Temesvári Hirlap, 1929. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1929-04-03 / 75. szám
!!, COLE _CM$iSV Alatti ÄAP . vvvim wh*ki,mwM Ajándékrási«S Alu&azt közlöm, hogy a TEMESVÁRI HÍRLAP Rádió Hírlapja által ajándékba utírandó négy darab háromcsövűé rádiókészülése kora! —■ —-**— -*-* tartok, az egyikre igényt (aláírás) IV.18. (pontos cím) ! A szobában, ahol a gyilítosság lefolyt, a kályha stíést háhshtífekre 'átlőtt haLántékkal és vértőcsában kjhfiben '.tokUth' «Ztinker Margit, nővére az ágyban aludt és semmiről sem volt tudomása, lifiokosmonitárius -odament a leányhoz és kett»gette.Hífeihifiben ébredt, majd amikor felnyiltak szemei, ijedten nézett az idegek ' cikketekre. Mae kolmizárius hozzáfmdhil: — Kisasszony, keljen fel, maga talán nem is tudja, mi történt itten. •— Micsoda? — kérdezte ijedten .Tankor Anna. — A inga . . fc Junker Anna felült az ágyában és körülnézett a szobában.. . Észrevette hitét, holttestét, mély zokogás fáákodfásík még álltan dűlt vissza az ágyra. Az_^Pka!at negailapította,. fcdjgy a ^gdfeonság hadMlliméteres Bro^mingg al történt és a halál azonnal bekintetkezett. A'golyó,a bal halántékain hatolt' be, át- Tóját "és, a jjfebb.. óMalöh jött ki. A hatósági emberek intézkedtek a holttest elszállításáról, amely a kora reggeli órákban •n segtörfiántA holttestet kivitték az erzsébetvárosi, temertő 'halottas kamrájába, ahol tegnap duberh •t feldohcolták. J^kor tómén'tfir!kh..;g^n.lkosság szilibe*' ivére,, a megtört .'nővér és a . hozzátartozok a konyhában. tartózkodtak «sjy aszta-, ion égő gyertya mellett. Odakint'húsvéti. fel támadásra zyagtak a harangok, bent a. m.6vm Szomifotta össze .torkokat. ment «2«vette a flörföt Kérdésünkre Jknkér Anita mesélni kezdett: / • • f ■■'! ~. Margit ■ én ^ árva. leányok, vág^hitík. Szülém! mar regén meghaltak. Mind a ketté«. saját erőnkből tartottonk féhti magukkat és ebben, a ki* pincék. krítibah h'uzosítvrak meg. Margit kedves, ****' leányzók. nagyon. ügyesen dolgomni/Madeja 'nagyon szerette őt. Wc Nem Volt olyan, mint a többi manikűröslányok, Joswi szerette a flörtnél és a könnyelmű életnél az otthoniéletet és aszolid szavakat. Weiszmannt évekkel ezelőtt ismerte meg, de sokáig nem volt közöttük semmi és csak egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a fiú Szerelmes a leányba. Ekkor meg is kérte a kezét, a húgom megkérdezte tőlem, mitévő legyen. Rábíztam a dolgot, nem akartam beleszólni. Először igent mondott, de későbben ő maga rájött, hogy nincs sok értelme ennek a házasságnak. Ezt közölte a fiúval és ezért történt a tragédia. Két óráig feküdtem halott húgom mellett anélkül, hogy tudomásomlett, volna valamiről.' Szegény . Margit. Milyen jókedvű voltmég szombaton. Vidám volt, ürült az életnek, énekelt ' ' rehiszterózott ' 'és készült a vasárnapi misére. Énekelni akart ,az erzsébetvárosi templomi kórusban. Még mondta is, hogy korán keltsem fel.. .. " . .. , Ki hitte volna, hogy ma halon! gyertyát gyűjtők áldott emlékének. A gyilkm el akart ftímni áldozata temetésére A fiától- 'gyilkos, • aki különben a városi •kertészetnél van alkalmazásban,- -mint asztalossegéd, szombat éjjel óta a központi rendőrség foglya. Egész testében megtörve görnyedt a tömlőében az ünnepek alatt és amikor megtudta, hogy a leány temetése, ma