Temesvári Hirlap, 1928. december (26. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

rt. RaOEBSSBMSSI A IbSrcsáci Hutofu tiarmadsszor rendelte el eserfelfigyelő rendőri elők. Bejan^Miclos-per ve.hevén vitára került a sor az ügyész és a védők között “ "niflZX 11 KMHBBBBHMHMBWjikh— ■ imn SJ^c^mber Eteny@€ill£^re tiale&sstották a per tárgyalását Temesvár, nov. 30. A Bejen-per tegnapi tárgyalása többmu és Beau vezérfelügyelő távoliélv miatt csak tiz órakor kezdődött meg Bolenntiu Valér dr. ügyvéd, volt alispánjuigrttti kihallgatásával, aki Beján Kornét a ispánsága idejében a dolgozószolgabiróság élén állott. Nem tud róla, hogy házszámtáblák, kocsitáblák és kutya.lárcák szállítását árlejtés előzte-e meg vagy sem, a foki fák készé lopták Temesvárról azokat. Szerinte nem volt kötelező példájd aházszámtáblák megrendelése, az erre vonatkozó rendelet csak azt az óhajt fejezte ki, hogy az egész mnegyeterületén egységes táblákat alkalmazzanak. Bogdán dr. í refesrtus 1923-ban megszüntette az eddigi rendszert, hogy a kutyalárvákat a défekturán rendelték meg és ugy intézkedett, hogy azokról az egyes járások godoskodjanak. Abban az esztendőiben t’.•ménné nála járt és kérte őt, hogy a deltai járás részére rendelje meg nála a kutyasámnákat, amelyeket ő szakít a többi járások számára is. A tanú nem teljesíttePascuné kérését és abban az évben egyáltalában, nem rendelt kutyabárcákat. Jávyá nem érkezett olyan rendelet, mint ami azt a vádirat említ, hogy Bejen alispán vagy Affekts föszánt'• Vevő rendeletileg kötelezte a főbirákát, hogy Padménál kell megretiseni az 1928-ik évre a kutyabáreá?**u»í I kát. Ilyen rendeletről soha sem hallott. Boreantiu dr. Milósnak hozzá intézett kérdésére kijelenti, hogy ki vádlottat már több mint 11 év óta ismeri, még mint az alibimén járás könyvelőjét és soha semmi szabály- '■ talanságot sem tapasztalt részéről. Az ügyész ismét halasztási indítványát Ezután a bíróság ismét hosszabb szüntet rendelt el, mivel Popescu ügyészt a főügyész magához hivatta. A tárgya, kis újra megnyitása után Popescuügyész kérte a bíróságot, hogy Butaiu vezérfelügyelőnek, Hirsch Ernőnk és- Kajdi Gyulának távolléte miatt halassza el a tárgyalást. Az ügyész indítványa ellen, Mate fr'brucin védő élénken tiltakozott arra hivatkozva, hogy negyven tanú kihallgattára után két tanú meghallgatása már idősleges.Ha a bíróság mégis szükségesnek találja az ő meghallgatásukat, hogy olvassa fel a távollevő tanuknak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, legrosszabb esetben csak pár napi halasztást kér és javasolja az elmaradt tanuk rendőri elővezetését. Kardossi Ágost dr. védő a maga részéről csatlakozik védőtársa indítványához és kéri a még hátralevő néhány tanú kihallgatásának a mereőrlését, akik közül az egyikkülföldön, a másik pdlig ismeretlen helyütt tartózkodik. Ami Butát, a belügyi vezérfelügyelőt illeti, kedden megjelent ugyan a tárgyaláson, deizeia se mutatkozott annak ellenére, ,tankét ft, fix» ft éhb'ki, hogy a bíróság tegnapra, helyezte kilátásba a kihallgatását. Azért a védő kérte a bíróságot, hogy újra rendelje el a vezérfelügyelő A sszakértők A bíróság a tárgyalás folytatása mellett döntött, mire Popescu ügyész kérte a bíróságot, engedje meg, hogy néhány kérdést intézhessen a szakértőkhöz, még mielőtt a szakértői vélemények felolvasására kerülne a sor. Popescu elnök engedélye után az ügyész a következő kérdést intézte Stinghe György kereskedelmi iskolai igazgatóhoz, akit a bíróság rendelt ki könyvszakértőként: — Igaz-e, hogy’ On az aktákat a vádlottak által megnevezett szekértők jelenlétében tanulmányozta ott Stinghe: Igaz. [Popescu ügyész: Igaz-e hogy On a védelem szakértőivel együtt készítette el szakértői véleményét. Stinnghe: Igaz. Popescu ügyész • Igaz -e, hogy a szakértői vélemény elkészítésekor a vádlottak maguk is jelen voltak! Stinghe: Igaz. Állításait a többi szakértők igazolták. ErrePopescu ügyész kijelentette, hogy a szakértők beismerése alapján nem tekintheti a szakértői