Temesvári Hirlap, 1927. február (25. évfolyam, 24-46. szám)

1927-02-01 / 24. szám

TEMESVÁRI HÍÍ1EXP XXV. ÉVFOLYAM, 24 SZÁM 1927 FEBRUÁR 1. KÉRD Jugoszlávia akciója az olasz-magyar tárgyalásor­ ellensúlyozására Magyarország kéri Fiume szabad kikötővé nyilvánítását .­­ London, jan. 31. A Daily Tefliegnalpih az­t a feltűnő ihírt közli, hogy­­a jugoszláv kor­mán­y a maa­­gyar kormánnyal közvetlen meg­besz­élé­­seke­t kez­dett, melyeknek célja, rátenni a magyar kormányt arra, hogy­ a jugo­szláviai tengerparton keressen magának utat a tenger felé. A Daily Telegraiphh ezzel kanosain­­kán úgy íz: — Jugoszláviát aggodalommal tölti el az a nagy barátság, mely Olaszország részéről­ Magyarország és Bulgária Mé megnyilvánul. Attól fél,­­h­ogy Olaszország a két állam segítségé­vel bekerítési politikát kezd Jugo­szlávia ellen és ezért Pak­s tanácsá­ra felajánlotta Magyarországnak, hogy a legkedvezőbb feltételek mel­lett utat nyit neki a tengerre vala ker melyik jugoszláviai kikötőn tesztül. Belgrádiban különösen attól félnek, hogy Olaszország és Magyarország semlé­­gességi szerződlést köthetne, másrészt aggodalimaisinak ítélik, hogy Magyaror­szág a katonai ellenőrzési megszüntetésé­re törekszik. i ,j i, , , ! í Belgrád, jam. St. A Politika írja, hogy Magyarország Olaszországtól Fiuménak szabad kikötő­vé való nyilvánítását kérte. Fium­e nem­zetközi helyzete hasonló volna Danzegé­­­hoz, mely teljesen különálló terület,­­csu­pán a­­Néjpi szöveteség gyakorol felette fennrhatóságot. A belgrádi lap szerint Olaszország állítólag komolyan fontoló­ra vette az ajánlatot. Bukarest, jan. 31. A Cuvântul cikket ír a közigazga­tási reffor­mirók helyesebben arról, hogy ezt a reformot hogyan alkalmazzák. A cikknek nemcsak országos, de temesvári vonatkozásai vannak és így kétszeresen tarthat számot az érdeklő­désre. A lap szerint a kormány jelenleg azt tanulmányozza, hogyan alkalmazzák az országban a közigazgatási reformot. A­ve­r­escu mini­szt­er­elnök személye­sen kezdődik az ü­gy iránt, hogy a re­form­ egyes al­k­a­lmazha­tatl­an rendelke­zéseit megváltoztathassa. Ebből a cél­ból a belügyminisz­ter­i igazgatóságoktól részletes terem­tést söértek be arra néz­ve, hogy a­ közigazgatási reformot eddig hogyan alkalmazták- A jelentések meg­­k­ezdődtv voltak, m­ondja a lap, így több­­ikek között megállapították, hogy a vá­­■jjosoik és különösen a megyei­­székhelyek bizonyos adókat és ülte­tékeket szedte­k be, anélkül hogy a felsőbb hatóságok vé­leményét erre nézve kikérték volna. Kü­lönféle keres­kedelmi és i­plári vállaltak tiltakoztak is a m a adó- és illetékkiivetés ezen módja ellen, a­m­ely e­llenkez­ésben­ áll a fenntá­lló törvénnyel. Azután — folytatja :i­gen — az ország több fontos­­városában a polgármesterek fizetését a minisz­terek fizetésénél magasabban álla­pították meg­ ífeóS®©@@©®@® így idézi több város esetét, a­hol a pol­gármesterek fize­tése meghaladja a mi­niszterek fizetését, míg a isiőjegyzék fi­zetés­é az államtitkárok j­avadail­mazásá­­val egyenlő. Avereescu miniszterelnök tudomást szerezvén az állapotokról, tübbszlben tár­gyalt Goga Oktavián beügyminiszter­­rel,­­akive­l