Temesvári Hirlap, 1928. november (26. évfolyam, 248-272. szám)
1928-11-01 / 248. szám
CVSKSTOKf imrgjfft-wwwBf RXVL EVPOOATtt, 53®. neh Új villamos kiépítése | Temesvár, okt. SkV A temesvári közlekedési anomáliák egyik legszolgosabbja, hogy a belvárosi temetőkhöz nem visz villamos. Külföldi városokban a villamos forgalmat úgy építették ki, hogy az érintse a temetőket és lehetőséget nyújtson a közönségnek, hogy a kegyeletnek eme helyeit könnyen megközelíthesse ha akár temetésen kelll részt vennie, akár pedig a kegyelet napjain meglátogatja rokonai és ismerősei sírjait. A temesváriak sok évi tapasztalatból tudják, mit jelent az, ha a belvárosi temetők valamelyikébe kell kimenni ők; hosszú és fáradságos gyaloglást, vagy ha autón vagy kocsin mennek, tetemes költséget. A város vezetőségének köreiben egyelőre csak igen tág formában az a gondolat merült fel, hogy a belvárosi tertetőkhöz villamoshálózatot vezetnek. Nem a már meglevő villamos sín hálózat meghosszabbításáról, hanem új villamosvonal létesítéséről volna szó, amelly a város területét észak-déli irányban szelné át és amelynek egyrészt a gyárvárosi szölelők m körüli rész, másrészt a Bessenyei-telep képezné végállomását. Az állandó választmány több tagja igen nagy hűve ennek az észak-déli villamosvonalnnik és azzal érvel, hogy a jelenlegi villamosvonalak nyugati és keleti irányban isinelik át a város területét míg az északi és déli részeket a közlekedés szempontjábólteljesen elhanyagolták. Temesvár város villamos hálózata — mondják ezek az átállandó választmányi tagok —, csak kényszerűségből épült ebben ez irányban, miután a Belvárosban egykori várszerű jellegénél fogva az áldomásokat meglehetősen messze a központtól kellett fellépíteni. Az észak-déli irányú fejlődés ennek következtében teljesenvisszamaradt, delőtt ma már a város északi részein külön városrész alakult, a gyárvárosi szállők környékén erősen parcelláznak és építenek, ami egyébként a Bessenyei tetepre is áll. Ez az új villámoménáll, amely természetesen még a jövő kérdése, a Bessenyeitelepről kiindulva a Püspök-utón haladna keresztül és a Jenőherceg-teret megkerülve bl futna , északi irányban egészen a gyárvárosi szőlőkig ugye, hogy igen közel érintené a belvárosi temetőket és ezeket is bekapcsolná a forgalomba. Hogy a terv mikor fog megvalósulni, még bizonytalan, ámbár az állandó választmány kebelén belül lelkes hívei vannak akik erősen sürgetik mielőbbi megvalósulását. Az észak-déli villamosvonal kiépítését azonban meg kell előznie a püspök-út rendezésének, amely jelenleg igen elhanyagolt állapotban van és útteste olyan keskeny, hogy kibővítése nélkül nem is lehet arra gondolni, hogy ott a villamossíneket elhelyezzék. A Püspök-út lakóit mindenesetre örömmel fogja a hír eltölteni, hogy legközelebb megkezdik ennek a fontos úttestnek rendezését, ami egyrészt abból áll, hogy az úttestet bővítik, másrészt a szinte legendássá vált éjszakai sötétséget mintegy tíz nagy villamos lámpa adatilitásával megszüntetik. Az út rendezése után sor kerül az észak-déli villaanosvoaml kiépítésére, amely a város fejlődését nagyban elő fogja mozdítani. »* Urak. P* Csak egy rövid ideig 179 lej egy svájci zsebóra lánccal és további 60 darab közszükségleti tárgy. Szállítás utánvéttel azonnal a megrendelés beérkezte után, előleg nélkül. Figyelem! 2*5* Egy 3 órából álló egy névre szóló megrendelésnél egy negyedik órát teljesen ingyen adunk. Csomagolás, szállítás stb. 35 lej Küldje rendelését még ma bizalommal a következő címre: Bucureşti 111., Strada Lascar Catargiu No. 16. t NÎWEMBER f, ÜSTlWfölS ^ ^mrnr^ A Temesvári Ni lap olvasóközönsége előtt nem ismeretlen az a lendületes magyar politikai élet, amely az utóbbi hónapokban vetett széles gyűrűt a bánsági magyarság tömegeiben, mert hiszen a bánsági magyar közélet minden megnyilvánulásáról pontos beszámolót adtunk, ötvennyolc magyarpárti tagozatot teremtett meg ez a páratlanul álló munka, amely a nyár idején folyt a Bánságban. Tízezer tag jelenti továbbá ennek a munkának a pozitív eredményét. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezt az engedetlen buzgalmat semmi le nem lohasztihatna, el nem kedvetlenítheti és a bánsági Magyar Párt vezetősége télen is folytatni fogja aktivitását, amikor ugyan nehezebbmegközelíteni a bánsági falvakat, de az otthon ülő magyar paraszt inkább tud foglalkozni mezei munka híján saját magával és saját dolgaival. Feltételezésünkben nem is csalódtunk, mert egy beszélgetés során, amelyet a Temesvári Hírlap munkatársának volt alkalmunk folytatni tegnap Ambriózy Andor báróval, a Magyar Párt elnökével,, arról győződtünk meg, hogy a munka, amely páratlanul áll egész Erdélyben, serényen tovább folyik. A bánsági szervezetek ■— A szervezési akció alapjait biztosan és mélyen gyökeredzően lefektettük a bánsági magyar nép lelkébe — mondotta Ambrózy báró. — Erre az alapra tovább fogunk építeni és ha kell, akkor mélyebbre és mélyebb rétegekbe eresztjük le szálainkat. Bárha ma aztmondhatnám, hogy minden magyar családapa tagja pártunknak, talán mégis vannak kevesen, hangsúlyozom, kevesen, akik kimaradtak ebből az impozáns tömörülésből, részint mert oly’ helyen laktak, ahová nem ért el a mi kezünk, vagy más okból. Ezeket az egyedülállókat az egyéni meggyőzés eszközével fogjuk magunkhoz kapcsolni. De nagy gondunk a városi magyarság szervezésének kiszélesítése. Nyári propagandautáink minden fáradalma a vidék magyarságának áldozódott fel és talán bizony nem tudtunk olyannyira foglalkozni a városi magyarságunkkal, mint ahogy az megérdemelné. Ezzel magyarázom tehát,, hogy engem talán még nem elégít ki a városi szervezés eredménye. Annyit azonban már most mondhatok, hogy a felek igen kedvezőek és a városban mindenünnen nagy érdeklődéssel várják munkánkat, tehát minden jogom megvan arra, hogy az idén is nagyeredményeket várjak a városi magyarságtól. — A Magyar Párt csupán mint politikai egység akarja működését folytatni vagy pedig egyetemesen magához akar ölelni mindent, ami magyar. — Természetesen, hiszen már régen ezt tesszük. És így is folytatjuk majd a télen is. A Magyar Párt nem lehet csupán politikai hitvallás, hanem egyesítője kell, hogy legyen az egész magyar társadalmi és kulturéletnek. Mindenkit magunk között akartunk tudni még akkor is, ha nem politizál és nagyon jól tudjuk, hogy intellektueliseink nélkül nehéz volna eredményes munkát produkálni. Ezért tehát kultúra terén is kapcsolatot keresünk mindenfelé, imzoltjaikal tagozatainkat estélyek, kultur előadások tartására, támogatólag pártfogoljuk fultúregyesületeinket, amelyek a magyar kultúra propagálására hivatottak és különösen súlyt helyezünk majd arra, hogy ezek az egyesületek az ifjúság szívéhez is szóljanak és pótolják a magyar irodalom és művészet ismerete terén megimutatkozó hiányokat. A megalapított 58 magyarpárti altagozat életéről milyen, jelentések érkeznek a bánsági központi irodába? — Minden altagozat igyekszik kötelességeinek megfelelni. Állandó az élet és az aktivitás, amely nemcsak politikai jellegű, hanem éppen a nagy összetartozandóság felében szinte családias együttélésre serkenti vidéki elhagyatott magyarjainkat. Nagyon sok esetben fordulnak hozzánk s sűrűn látogatják ingyenes, szegényeknek tanácsot nyújtó népirodánkat. Egyre-másra kapjuk a panaszokat, amelyeket a legnagyobb készséggel intézünk el és büszkén mondhatom, hogy sok, sok esetben eredménnyel. Azt hiszem, hogy ez a szolgálatkészség, amelyet szívesen tanúsítunk, nagyiban hozzájárul ahhoz, hogy az említett panaszokkal bizalommal fordulnak hozzánk. A BÁNSÁGI MAGYAR PÁRT ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A KISEBBSÉGI POLITIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL Ötvennyolc magyarpárti áltagosat hirdeti a Bánságban a magyar politikai és társadalmi öss A romániai magyar kisebbségi pénzintézetek Mmbrczy Andor báró nyilatkozata a budapesti egyetemi zavargások A Kisebbségi töke érdeklődése a kisebbségi pénzintézet felállítására — A bánsági tagozat megbízásából indítvány hangzott el a székelyudvarhelyi nagygyűlésen egy pénzintézet megalakítására vonatkozólag. Az indítványt a közgazdasági szakosztály lelkesedéssel vette tudomásul,s mégis véleményünk szerint furcsa módon nem került előterjesztésre a nagygyűlés elé, bárha a végrehajtásra már egy bizottságot is kijelölt a szakosztály. Történt-e valami ennek a Felállítandó magyar banknak az ügyében a székelyudvarhelyi gyűlés óta, — kérdezte munkatánsunk. — Felette fontosnak tartom, hogy a magyar bank ügyében végre akciót indítsunk és hogy egy magyar bankot alapítsunk. Ha egyesek ma még nincsenek meggyőződve arról, hogy milyen fontos ez," hiszem, hogy kellő tapintattal és körültekintéssel meg lehet győzni azokat a tényezőket is, akik