véleményeket teljes bizonyító erejűeknek és kéri, hogy a törvényszék rendeljen ki újabb szakértőket a szakértői vélemények felülvizsgálására- Pogariu Virgil védő hivatkozik a perrendtartás 238-ik szakaszára, amely pontosan előírja, hogy milyen esetekben lehet a szakértői vélemények felülvizsgálását követelni. Az ügyész által említett eset itt nem szerepel. A szakértők véleménye tehát még akkor is érvényes volna, ha valamennyien egyetlen közös szakvéleményt nyújtottak volna be. Bárd o s s i dr. hevesen gesztikulálva: Az ügyész nem ismeri a büntető perrendtartást! Hogy mondhat előre itéletét a szakértői véleményeikről, mielőtt megismerné azokat! Tiltakozom az rendőri elővezetését, mert ismételten tanú jelét adta annak, hogy még legelemibb állampolgári kötelességeit sem teljesíti vallomása ügyész- urnák gyanúsítása ellen, mintha a szakértők összejátszottak volna a vádlottakkal. Popescu ügyész: Elnök úr, kérem, figyelmeztesse a védőt, hogy váltogassa meg a szavait. Kikérem magamnak, hogy jogi tudásomat kétségbevonja! Popescu Konstantin elnök: Kérem az urakat, türtőztessék magukat. Az incidens elsimulása után Szinglie kereskedelmi iskolai igazgató kér szót. Húsz éve szerepelek már a törvényszéken, mint szakértő, de azt még nem értem meg, ami velem ma történt, hogy ilyen gyanúsításokkal illessenek. Visszautasítom az ügyész úr meggyarúsítását és ünnepélyesen kijelentem, hogy szakértői véleményemet az előre letett eskümnek megfelelően, az igazsághoz híven készítettemel. Popesen ügyész kijelentette, a vádlottak érdekében is szükségesnek találta, hogy az ügyre teljes világosság derüljön. De az a mód, ahogyan a szakértői vélemények készültek, maga külön bűnügy tárgyát kell hogy képezze. Ismételten újabb szakértőket kér. Bárdossá dr.: Újra hangsúlyozom, hogy nem lehet és nem szabtad a szakértői vélemények fölött mm előre pálcát törni, mielőtt lelkű tllik volna. Az ügyésznek csak akkor volt tám jogábam a szakértői vélemények felvizsgálását követelni, ha a vélemények eltérnének egymástól. A bíróság hosszas tanácskozás után úgy határozott, hogy a tárgyalást december 4-re, jövő keddre halasztja el és elrendeli Butoiu vezértől ügyelő és az eddig meg nem jelent tanúk rendőri elővezetését, az ügyésznek új szakértők kinevezésére vonatkossó indítva avat pedig figyelmen kívül fagy,a. — Angol férfiszövetek, ragián, télikabát és öltönyök részére nagy _ választékben, legolcsóbban beszerezhetők Dénes és Urtbik cégnél. főüzlet Gyárváros. Telef ti, ‘14. Fiók Belváros, Mercy-utca. Telefon U| U ________________ ~ Staniol papiros gyári lerakat MORAVETZ papírüzletben.Kérjen ajánlatot! S\VT. iUTÖlVÄU, 573. S7AH IES DECEMBER I, BZÖMB5T »mmmmm* fmnsrm mmm? WilÍGnstny Jdr. Temßsväron A zsidó telepítés problémája Miért Palesztina az egyetlen alkalmas hielv a telepítésre Temesvár, nov. 30. . Temesvár zsidóságának másodszor volt alkalma dr. Willensky Jehudát, a Temesvárott időző Keren Hajessodi bizottság vezetőjét meghallgatni, aki közel kétórás beszédében azt a témát fejtegette, hogy miért nem alkalmas más ország arra, hogy a zsidóság hazája legyen és miért van erre a célra Palesztina kiszemelve. A Lloyd társulat nagytermében megtartott előadást Molnár Gyula dr ügyvéd nyitotta meg, aki Willensky drt mint a mai zsidóság modern apostolát üdvözölte. Willensky hasonlatokbani bővelkedő beszédében részletesen ismertette a zsidó telepítési problémákat. Amíg a zsidók szétszóródva éltek azegész világon, nem volt egyetlenszilárd pontja a földnek, amelyet a zsidóság a magáénak tekinthetett és ha valamelyik országban tűrhetetlenné vált a helyzeteés a meg-megnyiló üldöztetések elől vándorbotot kellett vennie a kezébe, nem volt terület, ahová a számüzöttek betehették volna a lábukat azzal a tudattal, hogy haza mennek vagy legalább is barátságos fogadtatásban részesülnek. Hirsch hágó kísérelte meg először a zsidók állandó letelepítésének a problémáját megoldani és eszméjének egész milliárdos vagyonát feláldozta, ő eleinte Argentínában