a közigazgatási reform he­lyes alkall­m­azására néz­ve megegyezett. A belügyminiszt­er reszort jaitok specia­listáiból ás több polgármi esttertből álló bi­zottságot nevezett ki, amely a­ közigaz­gatási törvény egységesítési startaszetát fogj­a kid­olgozni. A tervezetet Averescu miniszterelnök és Goga miniszter jóvá­hagyása után afebruár­­hó folyamán a parlament elé terjesztik-Eddig a Cuvântul cikke. Ha tényleg vannak városi adók, amelyek a m­inisz­­teri igazgatóságok véleménye szerint ellentétben állanak­­a törvényekkel, úgy az egységesítési javaslat bizonyára mó­dot ejt a sérelmek orvoslására. Ami a polgármesterek fizetését illeti, nem­ ért­jük egésze­n, világosan a helyzetet. A fő­polgármesterek és a városi tanácstagok megállapított­­fizetéseit a minisztérium hagyta jóvá annak idején és azóta ez a fizetési nem­ változott. Alig hihető, hogy a minisztérium a városi költség­vetések egyik jóváhagyott tételét hint­elemül ki­fogásolná, reform a gyakorle­tbem A miniszterelnök elégedetlen a­­közigazgatási reform végrehajtásával Egy hónap alatt huszonhat csődnyitási kérvényt terjesztettek be a temesvári törvényszékhez, de csak egy csetben került csődre a sor ijjl Temesvár, jan. 31. A szomorú gazdasági viszonyok is­mertető jelei: a csődtörvények a temes­vári törvényszéken nemhogy fogynának, hanem még mindig növekedő tendenciát mutatnak. Amíg tavaly elegendősnek bi­zonyult minden héten egy nap a csődi­­nyitási kérvények letárgyalására, addig az utóbbi hetekben már sokszor két, sőt három­ napon is tartottak tárgyalást a felgyülemlett csődügyekben. Ennek oka egyrészt az, hogy a már régebben be­­­­adott­­csődnyitási kérvények ügyét ugy­e a hitelezők, iránt az adósok időleges meg­egyezéseikkel szinte a végtelenig húz­zák, ad­dig naponta érkeznek újabb kér­vények a csődbu­róh­oz. Ebben az évben eddig, teh­át alig egy hónap, leforgása alatt nem­ kevesebb mint huszonhat csőd-­s nyitási kérvényt terjesztettek ide a tör­vényszékhez. Érdekes azonban, ezzel szemben ,csupán egyetlenegy esetben nyitotta meg a törvényszék a csődöt. A hitelezők hangulatából azonban most már arra lehet következtetni, hogy a hi­telezők türelme már-már fogytán van, az adósoknak mindig kevesebb és keve­sebb határidőt engednek a ,,lélegzethez jutáshoz“ és ezekből a­­jelekből arra le­het következtetni, hogy február hónap nem a­­legke­dlvezősbb lesz az adósokra nézve, akik közül néhány már az esőd megnyitásának közvetlen közelébe ju­tott. Különösen azokra nézve súlyos, a hely­zet, akik mint kereskedők vannak beje­gyezve a törvényszék cégjegyzékébe, mi­vel­ náluk, ahogy fizetési kötelezettsé­geiknek nem tudnak eleget tenni, azon­nal fenyeget a csőd kimondásának veszé­lye. A magánzóknál nem ilyen a helyzet ■warm 0­1 és ők, ezért aránylag kedvezőbb szituá­cióban is vannak mint a kereskedők. A temesvári törvényszéken H­a­l­ász István elő­dbin­ó szombaton tizennégy ügyben tűzte ki a tárgyalást, azonban tárgyalásra egyikben sem került a sor. Egyformán halasztást szenvedett a J­u­s­z­t Mihály és fia, a J u r c­s­a­ni és M­ü­ller­­építkezési válallkozók és az Emmánuel Emil ellen beadott újabb csőd­­nyitási kérvény. Ugyancsak tegnap kel­lett volna tárgyalni F­­­a­­­s­k­a Béla csődnyitási ügyét, aki ellen újabban a Herm­annstädter Allgemeine Sparkasse adott be csődnyitási kérvényt.