Temesvári Hirlap, 1928. november (26. évfolyam, 248-272. szám)

1928-11-01 / 248. szám

CVSKSTOKf imrgjfft-wwwBf RXVL EVPOOATtt, 53®. ­­neh Új villamos kiépítése | Temesvár, o­kt. Sk­­V A temesvári közlekedési anomáliák egyik legszolgosabbja, hogy a belvárosi temetőkhöz nem visz villamos. Külföldi városokban a villamos forgalmat úgy építették ki, hogy­ az érintse a temetőket és lehetőséget nyújtson a közönségnek, hogy a kegyeletnek eme helyeit könnyen megközelíthesse ha akár temetésen kelll részt vennie, akár pedig a kegyelet nap­jain meglátogatja rokonai és ismerősei sírjait. A temesváriak sok évi tapaszta­latból tudják, mit jelent az, ha a belvá­rosi temetők valamelyikébe kell­­ kimen­ni ők; hosszú és fáradságos gyaloglást, vagy ha autón vagy kocsin mennek, te­temes költséget. A város vezetőségének köreiben egye­lőre csak igen tág formában a­z a gondo­lat merült fel, hogy a belvárosi tertetők­­höz villamoshálózatot vezetnek. Nem a már meglevő villamos sín hálózat meg­hosszabbításáról, hanem­ új villamo­svo­­­­nal létesítéséről volna szó, amelly a­ város­­ területét észak-déli irányban szelné át és­­ amelynek egy­részt a gyárvárosi sz­ölelők m kör­üli­ rész, másrészt a Bessenyei-telep képezné végállomását. Az állandó vá­lasztmány több tagja igen nagy hű­ve en­nek az észak-déli villamosvonalnnik és azzal érvel, hogy a jelenlegi villamosvo­­nalak nyugati és keleti irányban isinelik át a város területét míg az északi és déli részeket a közlekedés szempontjából­­tel­jesen elhanyagolták. Temesvár város villamos hálózata — mondják ezek az­ át­állandó választmányi tagok —, csak kényszerűségből épült ebben ez irány­ban, miután a Belvárosban egykori vár­­szerű jellegénél fogva az áldomásokat meglehetősen messze a központtól kellett fellépíteni. Az észak-déli­ irányú fejlődés ennek következtében teljesen­­visszama­radt, delőtt ma már a város északi ré­szein külön városrész alakult, a gyárvá­rosi szállők környékén erősen parcelláz­nak és építenek, ami egyébként a Besse­nyei tet­epre is áll. Ez az új villámomé­náll, amely természetesen­­ még a jövő kérdése, a Bessenyeitelepről kiindulva a Püspök-utón haladna keresztül és a Jenőherceg-teret megkerülve bl futna , északi irányban egészen a gyárvárosi szőlőkig ugye,­ hogy igen közel érintené a belvárosi temetőket és ezeket is bekap­csolná a forgalomba. Hogy a terv mikor fog megvalósulni, még bizonytalan, ámbár az állandó vá­lasztmány kebelén belül lelkes hívei van­nak akik erősen sürgetik mielőbbi meg­valósulását. Az észak-déli villamosvonal kiépítését azonban meg kell előznie a püs­pök-út rendezésének, amely jelenleg igen elhanyagolt állapotban v­an és út­teste olyan keskeny, hogy kibővítése nél­kül nem is lehet arra gondolni, hogy­ ott a villamossíneket elhelyezzék. A Püs­­pök-út lakóit mindenesetre örömmel fog­ja a hír eltölteni, hogy legközelebb meg­kezdik ennek a fontos úttestnek rende­zését, ami egyrészt abból áll, hogy az út­testet bővítik, másrészt a szinte legen­dássá vált éjszakai sötétséget mintegy tíz nagy villamos lámpa ad­atilitásával megszüntetik. Az út rendezése után sor kerül az észak-déli vil­laanosvoaml kiépí­tésére, amely a város fejlődését nagyban elő fogja moz­dítani.­ ­ »* Urak­. P* Csak egy rövid ideig 179 lej egy svájci zsebóra lánccal és további 60 darab közszük­ségleti tárgy. Szál­lítás utánvéttel azonnal a megren­delés beérkezte után, előleg nélkül. Fig­yelem! 