Temesvári Hirlap, 1926. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

. ativ. «WOT­A] %m %vatcis i TAitTrmtA «i SZÁM. 1 EMESVARI HÍRLAP ■un ii îmi—iiiiiBiM mu iiiibíhiw—íi—rr ^erkcöiätöse^ es kiadóhivatal; * Timişoara (Temesvár) I... i îaţa Libertăţii (jeaáf herceg-tér)? ivI rkesztőség telefonja: 12—51 ?eadóhivatal telefonja: 14—12 * . ekilmsUk am KuiutUinLuan egea*.eyi*/ 1000 tej, félévre 53 lei, havonta 100 lei, helyben háxho*, vidék­re */4 évre 270 L. An Bissett külföldi államokba havi 200 lsi, negyedévre 500 lei* mely külföldi valuta* len Siethető folyószámláinkra. Aletostovicn­ KÁNY MIMAOT Ass­eoyes­­seAm ára 5 Le* GseliaKiovákiában 1 e. korona, Magyar­­oraságon 4000 korona, Ausztriában 40 garas (Groschen), Amerikában 2 cent. , Olaasország valamint Fiuméban 1 líra. Nyomda: Hunyadi grafikai műinté­­zet, a Temesvári Hírlap nyomdája Piaţa Ţepeş Vodă (Lenna-tér) 2 Telefonszám 14—14 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara 0­I­A tábornok, aki ma ismét fölé kereke­det a román belpolitikai életnek, nem­­ éppen dicsőséges körülmények között­­ hagyta el 1923-ban a­­hatalmat. Jönni sokkal szebb körülmények között­ jött. Sh­ogrammja szinte túlment az óvatos p polgári kereten. Ha nem volna annyira kompromittált és ellenszenves szó, mondhatnánk azt is: direkt­­,,forradal­­mas” programmal jött. Radikális föld- s reform, komoly, igazságos adórendszer, a munkásmozgalmak széleskörű szabad­sága és — amihez szintén nem kis bá­torság kellett — békét hirdetett Orosz­országgal. Igazságtalanság volna azt állítani­, hogy mindezekből az első Averescu-kor­­mány nem váltott, be semmit. Egynéhá­nyat beváltott, sokra pedig — legalább látszólag — komoly előkészületeket tett. H Ha a kérdést jóindulattal kezeljük, meg­­állapíthatjuk, hogy Darnflid földreform­ja tényleg forradalmi lépés volt, nagy általánosságban becsületes alkotás és haz­a­ végrehajtása nem hozta­ meg­ a kívánt eredményeket, — akár tetszik, akár nem —s kénytelenek vagyunk elfogadni az ivarészkuus mentséget, amely szerint az a liberálisok számlájára írandó, akik végrehajtották. Viszont azzal­­már in avereszkánuso­k szerint is nehezen le­het a­ liberális számlát, megterhelni,­­hogy a paraszt,­ ha kapott is földet, to­­vábbm­er­t élnim.. • mumm fás Híján, nem sokra t­ud vele menni.. Tételesen adóreformja egyike a leg­szebb törvényalkotóiknak, amelyik az új Romá­niaidé­n napvilágot látott. De­ az ország a gyakorlatban már­­kénytelen volt­ a liberális alkalmazását megismerni s .Így szinte nyomtalanul a feledést ■ment mind­az a zsenialitás, amit ez a, kétségtelenül nagy koncepciójú pénzügyi áramiférfm­ heroikus minkával meg­teremtett. Mindezek talán még nem juttatták volna katasztrófáig az első Averéses kormányt. Hiszen a polgári radikaliz­musnak akkoriban igaza, nem a leg-­­­jobban állott a szénája Európában­, te­hát Romániában is könnyen fenntart­hatta volna magát, egy reakciós , színe­zet­­i kabinet, amilyent a vége felé már Argetoianu képviselt, aki tulaj­don­kép­­pen a­ legreprezentánsabb alakja volt az Averescu-korm­ány­nak. De gazdasági téren­ még kevesebb eredményt tudtak felmutatni. A les rohamos esésnek in­dult, a küldök­ az általános sztrájk ese­ményeit, ostromállapot és a cenzúra ha­tása alatt egyre bizalma­tl­anabbu­ nézte Románia amúgy sem­ kialakult gazda­sági életét,­ a parlamentben pedig A­r­getoianu érvek helyett drasztikus közbe­­szólásokkal mentette a­ kormány helyze­tét.. Néhány évi, uralom után tehát, odáig ért a helyzet, hogy megszilárditás he­lyett gazdasági etetőnk napról-nam­r­a­­ jobban destrsulálódott s ezzel szembeni egyetlen osztálynak sem tudott semmi­t