Temesvári Hirlap, 1927. augusztus (25. évfolyam, 171-195. szám)

1927-08-02 / 171. szám

I XXV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1927 AUGUSZTUS 2. KEDD TEMESVÁRI HÍRLAP T%fá3WP9 CWaHS ffouTB&i áfW torpedóromlok és a tengeralattwwSSWmM,. d&iCfiArfClS járó hajók összűrtartalma tonnákban ki Robert Cecil lord, Anglia népszövetségi főbiztosának nyilatkozata a leszerelésről '■/A '! ’ I ' " Genf, aug. 1. "(A Temesvári Hírlap genfi levelezőjétől.) Robert Cecil lord, Nagytótánnia népszövetségifődelegátusa, aki kormányát, amint ismeretes, a genfi lőfegyverezési kongresszuson is képviseli, ma igen érdekes nyilatkozatot tett rá várható eseményekről, illetőleg az általános demobilizáció kilátásairól. — Ma még plusztán arról van szó, hogy megállapodjunk a leszerelés alapelveiben, illetőleg a fegyverkezés korlátozásában. " — mondotta Cecillard. — Bízom abban, hogy sikerülni foga leszerelést, ha csekélyebb mértékben is, megvalósítani és mivel a leszerelésről szóló szerződéseket majd minden öt-tíz esztendősben meg kell újítani, úgy fokozatosan el fogunk jutni a teljes demobilizációhoz. Az első lépés a legnehezebb mindig, ezértörvendenünk kell, ha a leszerelés alapjai megvetjük. Szerjetoroszországnak a tárgyalásokba való bevonásáról Robert Cecil lard így vélekedik: " Valóban hasznos lenne, ha Oroszország részt venne a leszerelési konferencián, azonban a leszerelés kérdésében Oroszország nélkül is számos fontos megállapodás jöhet létre. A jelenlegi genfi megbeszélések például egyáltalán nem érintik Oroszországot. A leszerelés megvalósítása egyébként a kis államokat érdekli és, érinti leginkább, habár a népszövetségalkotmányának 10., 11., 15. és 16. paragrafusai megvédik a kis államokat minden támadással szemben, illetőleg precíz ..intézkedéseket tartalmaz, na ki a népszövetségi védelemről. Cecil lord fejtegetéseire megjegyeztem, hogy a békediktátumok következtében a kis államok nagy része olyan gazdasági nyomorba, került, hogy a leszerelés kérdése nem is érdekli olyan mértékben ezeknek az államoknak közvéleményét, mint amiként ez , a kérdés megérdemelné. Cecil lord azonban tiltakozott ezen felfogás ellen, a következőket fllon díván: Nem osztom mált a véleményt, hogy a leszerelés kérdése alárendelt fontossággal bír. Számoimra a leszerelésnél nincsen fontosabb probléma. A fejlődés egy európai szövetséghez vezet, amelyben a határkérdések nem fognak olyan nagy szerepet játszani és könnyebben lesznek megoldhatók. Nagybritannia szigetén három ország van: Anglia, Sketország ésWales, amelyek az előző századokban gyakran változtatták határaikat. Ma a s határok ezekre az országokra már csak közigazgatástechnikai jelentőséggel bírnak. Ha, az európai államok is hasonló szempontoktól vezettetik magukat, úgy a határiproblémák elvesztik éleiket. Ez a kérdés tehát lassan kielégítő megoldást fog nyerni, előbb azonban végre kell hajtania lefegyverezést. . —■ Lordságot tehát :a jövőt Páneuró— Alapjában véve nem ellenzem Coudemhove-Kalergi gróf tervét, azt hiszem azonban, hogy ebben a tekintetben óvatos eljárásra van szükség. Nem szabad a Népszövetséget megbontani, hogy azután más szervvel helyettesítsék, hanem inkább erősíteni, fejleszetni kellene. Amikor 1919-ben részt vettem a párisi béketárgyalásokon, helyeseltem Wilson álláspontját, hogy előbb egy államközi szövetségalapfalait kell felépíteni, ezeket fokozatosan annyira erősíteni kell, hogy felépíthessük a végleges nagy épületet. Ezt tehát nem szabad lerombolni,félek azonban, hogy Coudehnove tervei nem hasznosak a Népszövetségre. Genf, aug. 1. A hármas tengerészeti leszerelési konferencia sikertelensége kétségtelenné vált. Az