Temesvári Hirlap, 1928. augusztus (26. évfolyam, 171-196. szám)

1928-08-01 / 171. szám

.. m avmrm­m. mm m­xrffüszfrs­­­smsx wmammmmmmasmmMmwmsm® Tai­HMIiMnlilot! járómüfek A tec­ht­­ika boszorkányságai közül alig van megd­öbbentőbb és a legkapoibb lát­­vány, mint mikor, egy­ teljese­n üres .auto­­•morbilt l­ááutriík [ffiilgiüík előtt elsulm-mii. r­gy repülőgépet^man^vertezin a levegő­ben pilóta, Ipéilktil, vagy egy bajót a vi­zen, mely gépész és­­ kormányos nélkü­l oly megfo­ntotlt mozdl­itetésekal halad mintha csak öntudattal kiró élőlény len­ne. Maurice Bena­rd francia regény­­iró írja egyik fantasztikus regényeiben, hogy egy halott elszálló lelke egy auto­­mobi­lba költözött s m­i addig élettelen, csak merikanikus­­behatásokn­ak enged el­e­melkedő gép egyszerre ön­tudatos, aka­ratos élő szörnyeteggé változik. Ilyes­féle benyomást kelt az a gépkocsi, mely szemünk láttára, vezető nélküli indul, fut,, lassít, les kanyarodik, a tudomány egyik legújabb csodája, a rádió jóvoltából­. A jövőben valószínűleg nem lesz min­dig szükség arra, hogy az ember maga kezelje a gépek, vagy járművek indító és­ szabályozó szerveit. Kezét szinte a végtelenségig hosszbbítják majd meg ■az elektromágneses hullámok, helyette fogják irányítani a motorokat s forgatni a kormánykereket. Az ily módon felesle­gessé vált kezelőszemélyzet fejében na­gyobb t­erhet, több­ üzem­anyagot vihet magával a jármű. Háborúiban pedig a hadirepülőgépek, csa­tahaj­ók a legádá­zabb harcokba bocsátkozhatnak egymás­sal, anélkül hogy egyetlen emberélet is­­közvetlenü­l kockára, lenne téve. Mindez kézzelfogható valóság lesz, ám a rádió­­távolirányítás bevonul a gyakorlati életbe. Egyelőre még csak kísérleteznek vele, e kísérletek m­ár eléggé régi keletűek­­. Y o g e­­ német tanító már 1899-be­n,­ egy parányi mostorcsónyakot kl­ásza tett, melyet a tó partjáról, ibolyántúli sárga-á­rakkal irányított. Hasonló célt­­szolgált­­ az a szabadalom, melyet lazz időtájt Fitz­gerald dublini tanár jelentette be a szabadalmi hivatalokban. Később Wirth nürnbergi feltaláló lépett a­ nyilvános­ság elé, elektromos hullámokkal működő ,,teledynamikus” készülékével, mell­yel hang- és fényjelzéseket adott,, pisztolyt sütött el, g­épeket indított meg, aknákat robbantott a távolból. Sőt egy Nürnberg mellett levő ,távon hullámokkal irányí­­tot­t­­egy kis villamos hajók IDT1-ben a berlini Wannseen hatalmas nézőközön­ség előtt megismételte kísérleteit, melyek a csodálat és a lelkesedés áradatát vál­tották ki a nyilvánosságból l£13-bár Anton Blettner, a rotor­­világhírű feltalálója is kísérletezett rá­dióhullámokkal irányított vízi és száraz­földi járművekkel, ugyanebben az idő­­ben pedig az­ olasz E r­m a­n­n­a F­i­a­m­­m­a is megpróbálta a hajó és a repülőgép vezetőjét elektromos hullámokkal he­lyettesíteni. De csak a bábom után kez­dődtek meg nagyobb arányokban a kí­sérletek. Az addig nyert tapasztalatok alapján ,1921-ben az olasz a­eb­ni­ rali tó­­­partról kormányzott ágyú- és torpedó­­naszádokat­­épít­tetett Olasz szaktanfo­­lyóiratok igen ■optimisztikusan ítélik meg Fiámmá találmányát ,meg a távolból irányítható hadieszközök, jelentőségét és­­jövőjét. A „távolból való irányítás’’ medi­atiszt­­ulását minden esetben egy érzék­eny rá­dió-vevőkészülék alkotja, m­elly a lotto­, gott hull'.'rmok­ai annyira föl­erősí­ti, hogy­­működésbe h­ozhatuak egy elektromos szerkezetet. Ez a szerkezet, (rehm) ■ egy. vagy több villamos motor áramkörét zárja, melyek azután