­­Ennek a tárgyalását február 1-ére, keddre halasz­tották. A hosszú idő óta húzódó Leyr­itz­­vasudvar ellen beadott csődnyitási kér­vény tárgyalását ismét elhalasztották, ugyancsak­­a­­Martin és­ Aubermann csá­kóval kereskedők elleni csődnyitási kér­vény tárgyalását is, amelyet egy külföl­di cég kért. A vádlottak padjára osztrák honvédelmi hollandiai Bécs, jan. 31. Sasváry budapesti ügyvédnek, az összeomlott Allgemeine Industriebank igazgatósági tagjának letartóztatásával kapcsolatban a Temesvári Hírlap bécsi szerkesztősége jelentette, hogy az In­dustriebank után sorra veszi az állam­­ügyészség a többi összeroppant banko­kat is. A legújabb vádirat máris elké­szült. * Két év előtt a kampósk­er­eszte­s jel­legű Nordisch-Österreichische Bank nagy botrányok közepette csődbe ment. Kiderült, hogy a csődöt könnyelmű gaz­dálkodás és sikkasztások­­előzték meg. A bank vezérigazgatója, Waldegg volt számvivő őrmester ellen az ügyészség vádat emelt és Waldegget a bíróság több évi börtönre ítélte. A vezérigazgató másfél évig ült és csak néhány hónap előtt került szabadlábra amnesztia következtében. kerülnek Czapp volt miniszter és Rogen Jekomul Waldegg vezérigazgató felelősségre­­vonásával a Nordisch-Österreichische Bank bukásának bűnügyi következmé­nyei nem fejeződtek be, mivel az állam­­ügyészség vizsgálatot indított az igaz­gatóság tagjai,­ névszerint Czapp tá­borszernagy, volt császári honvédelmi miniszter,­­van Royen, Hollandia bécsi főkonzula, Hussarek Ferenc nyu­galmazott vezérezredes és Lindt Ej­­nar svéd hírlapíró ellen. A megindított bűnügyi eljárás követ­keztében az államügyészség mostan Czapp miniszter és Royen főkonzuli vád alá helyezte, míg Hussarek vezérezre­dessel és Lindt Ejnarral szemben az eljárást megszüntette. Czapp és Rogen hamis bukás és hűt­len kezelés címén kerülnek még a tél folyamán a vádlottak padjára. Újabb küldöttség a munkanélküliek érdekében a röjid­praesternil­ á­gában nem sokat jelent a munkanélkü­liség problémájának a megoldására. Azután azzal a prepozícióval járultak a főpolgármester elé, hogy a­ kormány út­ján kényszerítsék a gyárakat és vállala­tokat a formális termelőmunka vissza­állítására, mert ma az a helyzet, hogy még a legéletképesebb vállalatok közül is nagyon sokan, masszimális heti 8® munkaóra mellett dolgoznak. Dobosán János dr. főpolgármester meghallgatta a munkanélküliek kérését és átvéve a kívánságaikat összefoglaló memorandumot, azonnal válaszolt a küldöttségnek. Mindenekelőtt rámuta­tott arra, hogy amikor az amszterdami internacionálé alapján álló munkások küldöttsége hasonló­ céllal nála járt, már kifejtette álláspontját és most sem mondhat­­egyebet, mint a múltkori kül­döttségjárás alkalmával. A városi ta­nácsnak nincsen módjában rendkívüli segélyt folyósítani a munkanélküliek számára, mert a városi költségvetést a belügyminisztériumi még nem hagyta jóvá. A városi mozik bevételéből pedig szintén nem fordíthatnak semmit a