nyújtani az Averescu-kormány. A nagy­­birtokosok érthetően ellenségei, voltak hiszen Garoflid tervezetének becsületes végrehajtása egyszerre véget vet a bo­jár uralomnak. Titulescu adójavaslata szintén becsületesen próbálta megoldani a háborús vagyoneltolód­ások kérdését. A bizonytalanság, mely sokkal hátrá­nyosabban befolyásol minden gazdasági életet, mint egy biztos dekonjunktúra — bizonytalanná tette a kereskedelem helyzetét is, amelynek Titulescu külön­ben sem kívánt kiváltságos helyzetet biztosítani. A nagyipar egyáltalán nem volt hajlandó elfelejteni, hogy az Ave­résen-uralom kezdete tényleg megnyi­totta a­ szakszervezeteket s a munkásság kezdett jelentős politikai jegyezet lenni. Viszont, a munkásosztály arra ébredt, hogy a szabadság másként néz ki, ha­rverésen hirdeti­, mint amikor Arge­toianu alkalmazza s amikor a s­ajtut, fel­fogása szerint, élni akar vele, ötszáz ve­zetői­je zsúfolódik Vacarestiben, és Ji­lia­­ván. A parasztoknak még nem volt mód­jukban a. földreform áldásait élvezni, de viszont igen hatásos volt előttük az a parasztpárti érv, amelyik kimutatta hogy a. parasztok szerszámok, igaz nélkü tehetetlen, rabjai a. földnek és kénytele­nek újra zsellérré, vedleni. A kisebbségi kérdés? Egyetlen mon­datba foglalható össze: Averesevék nem a kisebbséggel, hanem csak­ egynéhány kisebbségi, emberrel akarták megoldani akiktől nem sajnáltak­ semmi támoga­tást, hogy eminket a kisebbségek felé hangoztassák: Alkalmazkodni! A ma­gyarok? A városokban élő­ magyarság különben sem számít. Az egy tömbben élő székelyekkel szóba állnak, a, többi — szóra sem érdemes.­­ Nem volt tehát az országnak­ egyetlen rétege, sem,, amelyikben , gyökere­ lett volna az Averoscu-kormánynak, nem volt ezzel szemben egyetlen kimagasló komoly államtrénfia scapi aki a­­helyze­tet!. megtudta volna menteni. ■ Komoly igazi koncepciózus emberei voltak: Da­­mi­liidi, Titfu­­ leisiou, Goga, Tipicu-Jasi Grúza, akik, ha idejük van­­ hozzá,­bizo­nyára minden jogállamban helytálló tör­­­vényekkel gazdagítják az, országot’., de ! politikusoknak már kevésbbé voltak je­lentősek. A^jmb­ókát Argetoianu képviselte, aki kétaegtémnül erős egyéniség, de eszkö­ze? • »can voltak alkalmasak^ arra, hogy a népszerűséget pártja részére meg­tartsa. Nem bodálható tehát, hogy^ abból a gazdasági és politikai káoszból, amit az A verese,u-uralom a vége felé teremtett, mindenki kiutat akart — bármi áron. Rendet, konszolidációt, szervezett hatal­mat. Ezt várta mindenki a liberális ura­lomtól s tagadhatatlan, hogy az akkori zűrzavar után még a­ liberális uralom is jól jött, mert a „forradalmi” program­mal, induló A­ve­rescu-k­ormá­ny odáig ju­tott, hogy Bratamuék szüntették meg egyes helyeken, ahol jónak látták, a cenzúrát, függesztették fel az ostrom­­állapotot, sőt százával helyezték szabad­lábra a lefogott munkásvezetőket. Il­yen múlt, után került ismét Áverés­em Sándor tábornok hatalomra s a­ hely­zet úgy néz ki, mintha nem annyira a­z ország bizalmából­, mint a l­iberálispárt bizalmából érte volna el az áhított ha­talmat. Fontos ez? Nem. Politikáról van szó, mely évezredek óta csúnya mester­ség, tehát ne tessék­­csodálkozni, hogy ezt­ a kis szépséghibát nm tartjuk fon­tosnak- Ha az­ új Averescu-kormány megállja a helyét, vagyis tanult a múlt hibáin, nem szempont, hogy esetleg bi­zonyos reversal itat is adott dvdjének. Sokkal­ súlyosabb szerződést is a múst ködébe vesző álomnak em­micitált a hata­lom birtokosa, h­a erősnek érzi magát,­­ehhez pedig elsősorban az fontos­, hogy várjon azt a bizalmát, amelyet az Ave­­nesek­i kormány csak ezután akar az­os­­zág­tól megszerezni­, tényleg meg