mozgásba hozzák .a­ kapcsolókat, vagy a kív-nmnyko'-eke­t. A vevőkészüléket úgy állíthatjuk be hogy más-más hos­zúságu hullámo ’látá­sára különböző motorokat kapcsoljon, de s ezzel többféle térre kedvet-­­ ád son la. A föld, vagy a pac'd ládné-áfiomásna­k nem kell egyebet termie, ntm­­i megfelelő hosszúságú hullányokat kit 'C -sá '-te­ni s a jármű azonnal engedetem­kedik a ka­pott parancsnak. Minden nagyhatalom kisérletezik ma már az uj találmányyal, Alpenkában, maj­d távolból irányított repülőgép komoly kí­sérletezéseik tárgya. Hugo sterns­­b­a­c­k, az Egyesül­t­ Ál­lamo­k egyik leg-, ■nagyobb rádiószaklapjának sze­kesztője : káprázatos jövőt .jévol a pilé­kt,néleüli, légijármüv­eklnek. .„Felszáll. — ugyimondj sTM p pjíísterséges szervekkel ellátott re-,. pülőgép s a­ földön, asztala mellett ülő mérnök épp úgy lát mindent, ami­­a gép körül történik, mintha benne ülne. Sőt még jobban, mert egyszerre tekinthet mindenfelé, ami a gépben magában nem volna­­lehetséges” Tavaly, Filad­elphiá­­ban, rekordot állítottak fel a­­távolbóli kormányzott repülőgéppel. Közel 400 km­-t repült be a gépmadár, pilóta nél­kül, kizárólag, a­ rádióhullámoknak, enge­delmeskedve. Japán sem marad­­vasasa? nagy nyugati vetélytársa’­ mögött. Tokió­ban 1­927-ben,­ francia, mérnö­kök vezetése alatt sikeresen, kísérleteztek járművek és harci eszközök távolból való irányítá­sával. A­ franciáik 1926-ban poistarepülő­gépet irányítottá­k ki s a­ repülőgép medikusán kidolt 1927-ben Párisib­­ik elektromos hullámok­at kijelölt helyeken auto­­álta a postacsomagokat, tn az Eiffel-torony rá­dióállomásáról kormányoztak egy búvár­ba, jót, mely legénység és vezető nélkül,, hajszálpontossággal végezte a Szajnán az előírt manőver­eket. Az­ eddigi eredmények azt mu­tatjá­k, ■hogy a járóművek távolból való irányí­tása, féiptpenseiggel nem tekinthető utópiá­nak, hanem az emberi elme egy oly­ vív­mányának, mely a közlekedés, a civili­záció egy új korszakát nyitja meg ellőt­tünk. Nafoile rosszindulatú rágalomnak minősíti a vádat, megeítéli Kopenhága, júl. 31. Egy dán újságíró , tegnap felkereste vonatján Mobilét és nyilatkozatot kért tőle. Miként ismeretes, az Italia meg­mentett legénysége a külvilágtól teljesen elzárva utazik külön vonaton haza Olaszországba. Nobile az újságírónak az alábbi érdekes nyilatkozatot tette:­­— Nem vagyok fogoly! Miért külde­nek nekem mindenütt utamon virágo­kat, ha a rágalmak igazak? .. . Mikor ol­vastam, hogy Z­a­p­p­i­t­ és M­a­r­i­a­n­ó­t azza­l vádolják, hogy M­a­l­mg­r­een­t felfalták, rögtön rosszindulatú rágalom­nak minősítettem ezt a vádat. — Még mindig remélem, hogy Amundsen élve megkerül, ha nem úgy volna, mélyen fájlalnám. — Az Italia lezuhanásának és balese­tének okairól nem nyilatkozhatom. Mint olasz katonatiszt elsősorban kormá­nyomnak tartozom­­ felelősséggel. Moszkva, júl. 31. : A Mari­ano lés Zaippi elleni, emelt ember­­ivési vád világszerte megdöbbened kel­' tett, bárha 'valódisága esetén ,nem lett gólba az első­ eset' a shíajótöröttek történe­tében. Ugyanis voltak már esetek, hogy lakatlan és t­erméketlen szigetekre kive­tett matrózok hódoltak a kannibalizmus­­­nak. Szerencsére azonban a­ Mariano és Zappi ellen lehozott vádak­­valótlanok­nak bizonyultak, am­enn­yiben most Csaz­­noviszky orosz pilótáinak Mois­zjkv által elő­terjesztett hivatalos jelentéséből kitűnik, hogy ő nem készített fényképet a Malm­­green-csoportról és nem is tette so­­h­asem azt a határozott kijelentést, mintha