angol minisztertanács utasította genfi bizottságát, ha a konferencia nem fogadná el utolsó javaslatait, úgy haladéktalanul térjen vissza. ' Az angolok javaslataikban elmentek ' az engedékenység legvégsőbb határaiig, legalább ők úgy mondják. Eszerint a kifejezve 'Aietgliánál, és az , Egyesült Államoknál 590.OOG, Japánnál pedig 35.000 lenne. A cirkálók élettartamának határköi 10.000 tonna űrtartalomiig tizennyolc év, a többi cirkálónál és torpedó-rombolónál tizenhat év, a tengeralattáróknál tizenhárom év. A tízezer tonnánál nagyobb űrtartalmú cirkálókat Anglia és Amerika tizenkét, Japán nyolc létvig használhatja. A tengeralattjárók összűrtartalma Amerikánál, és Angliánál 90.000, Japánnál 60.000* lenne. Az angolok ma terjesztik elő utolsó javaslataikat, a genfi konferencián. Abban az, esetben, ha a megegyezés nem sikerül, a konferenciát — esetleg csak az egyes vitás pontok tárgyalását — 1931-re halasztják el, amikor a konferencia majd Washingtonban ül össze. K (oxoxpxp) .^(TQ2H2)(o)(p.io)(os M pragmatica sancím eredeti példányi® is odaveszett®, Bécsi igazságügyi palota ....... ..... II ■H-MIMI ----- A bécsi háztulajdonosok a telekkönyvek elégése miatt nem juthatnak kölcsönhöz és nem adhatják el házaikat — A T. H. bécsi szerkesztőségétől. — Bécs, augusztus 1. Immár idestova két hete a bécsi vérengzéseknek, a felgyújtott igazságügyi palota azonban még mindig füstölög. Hol az egyik szárny gyulad kinylból, hol a másik. A tűzoltóság ugyanis képtelen a palota romjai között a lappangó tüzet teljesen eloltani. A hatóságok a környező utcákat elzárták és az előkészületek után megkezdődik a megmaradt falak lebontása. Az igazságügyi palota leégésével az osztrák fővárosi egyik leggyönyörűbb építőművészeti remeke pusztult el. Igen sok fontos történelmi akta is a tűz martaléka lett, így az elégett a pragmatica sanctio eredeti példánya is.Közgazdaságilag a legsúlyosabb csapás, hogy szinte az összes bécsi telekkönyvek elpusztultak. Így a bécsi háztulajdonosok most nem vehetnek fel kölcsönöket házaikra, mivel a telekkönyvi bekebelezések és előjegyzések nem eszközölhetők. Ennek következtében az új telekkönyvek elkészüléséig, amely munka éveket fog igénybevenni, a háztulajdonosok nem eszközölhetnek javításokat házaikon, aminekkövetkeztében a munkanélküliek száma növekedni fog. A bécsi takarékpénztárak és bankok már beszüntették a házra való kölcsönök folyósítását. [A telekkönyvek elpusztulása következ- __ tehén a házak elavatsa,is lehetetlenné vált, iiilletőleg vétele A idecsi banttulajdonosok egyesületei a kancellári hivatalhoz fordultak ideiglenes szükség-intézkedések érdekében a tarthatatlan helyzet enyhülésecéljából. A bécsi telekkönyvek pusztulása igen sok külföldi, főként utódállambeli tőkést is érint, mivel az utolsó esztendőkben számos bécsi ház került idegenek, főként román, magyar, lengyel, csehszlovák és jugoszláv állampolgárok birtokába, is — Vasúti állomások nemneve néve, Bukarestből jelentik. A vasútügyi államtitkárság értesítette a temesvári vasútigazgatóságot, hogy augusztus elsejétől kezdve a volt Borcsánbánya’ állomás, melyet jelenleg Vasiovának hívnak, Bocsa-Roimana nevet kapja, míg Varias, melyet jelenleg Ciucának hívnak, Varia a nevet kapja. Orbán-bátorok temes'vákiri Hírlap LaselVimnysiBSáttsi M — Tréfa. — Irta: MAJTHÉNYI GYÖRGY. •,.|. Délután. A férj újságot olvas és dühösen szivarozik, a feleség öltözik. . Feleség: IM'hj., micsoda füstöt csinálsz.' Artur Jane Férj (tovább szivarozil és tovább olvas): Nna! . .. Haggyál . . . ... ....... ' Feleség: Mic Soha Modor ez? Összefustolloda szobámat, és fitummogsz is! Férj (mint fent): Tán furulyázzak néked? Azt ügy!