kért célra, mert a mozik bevételéről, illetr® a bevételek ho­vá f­or­dí­tásáról városi sza­bályrendelet intézkedik és annak ren­delkezéseitől eltérni nem lehet. Meg­ígérte, hogy a népkonyhák felállítását megsürgeti és az állandó városi választ­mány legközelebbi ülésén előterjeszti az egységes szocialisták memorandumát is. A küldöttség a főpolgármester vála­szát tudomásul véve eltávozott. Ez a küldöttség különben a főpolgármesteri látogatás után Bogdán Antal dr. vár­megyei­­prefektusnál is jelentkezett ki­hallgatásra. — Ingyenes román gyorsírási tan­folyam. Február 1-én teste fél 7 órakor a román felső kereskedelmi iskola­­palotá­jában, (Şcoala medie) ingyenes román gyorsírási tanfolyam kezdődik. A kur­zus, áll 12 leckeórából. Szegény tanulók­nak még a csekély beiratkozási díj (100 lei) is elengedtetik, miután ezen tan­folyamnak elsősorban az a célja,­­hogy ezen könnyű, hasznos és rendkívül érde­kes ismeretet, mely hathatósan elősegíti a román nyelvtudást is, mindenképpen népszerűsítse. Beiratkozások ugyanott vagy pedig N. Magdit fordító irodájá­ban, Belváros, Str. Alba Iulia (Rezsi­­utca) 7, Ferdinand-szállóval szemben. S tekintse meg kész bútoraimat, ahol a legegyszerűbbtől a legfinomabbig kap mélyen leszállított árban. Részletre is készpénzárban. IS­M Ca . S műasztalos, II., Fő utca L 35 —38. Telefon: 10-71 és II. Névtelen-u 6- 8. Tel. 10-70 Gyárvárosi pályaudvarnál Temesvár, jan. 31. A temesvári munkanélküliség problé­mája napról-napra fenyegetőbbé válik. A tömegnyomor hatalmas hullámverés­ben terjed és már odáig jutott, hogy hangosan kiáll segítség után. _ Az am­szterdami internacionálé alapján álló munkásság már küldöttségben kérte Temesvár város főpolgármesterét, hogy rendkívüli segély folyósításával és nép­konyhák felállításával enyhítsen­ a munkanélküliek nyomorán. Alig néhány nap múlva az egységes szocialisták is Dobosán János dr. főpolgármester­hez fordultak hasonló céllal. Az egységes szocialisták küldöttsége szombaton délután jelentkezett Dobosán dr. főpolgármesternél. A küldöttséget G­r­u­i­a Demeter városi tanácsnok ve­zette, a városházára. Gruia Demeter, a küldöttség szónoka a főpolgármester előtt vázolta a temes­vári munkanélküliek súlyos és katasz­trófával fenyegető helyzetét. Rámuta­tott arra, hogy csak az egységes szo­cialisták szakszervezetéhez tartozó mun­kás tömegekből körülbelül 5000 ember van teljesen munka és kereset nélkül. Ezeknek legnagyobb része családos em­ber, úgy hogy a munkanélküliség által teremtett helyzet legkevesebb tizennégyezer lelket sújt a nélkülözés fenyegető katasztrófájával. Éppen ezért arra kérik a főpolgármes­tert, hogy egyrészt interveniáljon a­ kormánynál, a város részéről pedig in­dítsa meg az akciót a munkanélküliség kérdésének megoldására. A munkanél­külieknek az volna a kívánsága, hogy a város rendkívüli hitel keretében se­gélyt nyújtson a munkanélküliek nyo­morúságának pillanatnyi enyhítésére, ezenkívül a városi mozik egyheti bevételét fordítsa al munkanélküliek segélye­zésére. Kérték végül a­ népkonyhák mielőbbi­­felállítását is, rámutatva azonban arra, hogy a népkonyhák intézménye egy ma­

Next