Marianón és Zappin kívül még egy emberi testet látott volna. Nobile tábornok és társai a magdeb­ur­­gi gyorsvonattal Haliebe érkeztek. A ha­tóságok lezárták az­­érkezési oldalt és a kocsit áttolták az­ indulási oldalra. Nobi­le és társai itt megjelentek a kocsi abla­kainál, de ki nem szánhattak, miután a vasúti kocsi aj­taj­ait továbbra is bezárva tartották. Behounek dr., a Nobilei­­­ekszpedíció csehszlovák tagja nyilatkozott a berlini,­­sajtónak elmondván,­­ hogy Nobile és:' Malmgreen.. a legjobb viszonyban éltek,' •soha ellentét nem­ volt közöttük. Bellini­nek,de. logikus­­magyarázatát adja, hogy Nobile‘miért hagyta eb elsőnek a jégtáb­‘ lát. Kis Ferenc a pesti mimhámiról, színészekről és szindmahokről . Nincs szmháni válság, esek a közönségnek vannak ■ jogos igényei 1111 fnîillBWliBtMuiWiiwii ' : Szegletes, kemény arc. Beszédes,­ niisadant kifej­ezte­­ nagy szemeik: .Kiss Ferenc/ Költö­­nö is, hogy most igy álln­ak szemben a temes­­vári színház öltözőjének folyósój­án. Évekkel ezelőtttt Shalkespeare Mjalknaigcos hö­l­gyében búcsúztam el tőle. Ö a sjdnpaidon á­gáíl­t a Nemzeti Számnházba­n, én pediig­ a nézőtéren" görnyedtem élőmé. Ö friss volt, telve ambí­­cióval, min­t amilyen a szezon elején szokott lenni a színész, azaikor ifjú lakókétul, kerül a világiba, az élet deszl­áira, a sashiprudb­a. Szomorú voltam, szomorú őszi este Volt, bú­­csúzkodj­kut, a színháztól, a Makrancos hölgytől, Kiss Ferenct­öl, mindett­ől ,m­inden­­kitől. Most valahogy nagyon furcsa, hogy Te­­mesvárott találkoztunk újra. A különös vé­letlen varázsolta talán ide ezt a szögletes fe­­lárazeoít, ezeket a nagy kék szemeiket, hogy emlékeztessem ama az őszi estére és soha viasza nem térő­ életre. De ő erről sem­mit­ nem tu­d. Kedélyesen mosolyog és kedvesen mondja: — Tessék interjút kérni. Hallják a kérdé­­ seket?- ........ —■ —--- • — Mintha lennének kérdések. Némi.lehet •Öntől kiszámít­ottan és pontosan, jód meg­­fontoltan kérdezni. Inkább felölelt­,­ várunk így. néma kérdésre, amelyben, m­­in­den benne van,. Bigta,pest, színház, Írók, Ttemem­ár, nimicsi, minden. Budapest? Egy modern, nagyváros, amely sokkal inkább most,­­mint valaha, lendül neki az életnek. Szính­áz­? Nem igaz elsősor­­b­an is az hogy ,a budapesti színházak­ vál­ságban v­on­­án­ak. Ellen­kezőileg. Most alakul­­­jak ki a maguk mivoltából. A luszemiség hallatlanul érdeklőd­ik Tiiinden ni'üyéisen­ meg­­n­yilatkoz­á­s iránt,­­malkbogy, igényei vannak és jogos igényei. Elsőrangú darabokat a­kar­­átírni, elsőraingiix trudezfelión és elsőrangú tzinésziekkel A szinidirekttoiroik klónyitetem­ek szitárokat novel­ná­ra, sztárokat tartaui, Ina azt­ a­karják, hogy közönsé­gük legyen. A magyar főváros színészeinek nagy,nászét, igen jód, mondhatnám nagyszerűen fizetik mert a szin,­iá­zak között nagy a koinkuren-' eáa.­— Mégis T­innak színészek fídlák nélkül ée, nem a legrózsásabb helyzetben. . — Kevesen. És nem­­azért, mert nem te­­hetségesek és n­e­m kitűnő erők, hanem mert aai közönség még nem szokta, meg szenzáció­ként a neveik csengését. — Írók? — A pesti színházaik a legnagyobb teret nyújtják a magyar íróknak. De itt­ is az az, elv érvényesül, am­i a színészeknél. Csak jó­­csengtésü nevek halk­asak a direkter­óikra. Eze­ket nagyszerűen megfizetik. Az uj íróknak, nehéz­­­á dolguk. Egy ismeretlen nevű em­ber írhatja-' a legszenzációssabb darabot, a’ színi,direkte mák ,m­ég mindig lesznek­­aggá­lyai. Elolviisía­tja a­ darabot az összes lekto­raival, egész­­-hal­ádjával, viidjék) nagybácsi­jával, felolvassa a törzsasztalnál és ha min­denki azt mondja, hogy a darab elsőran­gú, csak akkor meri, szerény, reklám­uishMi&dirA. De a premier napján­­akkor is, olyan­­izgia­..