-A zfildből Nyisd ki az ablakot! Feleség: Az egyetlen , fütött szoba a kásban! Micsoda gondolataid vannak! Hogy még öltözködni se tudjak? .. Férj (mint fent): Hát bánom is én - nyisd. .feleség: Most már ne nyissam! Oh, milyet kegyes, vagy! . . • Férj (Kibújik az újságból és nem érti adolgot): Hát ki akarod nyitni? Feleség: Rettenetes ... A sírba viszel.. Férj: Eszem ágában sincs,-Fel se bírnálak. (Megint bebúvik az újságba.) Feleség: Erről rád ismerek! Micsoda szellem! De azért én csak fulladozzak ebben a füstben és ne tudjak unzsenirt meg öltözködni se. Férj (fölnevet): Höhöhö! . ... . . Feleség (a férj elé áll, félretolja az újság- Te nemből sírt nekem! 'ját): Te kinevetsz?........................ .... Ker.: Nem. ' Férj: Ugyan hagyjál olvasni. . Már nem is nevethet az ember? Feleség: Hát kinevetsz? Már így vagyunk, hogy iszekkozöl és aztán kinevetsz? Miért nevetsz te engem ki? Olyan nevetséges figura vagyok én? Férj (nyugodtan szembenézi): Ugyan öltözz már föl, Rózát. Feleség: Nem vagyok olyan rózsás hangulatban! Ezek után te ne mond nekem, hogy Rózát. Jó nekem úgy is, hogy Roza. Férj: Jó. Legyen Róza. Hát öltözz már föl’egyszer. Róza. Feleség: Most meg már parancsolsz is! Férj:, Nem parancsolok. Feleség: De nevetsz’. Férj: Nem nevetek. Feleség:,Nem nevetsz? Hát mert mondtad, hogy höhohö! Vagy talán ,nem, mondtad? Vagy talán Miket vagyok? Mondd csak egyexem nyugodtan, hos, süket vagyok. Föri (nyugodtan mondja): Süket vagy.'* FeléSég (kétségbeesetten): Szörnyü!... Szörnyű! . . . Hogy lehet ezt elevenen kitúrni?. . . Egy ilyen emberre! húsz évig! Férj: Úgy látom, hogy neked valami bajod, van Rózál? Feleség: Csakhogy látod. Férj: Csakhogy nem látom, mi bajod is van? Mert te, hogy úgy mondjam, egy pszichológiai rejtély vagy előttem. Rozálkám. Feleség: Nekem te ne mondd ilyen szavakat, mert könnyen abba a hitbe esem, hogy sértegetni akarsz . . . Különben ez már nem is hit valami, mert húsz éve egyre sértegetsz! Hanem az idegen szavakat mégis kikérem magamnak, mert én nem jártam, mint te, a pieristákhoz. Férj: Pia. Feleség: Mindegy- Szóval megint adod a tudományost. De azért az én koromban minket mégse neveltek olyan bőrrel, hogy ezeket a gúnyokat húsz évig kiáltjuk. Mink egyszerű, vidéki emberek voltunk, minket nem járattak a piaristákhoz. Férj: Pia. Feleség: Ne ölj! ... Az istenért, ne ölj! Mi vagyok én? Sekszik, hogy latinul tudjak? Férj: Az angol volt. Feleség: Még ez is! . . . Hát tudod mit? Te nekem nem fogod elrontani a kedvemet, te nem fogod elkeseríteni az életemet! . . • Már Feleség: Nem bizony! (Megváltozott hangon.) Téged nem is érdekel, hogy most mért öltözöm föl? Jíérj: Bizonyosan azért, mert le vagy vetkőzve. Feleség: Téged nem is érdekel, hogy hova megyek? Férj: Rozárkám, én már régen nem vagyok féltékeny. Feleség: Azt hiszed, hogy eza neveletlen,ség jól áll neked? Tévedsz Artur. Hanem az a kalap, amit tegnap láttam madame Lizánál . . . Férj (idegeskedni kezd): Kalap? .. . Kalaip? . . . Lehetetlen gondolatasszociáció! Feleség (nyugodtan): Tőlem spanyolul is beszélhetsz— azért az a kalap mégis jól áll nekem! Férj: Csak nem akarsz kalap megint kalapot venni? Mire neked megint egy kalap? Nem vagy te kalaposné! feleség: Csakugyan, kedves Artúr ezt jól jegyezted meg: én nem vagyok kalapos nő. Mert ha az volnék, nem ilyen rongyokban járnék, mint ez. (Mutatja.) Vagy ez népi rorícyó? Férj (meggyőződéssel): De rongy. Tökéletesen rongy. Csak azt nem tudom, miért veszel te mindig rongyokat? Feleség (némi döbbenettel): Én rongyokat Férj: Rongyokat, fiam: Szemétdombokat. Néha auszguszokat, néha szemetesládákat. Néha mosogató romgyókat, néha sminkecpiket, de