délután, lesz, engedélyt kért, hogy kikísérhesse utolsó útjára a halottat. A rendőrség ezt remi engedélyezteés holnap átkisérik az ügyészségre, ahol letartóztatják. Tegnap délben a temető halottaskamiájában megtörtént a boncolás, amelyet Josephi Arnold dr. végzett Mae komisszárius jelenlétében. A boncolás eredményételjuttatják az ügyészséghez. Ormos Iván, hogy úgy a megye, mint a város igért,jogosult tiszdrviselőit az építkezésnél támogatja. Ami a munkásokat illeti, azoknak banktól kell majd kölcönt sz&t&zniük. Nincs kizárva, hogy külföldi kölcsönhöz fölyámodnak. A tervtechnikai kivite&vel megbízott mérnökök ezenkívül hatalmas épit&növetkezetet óhajtanak létesíteni, amelynek révén tekintélyes kölcsönre számítanak. Minden foglalkozsári ágnak meglesz a maga külön sízerepe, így lesz külön tisztviselői, munkás- és iparostelep. Minden-, Id.abban a vártrepészben kap telket, melyik munkahelyeihez legközelebb van, magát a telket azonban sorshúzás útján kapja. Miután a város látja, hogy törekvéseit a telkek visszaszerzésére ,Kern koronázta sáiket, a városrendezés érdekében az igényjogosultak mozgalmát bele akarja kapcsolni a maga építkezési programjába.Szert a város felhatalmazta • Reiber és König •njérnökök.rt, hogy: Grossmann ,és Caraíbos' állami mérnökökkel.együtt defippozzák ká az építkezési tervét 68 fejedét be a még' hátralevő tetei&ái mimkálato , kát Az 'épitkezések a nyár fölyáraán Exiofeum 3018 felé-szőnyeg pszzsa és egyéb remek mintákkal . . . 78 tej I padlóbevonáshor, 200 em, szélességben m2 kmt . « 145 „ ! Hnoeum ebetHoaxonye*7 i 200x300 , . . . . . . S7© w Hans Lipot : Linóleum és Szőnyegámháza Timisoara, Bus. Reg. Ferdinand i ndulnának meg, miután az állami szabályrendelet értelmében öt éven belül az egész építkezési akciót be kell fejezni,ehát az ügy meglehetősen sürgős, mert szeretetáz igényjogosult részére szolgált A, táz felépítése nem csekély és sok időszövetelő feladat. Az igényjogosultak gyűlése ezután megvállaáztatta delegáltjait, akik a hatótágoknál s minden egyéb, az igényjogo■ultakat, érintő ügyekben társaikat képviselik. Ezek Caugaru Aurél, Carabas Ion, Omnas Károly, 8 e)e'Seryén Béla, Balascanu Ion. Halaim a h&zt e I Körút létesül Temesváron ényjogosultak telkeinell beépítésével W / Temesvár, ápr. 2. ,Ajk^pUmi. föld- és terhelyigényjogosuLtata hétfőn, délelőtt « városháza tanácsdö3.TQrbénj M?n « t -et állami agronom e&ökléte atóbt'«lótt tartottak, hogy meghalighissák Gjrosszbann József" állami, ■mérnök beszeájiadóját "és detegátusokat válassza'hák. Ajaiokról az igényjogosurúikról, van .iszó,akik kisajátítás révén a várostól elvett területeken készből építkezni.-részlbeni földműveléssel foglalkozni ó-hájtenak.p-Ezerötszázilyen igényjogo- 8 ult vita naípan, társadafeá Osztályból és fogLalkozási! 