2*5* Egy 3 órából álló egy névre szóló megr­endelésnél egy negyedik órát teljesen ingyen adunk. Csomagolás, szállítás stb. 35 lej Küldje rendelését még ma bizalommal a következő címre: B­ucureşti 111., St­rada Lascar Catargiu No. 16. t NÎWEMBER f, ÜSTlWfölS ^ ^mrnr^ A T­emes­v­á­r­i N­i l­­­a­p olvasókö­zönsége előtt nem ismeretlen az a len­dületes magyar politikai élet, amely az utóbbi hónapokban vetett széles gyűrűt a bánsági magyarság tömegeiben, mert hiszen a bánsági magyar közélet minden megnyilvánulásáról pontos beszámolót adtunk, ötvennyolc magyarpárti tagoza­tot teremtett meg ez a páratlanul álló munka, amely a nyár idején folyt a Bánságban. Tízezer tag jelenti továbbá ennek a munkának a pozitív eredményét. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezt az e­ngedetlen buzgalmat semmi le nem lohasztihatn­a, el nem kedvetlen­ítheti és a bánsági M­agyar Párt vezetősége télen is folytatni fogja aktivitását, amikor ugyan nehezebb­­megközelíteni a bánsá­gi falvakat, de az otthon ülő magyar pa­raszt inkább tud foglalkozni mezei mun­ka híján saját magával és saját dolgai­val. Feltételezésünkben nem is csalód­tunk, mert egy beszélgetés során, ame­lyet a Temesvári Hírlap munka­társának volt alkalmunk folytatni tegnap Ambriózy Andor báróval, a Magyar Párt elnökével,, arról győződtünk meg, hogy a munka, a­mely páratlanul áll egész Erdélyben, serényen tovább fo­lyik. A bánsági szervezetek ■— A szervezési akció alapjait biztosan és mélyen gyökeredzően lefektettük a bánsági magyar nép lelkébe — mondot­ta Am­brózy báró. — Erre az alapra to­vább fogunk építeni és h­a kell, akkor mélyebbre és mélyebb rétegekbe ereszt­jük le szálainkat. Bárha ma azt­­mond­hatnám, hogy minden magyar családapa tagja pártunknak, talán mégis vannak kevesen, hangsúlyozom,­­ kevesen, akik kimaradtak ebből az impozáns tömörü­lésből, részint mert oly’ helyen laktak, ahová nem ért el a mi kezünk, vagy más ok­ból. Ezeket az egyedülállókat a­z egyé­ni meggyőzés eszközével fogjuk ma­gunkhoz kapcsolni. De nagy gondunk a városi magyarság szervezésének kiszéle­sítése. Nyári p­ropagandautáink minden fáradalma a vidék magyarságának áldo­­zódo­tt fel és talán bizony nem tudtunk olyannyira foglalkozni a városi magyar­ságunkkal, mint ahogy az megérdemel­né. Ezzel magyarázom tehát,, hogy en­gem talán még nem elégít ki a városi szervezés eredménye. Annyit azonban már most mondhatok, hogy a felek igen kedvezőek és a városban mindenünnen nagy érdeklődéssel várják munkánkat, tehát minden jogom m­eg­van arra, hogy az idén is nagy­­eredményeket várjak a városi magyarságtól. — A Magyar Párt csupán mint poli­tikai egység akarja működését folytat­ni vagy pedig egyetemesen magához akar ölelni mindent, ami magyar. — Természetesen, hiszen már régen ezt tesszük. És így is folytatjuk majd a télen is. A Magyar Párt nem lehet csupán politi­kai hitvallás, hanem egyesí­tő­je kell, hogy legyen az egész magyar társadalmi és kulturéletnek. Mindenkit mag­unk között akartunk tud­ni még akkor is, ha nem politizál és na­gyon jól tudjuk, hogy intellektueliseink nélkül nehéz volna eredményes munkát produkálni. Ezért tehát kultúra terén is kapcsolatot­ keresünk mindenfelé, imz­oltjaik­al tagozatainkat estélyek, kultur előadások tartására, támogató­lag párt­fogoljuk f­ultúregyesü­leteinket, amelyek a magyar kultúra propagálására hiva­tottak és különösen súlyt helyezünk majd arra, hogy ezek az egyesületek az ifjúság szívéhez is szóljanak és pótolják a magyar irodalom és művészet ismerete terén me­gim­utatkozó hiányokat.