoda gonakrante kavarogtunk a tvomoka megett!g.Mi az utóbbi megoldás mellient foglaltak állást. A szervezkedés egyik fémvrágaítója, Sfifatecakridr, felettébb szomorú, mert lebeszélték arról, hogy a gyűlésen ő is felszólaljon, lévén neve a legutóbbi választási harcokból kifolyóan vesz riszté a ■szocialisták szemében, s el akarják keríteni az esetleges tüntetést. Grossoreanu Kornél dr. fellép a kasza előtt egy zsámolyra s ismerteti a gyűlés célját: a kispolgári szövetség megalakulásának kimondását s a szervezőbizottság megválasztását, amely kidolgozza az alapszabályokat és előkészíti a kerületi szervezetek aegalakulását. Plesz Miksa, a „Der Demokrat“ című hetilap szerkesztője, tangsúlyozza, hogy a kispolgári szervezkedés tisztán gazdasági jellegű mozgalom, mely teljesen távol áll minden politikától. Végső célja a demokrácia elveinek diadalra juttatása s a kispolgárság érdekeinek érvényesítése a városi igazgatásban, hogy végre urak tegyünka saját hazánkban. Guggenberger Gyula nyugalmazott táblabíró, ügyvéd, ismerteti a készülő alapszabályok elveit, melyek szerint a szövetségnek tagja lehet minden nagykorú, feddhetetlen előéletű, temesvári férfi, nemzetségre, vallásira és társadalmi állásra való tekintet nélkül, továbbá minden önálló foglalkozású nő. — A feleségeik nem lehetnek tagjai a szövetségnek, jelenti ki Ouggenberg.y nagy derültség közben. Milyen furcsa volna az,tha az én feleségem az én leegyezésem nélkül belépne vakagák* szervezetből A feleségek nem örtinik, Az alapszabálytervezetből^j. jp. j ro' hogy a 'szövetség különösénél- ügy vésők, kiskereskedők, tis^ng^^jjjaik ,,üdek, orvosok, mfanökf . sza^t ^ nyugdijasok msztvet^Wn a fcispola varosi antooraal,A & f^Atositauii. A szövetségesi előhaladasair jzer Demokrati ciinii A pgy H:ZO\fcsá-3 tT ’^ebeti román os magyar nyel* ven ,fo* t»berati: 67. okbói k ma d szük'^es lesz tagdíjakat is megállapító. nEzután Wien,er Mór dr. kritizálja jelenlegi városi gazdálkodást, hogy, konkrét példákkal illusztrálja, inennvi■e szükség van arra, hogy a kiípolgárág ellenőrizze, hogy:a városi vezetőség j0 rá fordítja, polgárok millióit. Megalakult a kispolgári szövetség A szövetség programmja Megválasztották szervezőbizottságot