vélt új hazát szerezni fajtestvéreinek. A zsidóik akkor két tálloron oszlottak. Az egyik tábor hívei Hirsch báró körül csoportosultak, a másik táborpedig Palesztinát szemelte ki a zsidók új országának. Palesztina híveit néhány évtized előtt még kinevették és hiú ábrándozóknak tekintették. Az élet azonban Palesztina híveinek, a cionistáknak adott igazait, mivel a költséget felemésztett argentinai telepeskísértet csődöt mondott. A Délamerikába kivándorolt zsidók elspanyolosodtak vagy elamerikaiasodtak és elveszítették nemzeti tulajdonságaikat. VIRSMOSVÁSZONASZTALTERÍTŐKI 60X100 nagyság 80X115 „ 85X115 abgepass lej 60. 1 „ 92* 130'HAAS LIPOTI linóleum- és szőnyegáruház' I TIMISOARA, Bul.Regi. Ferd.5 Zsidóország problémájávalazt orosz tanácsköztársaságis foglalkozott és Krim félszigetén autonóm zsidó köztársaságot akart létesíteni. Nagy területeket is ajándékozzott erre a célra és soke pénzt áldozott. Sok zsidó telepes is jelentkezett. Most ezen a területen erősebb antiszemitizmus uralkodik, mint a cárok idejében. Az orosz kormány tudja ezt és minden rendelkezésére álló eszközzel küzd az antiszemitizmus nyílt kitörése ellen, mert azon a véleményen van, hogy pogrom csak kulturáltan államban létezhet, Oroszország pedig a kultúra legnagyobb fokán áll. Oroszországban kétfélebolseviki van: az orosz keresztény és a zsidó.Ezek közül a zsidó bolseviki veszélyesebb a zsidó népre, mint a keresztény orosz, mert a vallást iparkodik tönkretenni, amivel együtt elpusztítja a zsidó népet is. Oroszországban nincs ünnepnap, csak karácsony és húsvét, amit a nép kívánságára meg kellett hagyni. A zsidó zsinagógákból azonban gabonaraktárakat csináltak és sem sem a szombatot, sem a szent vezeklőnapot nem szabad megünnepelni. A krími zsidóság kialakulását azonban megakadályozza az a körülmény, hogy a szovjet kormány silány földet adott erre a célra, továbbá nagy akadály az orosz paraszt ismert földéhsége. Dr. Willensky szerint Krím félszigetén nincs jövője a zsidóságnak, mert a szovjetkormány bukása után a zsidók kiüldözése fog következni. Már a szovjetkormány maga is némileg változtatott politikát folyhat a zsidókkal szervben. Egyre hangosabb lesz a követelés, hogy a zsidókat el kell távolítani az országból. A közhivatalokból már elbocsájtották a zsidókat, csakhogy a nép fel ne lázadjon a szovjet ellen. A szovjet urai most más tervet eszeltek ki és a zzsidóságot Oroszország legkeletibb szélén, Szibéria másik végében, az Amurfolyó partján akarják letelepíteni, hogy ott Oroszország legkeletibb bástyájaként szerepeljen. A nagy Herzl mondotta, hogy minden ország befogadóképességének bizonyos határa van a fasidók részére és ezt a határt már mindenütt elérték, sőt túlhaladták. Krímben két gyarmat is volt, amely a Cion részére előkészítette a zsidókat. Azonban innen elűzték őket. Argentinában a zsidók beleolvadtak az őslakosságba. Tehát csak Palesztina hivatott arra, hogy ott egy zsidó állam alakuljon meg. Ezt Balfour is belátta, amidőn hallotta a zsidó vezérek nyilatkozatát, hogy miért nem akarják elfogadni az afrika Uganda államot zsidó telepítések céljára. Általaiban azt az érvet hangoztatják Palesztina ellen, hogy ez a terület nagyon kicsiny az összzsidóság számára. A mai technikai eszközökkel játszi könynyedén el lehet érni Palesztinában, hogy a lakosság olyan sürű legyen, mint Belgiumban és ebben az esetben ott tizenhárom millió zsidónak elegendő hely van. A cionisták megelégednének ennek a számnak a felével is. A másik ellenérv Palesztina természeti szegénysége. De vannak természeti kincsekben bővelkedő országok, amelyeknek lakossága mégis szegény. És vannak mostoha természeti viszonyokkal rendelkező országok, mint például Észtország, amely mégis fennáll és virágzik. Tehát a föld kerekségén Palesztina az egyetlen terület, amely hivatva van arra, hogy a zsidóság számára az ígéret földjét jelentse. A nagyszámú közönség dr. Willensky előadását nagy elragadtatással fogadta és az illusztris szónokot percekig ünnepelte.