­­ A megalapított 58 magyarpárti altagozat életéről milyen, jelentések ér­keznek a bánsági­ központi irodába? — Minden altagozat igyekszik köte­lességeinek megfelelni. Állandó az élet és az aktivitás, amely nemcsak politikai jellegű, hanem éppen a nagy össz­etarto­­zandóság felében szinte családias együtt­élésre serkenti vidéki elhagyatott ma­gyarjainkat. Nagyon sok esetben for­dulnak hozzánk s sűrűn látogatják ingye­nes, szegényeknek tanácsot nyújtó nép­­irodánkat. Egyre-másra kapjuk a pana­szokat, amelyeket a legnagyobb kész­séggel intézünk el és büszkén mondha­tom, hogy sok, sok­ esetben eredménnyel. Azt hiszem­, hogy ez a szolgálatkészség, amelyet szívesen tanúsítunk, nagyiban hozzájárul ahhoz, hogy az említett pana­szokkal bizalommal fordulnak hozzánk. A BÁNSÁGI MAGYAR PÁRT ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A KISEBBSÉGI POLITIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL Ötvennyolc magyarpárti áltagosat hirdeti a Bánságban a magyar politikai és társadalmi öss A romániai magyar kisebbségi pénzintézetek Mmbrczy Andor báró nyilatkozata a budapesti egye­temi zavargások A Kisebbségi töke érdeklődése a kisebbségi pénzintézet felállítására — A bánsági tagozat megbízásából in­dítvány hangzott el a székely­udvarhelyi nagygyűlésen egy pénzintézet megalakí­tására vonatkozólag. Az indítványt a közgazdasági szakosztály lelkesedéssel vette tudomásul­­,s mégis véleményünk szerint furcsa módon nem került előterjesz­tésre a nagygyűlés elé, bárha a végrehajtásra már egy bizott­ságot is kijelölt a szakosztály. Tör­tént-e valami ennek a Felállítandó ma­gyar banknak az ügyében a székelyud­varhelyi gyűlés óta, — kérdezte munka­­t­án­sunk. — Felette fontosnak tartom, hogy a magyar bank ügyében végre ak­ciót indítsunk és hogy egy magyar bankot alapítsunk. Ha egyesek ma még nincsenek meggyő­ződve arról, hogy milyen fontos ez," hi­szem, hogy kellő tapintattal és körülte­kintéssel meg lehet győzni azokat a té­nyezőket is, akik ma rossz szemmel né­zik a magyar bank kérdését, hiszem, hogy nemcsak azok támogatják majd a mi ügyeinket, akik úgynevezett kisem­berek,, hanem a nagytőke is bekapcso­lódhat akciónkba anélkül, hogy saját ér­dekeit sértenie. Erre vonatkozólag kü­lönben máris felmerült tárgyalási lehe­tőség. Örömmel közölhetem, hogy a nagytőke egy vezérférfia már ér­deklődött is az akció iránt és más részről is támogatást helyeztek kilá­tásba. De érdeklődés nyilvánul meg nagyon sok oldalról. Nincs okunk tehát kétel­kedni abban, hogy Erdélyben is visszhangra, talajra talál a kezdeményezés és így persze a­ nagyobb mederben való megindítás nagyobb sikert is eredmé­nyezhet. 