hébe-hóba — kivételesen— valami régi portvist, vagy sárkefét is látok a fejeden. Vanazonban, hogy csak elhasznált inbatálil maradványokat viselsz. _ De akármi legyen is az, lényegében mindig rongy. Feleség: Ez a te véleményed! Férj: Igen, csakugyan ez az én, nemes egyszerűséggel fogalmazott, közjegyzőileg hitelesített, bélyeggel kellően felszerelt, cenzúráit, miniszterileg ,jóváhagyott is a nemzetgyűlés által jegyzőkönyvben is megörökített véleményecském: rongyokat. Feleség- Oh, hát ezt érdemlem én húsz évi hűséges házasélet után? (Könnyezik.) Csak ölj, hites nőd vagyok. Csak gyilkolj: én nem mondhatok föl neked. Csak keseríts: hiszen én esőik a Rozáliod vagyok. Csak égess pellengéren, köss máglyához, hozass egy negyvenkétfőst, robbants föl vízaknával Férj: Vízaknával? Miért nem mindjárt Aknasalatináival, vagy Aknasugataggal? Feleség: Mi ez? Élő, szellem, eszmi? Férj: Egyik sem. Kalap. Rongykalap Kalaprongy, vagy mit akartok. Hát mi is van azzal a kalappal? _ , Feleség: Artúr, ne ölj tovább, én nem vagyok angyal. Feri: Sajna, ez csakugyan megegyezik a valósággal -s miiként fönt, megjegyeztük, te hites nőm, vagy Rózás . . . Ha angyal volnál, nem hordanál kalapot. Hát hogy is állunk csak azzal a kalappal? ! Feleség (rohamra érett elszántsággal): Adj pénzt! Férj (nemes egyszerűséggel): Van eszemben. Feleség (közel az ájuláshoz): Már érzem, hogy rosszul vagyok . . . Artur, te így? Ezt érdemeltem én . . . Hát mért . . .? Férj: Miért? Hát mért busul a fecskemadár? Mért oly későn levelek hullása, daru távozása idején? . . . Feleség (szavába kap): De hiszen éppen azért! Nem érted, Artúr? Itt az ősz, az új szezon ... A posztósatyakokat lassan félreteszi az ember, már nem divat . . most kerül sor a szalmakalapra, könnyű selyeműizetővel ... Férj: Nézd, kedvesem! Tudod, hogy most bébistásokkal flaszterozzák ki az utcákat? Tudod, hoigy én már két éve járok ebben az egy ruhában? Feleség: Ilyenre is csak te vagy képes! A Haspanetané már megjegyzéseket is enged meg magának ... De neked hiába beszél az ember! . • . Hova lett az a szép, elegáns fia, aki valamikor voltál? . • Férj: Maradjunk a tárgynál! Itt nyomor van, ínség, állásstabanság, biosérdizmus és ennek folyományaképpen: golyó az emberek hasában! De nincs kalap! . És különösen nincsen olyan kalap, amelyiken ki tudja miféle vadállat fészkel, meg szóló szőlő, mosolygó alma, rejjer, frejjer, mejer . . . Feleség: Hisz ez már nem divat! _Ma csak igen egyszerűeket hordanak, ahol jóformán a fazon minden. Legföljebb egy kis szalag, hisz . . . Milyen rövidlátóak vagytok ti férfiak! Férj: Ha meg egyszerű kell, akkor jó ez is. Minek neked másik egyszerű? Feleség: Hát nem érted? Mert az már az már szalmából lesz. Férj: De hiszen itt a tél! Megfázol abban a szalmában. Ha most Szalmát akarsz, könnyű selyemtetővel, akkor — az Isten szent szerelméért — ugyan mit fogsz januárban hordani? Feleség (egyszerűen): Egész szalmát. Férj (elboruló elmével): Januárban egész szalmát? ... És ha szabad érdeklődnöm, mi lesz !kkor, amikor a költő egyszerű szavai szerinrt: fecske, gólya megérkezik, kivirit aszépkiries? Vagyis hát tavasszal? Feleség: Te szerencsétlen, hiszen az már nyár! Férj: Jó. Tegyük föl. Na de mondd már, mit fogsz akikor hordani? Feleség Azt hiszem, valami filekalapot.. • Fékj: Hát a kánikulában, aratáskor, amikor Edyendre szerint: leveszem úri süvegem .A s? paraszt nyár előtt — ugye, akkor te is leveszed, illetőleg föl se teszed, hiszen megfél az, a kis tyúkeszed, mi? — szóval, akkor már nem fogsz semmiféle kalapot hordani? Feleség: Igazán nem értelek! Hát lehet olyan időjárás, amihez mi ne tudjunk megfelelő kalapot hordani? . . .