­­,ott, mint a kártya­játékos a vesztőszériában. Miről beszéljek még?... — Beszéljen önmagáról. —C­ömmingiamrrő­l? Mitt ínob­iljk­aitin­ék. Hires­ vagyok a szecsénység­ emről. Ez különben sem­ hálos téma. Nem érdekes. — Tényleg szere­py. Milyen dombokban­ tűnt fel Budapesten? — Herceg Ferenc darabjaiban. Egy csa­pásra tét­szeltem meg a közönségnek és egy, csapásra szerettem meg a közönséget. Az­ótaj 'játszom és a közönség tueg­­illádig szeret éd a közönséget még mindig süe­retem. ' Melyik volt a legkedvesebb szerepe? — Erre nehéz lenne válaszolni. A­­szinás­z­, ijek a minden „szerepe kedves cA krilexióben engem minden szerep érdekel, mindegyikben. mmmp . •s Tudja papa mi a jóS Olcsó luSissus, alitor üzlgrasnUc vaci ä ^m b o ro tv­a sz appa 11 • kéts­zeresen magikönnyű­ti a borotvai, vagy­­borotivaké­szülék munkáját, amel­y ilyen gyorsan készíti elő az arcot a borotválko­zás h­őr 7. Borotválás után az apa Üde marad anélkül, hogy az arcbőrt izgatná.­­ Az „Erasmite’ Szappan összeállítása és mi­nősége megfelelő arányban tartalmazza a­ legértékesebb alkatrészeket a tudomány leg­utolsó t­al­án­ányai alapján. ' Meggyőződhet' erről­, ha még ma vásárol egy darab filfiúasmic” borotvaszappant, mely p­ár minő minőségű vízzel, használható, párat­lan ,a maga nemében és nincs a világon olyan szappan, mely az „Eraemic” minőségével ösz­­szehaaso­nlítható volna.­­ Az'­­ Erasmic boa'otva'szappan Cilindriákus form­ában kerül eladásra és valódi angol gyártmány.. ' ■Jegyzet: Kíipható minden gyógy’szertár­­jfa, drogériában, illatszertárban., vagy a The Erasmic Cay Limited Warringii (Angliai vezérképviseltetéin­él, illetve főlera­­katánál: Parfüméria Gros, •' Bneâ­■L-esti, Sir. Sft. ,Tonica No. 7. találok érdekességet, furcsaságok mélysége* éé , mindegyiiket kedvvel játszom. Amint tudja, játszom klasszikus darabokban, ope­rettekben, vígjátékokban,­­m­adept darabban és mindenütt egyformán kapok tapsokat. Ez azért van, mert mindegyik sze­repiemet sze­retem. ». *— Hogy van megtégedve Temesvárral? ■~’—Most vagyok ott először. Egy nagy város benyomását, teszi rám. . — Hogy vim m­egel­éged te tem­esvári pa­rt­­nereivel? . 1. Én mindég őszintén szoktam vélemény­t m­ondani, és most csak azt mondh­atod­, hogy: nagyon. Lelkesedéssel és megértéssel játsza­nak és igazán tehetségesek. Nagyon jól ér­zem magam közöttük és nagyon szívesen ját­­­szom­ velük együtt. — Hol lép fel még Erdélyben? — Temesvárról Arpádra megyünk és e simán tovább Kolozsvár, Nagyvárad és más váro­sokba. Végtelenül boldog vagyok, hogy Er­délyben­ turnézhatok. Úgy érzem, kötelessé­get rovok le itt élő testvére­iramél szemben. . Beszélgetésünket a csengő éles hangja sza­kítja ketté. Kiss Ferencnek ne kell menni a szinpadra. "Sebtében bucsuzatunk, egy pill­a­­natra még felé,led. bennem az a régi őszi­ este, amikor már elbúcsúztunk egyszer, megszorí­tom. erős nagy ,férfikezét é­s távozóban még mosolyogva mondja: — Szívesen beszélgetnék, még, de látja rab vagyok, a csengő parancsol. Ha keveset mondtam, a többit költse hozzá . . . Szirmai László. JSfészxe: meg ima aste KISS FERIT a !? Magyar Sxiná­ús^ham A sacalb. iyufcea. plpeire*» szappan nem hiányzik, egy . gondos háziasszony ' k­iístartássáitól. Kapható minden'’szákil*leiben!!

Next