1 . A magyar és sváb kisebbség egyetértése — Alig néhány hete, sajtókampány, folyt a magyar és sváb lapok között. Szabad-e tudnunk, hogy azóta a vi­szony miként alakult? — A két kisebbség között az érintke­zést a lehető legbarátságosabbnak és a legjobbnak nevezhetem. Az a tapaszta­­vezetőinek összességénél. Tapaszta­latom az is, mind a két párt latoim, hogy a felmerült pózér el­térések nem találkoztak helyesléssel a kért párt vezetősége í­észéről a legjobb indulat nyilvánul most meg és a legjobb után vagyunk, hogy egy­mást meg is értsük. A n­émet kisebbségek különösen is mos­­tanában ugyancsak arra az alapra he­lyezkednek, amelyet a mi székelyudvar­­helyi határozatunk adott köztudomású­vá, hogy sérelmeinkkel a Népszövetség elé megyünk, ha nem kapunk orvoslást. A német kisebbség hasonló elhatározásai azt bizonyítja, hogy a mi székelyudvarhelyi határoza­tunk nem teljesen alaptalan. Ha a németek is ezt az utat választják, bizonyíték a részünkre, hogy sérelmeink kényszerí­te­ttek minket is e­­re a lépésre, amelyet a németek is a végső szükség­ben választanak. Természetes, hogy ez a parallel irány a sérelmeink orvoslásá­nak m­űkeresés­énél ismét segítségünkre lesz a két kisebbség közötti viszony ba­rátságosabbá tételénél.­­ A budapesti egyetemi csavargások ellen . A Temesvári Hírlap egyik legutóbbi számában említést tettünk ve­zércikk formájában azokról a sajnálatos incidensekről, amelyeknek célpontjai a budapesti egyetem zsidó vallású magyar tanulói voltak. Cikkben utaltunk arra, hogy kisebbségi szempontból milyen ká­rosak ezek az incidensek. Mi a vélemé­nye Méltóságodnak ? — Ezekről a dolgokról nem egyszer szó volt nálunk annál is inkább, mert miként említette, a Temesvári Hírl l­ap is foglalkozott ezzel az üggyel. Min­den józan ember helyteleníti, elítéli azt, ami a kultúrával és az emberi érzéssel ellentétes. Helytelennek tartom tehát én is ezeket az eseményeket, amelyeknek előidézői csakis felelőtlen és meg­gondolatlan elemek lehetnek. Komoly és felelős állásban lévő ember helyesnek nem is tarthat ilyesmit. A magam rész­éről a magyar zsidóság munkáját min­dig felette fontosnak tartottam és igyekeztem mindenképpen működé­siemmel a zsidóságot meggyőzni arról, hogy felekezeti különbséget nem ismer a magyar nép. Védtelenül sajnálnám, ha felelőtlen és meggondolatlan kilengé­sek elkedvetlenítenék a mi felette érté­kes zsidó vallású magyar munkatársain­kat, annál is inkább sajnálnám, mert hi­szen tisz­tán egyéni akcióról van szó. — Néhány nappal ezelőtt a Jakabffy Elemér dr. irányításával megjelenő Kr­as­s­ó­s­zörén­y­i Lapok nyomán közöltük a krassói magyarság óhaját, hogy a bánsági Magyar Párt szervezze be az eddig szervezetlen krassószörényi magyarságot. Határozott már ebben a kérdésben a bánsági Magyar párt veze­tősége? — Tény, hogy krassói, illetve Szörényi magyar vezető férfiak, ajánlatot tettek, hogy foglalkozzunk a krassói és Szöré­nyi magyarság beszervezésével. Az aján­lat nagy megtiszteltetés részünkre. Szí­vesen is teljesítjük a kívánságot, de er­re vonatkozólag még nem határoztunk. Ha azonban sor kerül a krassói ma­gyarság megszervezésére, ezt a mun­kát is elvállaljuk, még­pedig azért, hogy a magyarságnak tegyünk szol­gálatot. Temestobrontát végre a mi tagozatunk" terü­lete, szinte azt mondhatnám, geográ­fiai egységet képez Krassó- és Szörény­­megyével, olyan geográfiai egységet, amelynek természetes központja Temes­vár. De ezen érven kívül is fennáll az, hogy a krassói és Szörényi magyarság nem­ oly nagy lélekszámú, hogy külön ta­gozatot alkothatna, amelynek admi­nisztrálásához szükséges anyagi eszkö­zöket egy ilyen csekély számú tagozat nem is tudná előteremteni, Am, amelyet a magyar nagyközönség semmi­­esetre sem néz jó szemmel. A kraesőszörényi magyarság megszervezése

Next