ma rossz szemmel nézik a magyar bank kérdését, hiszem, hogy nemcsak azok támogatják majd a mi ügyeinket, akik úgynevezett kisemberek,, hanem a nagytőke is bekapcsolódhat akciónkba anélkül, hogy saját érdekeit sértenie. Erre vonatkozólag különben máris felmerült tárgyalási lehetőség. Örömmel közölhetem, hogy a nagytőke egy vezérférfia már érdeklődött is az akció iránt és más részről is támogatást helyeztek kilátásba. De érdeklődés nyilvánul meg nagyon sok oldalról. Nincs okunk tehát kételkedni abban, hogy Erdélyben is visszhangra, talajra talál a kezdeményezés és így persze a nagyobb mederben való megindítás nagyobb sikert is eredményezhet. 1 . A magyar és sváb kisebbség egyetértése — Alig néhány hete, sajtókampány, folyt a magyar és sváb lapok között. Szabad-e tudnunk, hogy azóta a viszony miként alakult? — A két kisebbség között az érintkezést a lehető legbarátságosabbnak és a legjobbnak nevezhetem. Az a tapasztavezetőinek összességénél. Tapasztalatom az is, mind a két párt latoim, hogy a felmerült pózér eltérések nem találkoztak helyesléssel a kért párt vezetősége íészéről a legjobb indulat nyilvánul most meg és a legjobb után vagyunk, hogy egymást meg is értsük. A német kisebbségek különösen is mostanában ugyancsak arra az alapra helyezkednek, amelyet a mi székelyudvarhelyi határozatunk adott köztudomásúvá, hogy sérelmeinkkel a Népszövetség elé megyünk, ha nem kapunk orvoslást. A német kisebbség hasonló elhatározásai azt bizonyítja, hogy a mi székelyudvarhelyi határozatunk nem teljesen alaptalan. Ha a németek is ezt az utat választják, bizonyíték a részünkre, hogy sérelmeink kényszerítettek minket is ere a lépésre, amelyet a németek is a végső szükségben választanak. Természetes, hogy ez a parallel irány a sérelmeink orvoslásának műkeresésénél ismét segítségünkre lesz a két kisebbség közötti viszony barátságosabbá tételénél. A budapesti egyetemi csavargások ellen . A Temesvári Hírlap egyik legutóbbi számában említést tettünk vezércikk formájában azokról a sajnálatos incidensekről, amelyeknek célpontjai a budapesti egyetem zsidó vallású magyar tanulói voltak. Cikkben utaltunk arra, hogy kisebbségi szempontból milyen károsak ezek az incidensek. Mi a véleménye Méltóságodnak ? — Ezekről a dolgokról nem egyszer szó volt nálunk annál is inkább, mert miként említette, a Temesvári Hírl lap is foglalkozott ezzel az üggyel. Minden józan ember helyteleníti, elítéli azt, ami a kultúrával és az emberi érzéssel ellentétes. Helytelennek tartom tehát én is ezeket az eseményeket, amelyeknek előidézői csakis felelőtlen és meggondolatlan elemek lehetnek. Komoly és felelős állásban lévő ember helyesnek nem is tarthat ilyesmit. A magam részéről a magyar zsidóság munkáját mindig felette fontosnak tartottam és igyekeztem mindenképpen működésiemmel a zsidóságot meggyőzni arról, hogy felekezeti különbséget nem ismer a magyar nép. Védtelenül sajnálnám, ha felelőtlen és meggondolatlan kilengések elkedvetlenítenék a mi felette értékes zsidó vallású magyar munkatársainkat, annál is inkább sajnálnám, mert hiszen tisztán egyéni akcióról van szó. — Néhány nappal ezelőtt a Jakabffy Elemér dr. irányításával megjelenő Krassószörényi Lapok nyomán közöltük a krassói magyarság óhaját, hogy a bánsági Magyar Párt szervezze be az eddig szervezetlen krassószörényi magyarságot. Határozott már ebben a kérdésben a bánsági Magyar párt vezetősége? — Tény, hogy krassói, illetve Szörényi magyar vezető férfiak, ajánlatot tettek, hogy foglalkozzunk a krassói és Szörényi magyarság beszervezésével. Az ajánlat nagy megtiszteltetés részünkre. Szívesen is teljesítjük a kívánságot, de erre vonatkozólag még nem határoztunk. Ha azonban sor kerül a krassói magyarság megszervezésére, ezt a munkát is elvállaljuk, mégpedig azért, hogy a magyarságnak tegyünk szolgálatot. Temestobrontát végre a mi tagozatunk" területe, szinte azt mondhatnám, geográfiai egységet képez Krassó- és Szörénymegyével, olyan geográfiai egységet, amelynek természetes központja Temesvár. De ezen érven kívül is fennáll az, hogy a krassói és Szörényi magyarság nem oly nagy lélekszámú, hogy külön tagozatot alkothatna, amelynek adminisztrálásához szükséges anyagi eszközöket egy ilyen csekély számú tagozat nem is tudná előteremteni, Am, amelyet a magyar nagyközönség semmiesetre sem néz jó szemmel. A kraesőszörényi magyarság megszervezése