tudja-e­­ szerezni és meg tudja-e tartani is. Nekünk, kisebbségeknek, az ország konszolidálódásai semmivel sem kisebb gondunk mint azoknak, akik az uralko­dó nemzet jogán kívánnak jobb közigaz­gatást, jobb vasúti közlekedést, becsüle­tesebb adópolitikát, átalakt tisztviselői kart és m­ég számtalan „jobb­­­­at és „bev­csületeseibb“-et. Ha támadunk, ha mind­ezekért az első sorokban küzdünk, csak meseivel ölelő árak t­ri­valyról visszamaradt legfinomabb mrtrkás kalapok­ba, Höckel stb. 400~­5001ei R minőségű zepbiringek­­ , 1 200 3­00*—, 500" lei . ........~ ........ 111 " ti'tiiiitiii. mtmmmtMMammmim Y'* i'1 "okkendő, zseb.'Kendőujdonságok, keztyük, zoknik, sétabotok, pojamák stb. nagy választékban 900 lei-től a legfinomabb minőségig Rietrftefc Inqa«ty«quj€l««»isftoc|ilc bizonyítják, hogy katasztrófapolitika helyett a történelmi adottság minden konzekvenciáját nyíltan és becsületesen viselni akarjuk. Itt akarunk jobbat. És mindezeken túl akarjuk kisebbségi­ jogaink teljes respektálását, akarjuk, hogy ne csak ígéret­, hanem tényleg a ■mailt emléke legyen mindaz, ami arra ■ emlékeztet bennünket, hogy léteznek már sokrangú állampolgárok, létezett Angh-­­­leecu és az ország törvényes kormánya helyett Genfbe kellett fordulni sérelmek orvoslásáért. És semmivel sem aka­runk többet, mint ami nemzeti kultúránk­ és emberi jogaink szabad fejlődését biz­tosítja. Lehet mindezeket, várni az új Averes- CTI-kormány­tól? Talán ildomtalanság prejudikálni, talán joggal várhatja az új kormány a bevégzett munka kritikáját. De a múltak tanulságai arra köteleznek bennünket, hogy kellő óvatossággal fi­gyeljünk az új kormány munkája f­elé. A nemzeti párt Gokik-frakciója nem­ sok jót ígér. Góldis sokkal nyíltabb egyéniség, minthogy eddig is titkolta volna erős elfogultságát és egyáltalán nem tartotta szükségesnek tiltakozni el­lene, amikor sokszor és igen nagymérv­ű­ elfogultsággal vádolták.­­Kérdés, hogy mint felelős államférfi másként cselek­szik, mint ahogy beszélt é s így az uj kor­mányban nem-e egy uj Anghelescut is kaptunk? ... Kérdések, amelyekre ma még igaz, kitöltetlen a feleletrovat, de mi jobb szerettük volna, ha fel sem ■kel­lett volna tenni a kérdéseket s előre elhangzottak volna azok a válaszok, me­lyek megnyugtatták volna ezeket a jogra agg­odalmaktati.--,.­.. Mert bevalljuk, aggóimfik.* Tfwyghi­d.^­­bir­kozni mindezekkel — becsületes de­mokrata érvek keresetül vitelével — az új kormány? Mert ha nem tud, ak­kor tényleg nem lesz más, mint a nyári sza­badságra indult li­berális­ kormány hely­tartója tí az ország bizalma­­sohasem fog­­ja uralmukat legalizálni. Asztalos Sándor: AZ ÚJ KORMÁNY VEZÉRIGAZGATÓ­­SÁ­GOKAT ÁLLÍT FEL ERDÉLYBEN. Kolozsvárról jelentik: Legújabb jelentések szerint az új kormány Erdély kormány­zá­sában radikális változásokat kíván életbe­lépteti. Az elterjedt hírek szerint ez a változás abban állana, hog­y a kormány Kolozsváron minden miniszteri tárcának egy-egy vezérigazgatóságot állítana fel, mely önálló hatáskörrel intézné a tárcához tartozó erdélyi ügyeiket. — Hivatalos munkaszü­net a húsvéti ü­nne­­peken. A­ rendőrprefektúra hivatalos ren­­delk­ezése szerint a nagyikét utolsó három napján, csütörtökön, p­énte­ken ás szom­baton szigorúan be van tilt­v­a min­den színházi, mozgókép- é, cirkuszorlőadá­s, úgyszintén tilosak a látványos előadások és a nyilvá­nos helyeken való zene. Közh­ivata­lokban keddtől péntekig tart az ünnepi imuskasszü­­net, ami az egyéb üzletek, üzemek és válla­latok csak a két főünnepen, vasárnap és hét­főn kötelesek zárva tartani. Nig a készlet tarfii Papp Gábornál Tin­i$oara*Cetate# Str&id­a Mercy No. 6 263%.

Next