'ágból. Brossamann József érdekesen jilta'értette a sórban, levőlsajátitott városi területek helyzetét és jövőbeni felhasználtiraikat . Ezek a területek — négyezerháron százharmide, holdte-sok bírói eljárás tirgyás kiépezték már, ánnálkül hogy a város vicsit elkapta volna őket, sőt-nem- rég',alegfelsőbb -agrárbizottság végérvényeshől döntött, amennyiben a kisajátt-,tast -l'tetáhagyta. Ezeken a területeken kivánnnak telket kapni az állami igényjogoailtak. A területek városrészenkéntigy d^fdlaltak meg: a GyálH’Steábáh az uj &ahház,'V'a-;Se^eÉ^^r~'utca körüli rész «Tgésgon agirodai határig, az Erzsébetváryinfe) a vágóhid mögötti rész,, a MiMe- és Ndemetz-kertek köntti területek, a Józsefvárosiban a temető háta mögötti területek, ,a Szlágyi- és Preyerutcák meghosszabbítása: egészen a szeszgyárig, a Ferencvárosiban ■ a tervezendő nagy körút mentén lévőtelkek.Ezeken a teliteken a várostényezői tervhez való szigorú alkalnazással " fognak az igényjogosultak házat építeni. A belső körutakon többemeleteseket, a külsőkön a terv által előírt magasságú házaikat. Hatalmas körút létesítése van kilátásban, amely körülkigyózza egész Temosvárt. A körút, kiindulópontja a vágóhíd mögött, volna, innen ebben az irányban futva tovább: erzsébetvárosi Temetőtertán, tüdőbeteg szanatórium, Mező-sor, szeszgyár, ahol azután beletorkolna a város által tervezett nagy körútiba. A körúttal párhuzamosan haladnának a többi utcák, sőt a körutat egy nagy sugarat halittnná át, amely az Uri-, ■l’onnáz- és Helvet-utcák folyatásaképpen egész Kissodáig terjedne. Természetesen aterv. . kivitele attól függ, vájjon sikerülte'a .megfelő összeget műszerezni. Az .igényjogosultak eddig bizttet(-)ítjik a. maguk rttezáro a mé- Írva ég a Várok támogatását, .olyformán. X ’népszövetségi .■ probléma most a kisebbségi kérdés. ^Különösen a legutóbbi tamfesülés előkésztésére ispasak az egyes érdekelt SBaxark és ApiiMiölfezhka' foglalkozott ezzell a problémával különböző megvilágításbai, hanem természetesen a népszövetségi főtátkárság is igyekezett az erre a kérdésre vonatkozó adatokat, illetve okmánytárat összeállítani. A Népszövetség tagjainak egy kis füzetbe összegyűjtve -megküldte mindazokat a határozatokat és jegyzőkönyvi kivonatokat, amelyeket, úgy látszik, főtitkársága felmerült .kásebbségi. eljárási .••kérdés tanulmányoosására és megitélésére szükségesnek vélt. A kis barna füzetben bemifoglattatóak, mindazok, a tanácsihatározatok, amelyek a. wyi.szövetségi,. kisebbségi. eljárástszabályozták, az elsőő 1920 október 12-éről,. az utolsó . 1925 június 10- éről. Ha végigfennlistányozzák ésercét az okmányokat, a' legpártatlanaibb szélűinél is feltűnik, mennyire többségben vannak a csoportosításban azok a vélemények és nyilatkozatok, amelyek a kisebbségi jog elaltatására, megszorítására, vagy éppen eltemetéséig vanatknnnaik. Magukban a tanácsüléseké — hiszen ezek öthatodrésze, olyan ülések,amelyeken Németországrg nem volt még jelen — szinte kizárólag kisebbségellenes nézetek jutnak sdípjezés. Ehhez csatlakozttak azutánpéldát: a csehszlovák külügyminisszter és a lengyel követ egy-egy levele, két brazíliai delegátusnak különösen kedveztelen jelentése. Mis ha ma már tudjuk is, hogy például Mei-ãó Franco braziai nagykövetnek, mindenesetre eredeti és nagyon brutális elmélete a kisebbségek fdrezivódásáról tutár a kis könyv megjelenése óta nemesebb emibernieik és a kisebbségeknek nem jobb barátjának keze által múlott ki, mint iSir Austen Ch a emib e ra ih. a ragátarnoík. politikusai, vagy' jogászai, 'akknek ez a gyűjtemény a kezükbe kerül, önkéntelenül a kisebbségellenes elméletek hatása alá kell hogy kerüljenek. A másik oldalon tudniillik, a kisebbségek védelmiére fölszólalók vértenlényéből, már csak gondos' válogatással fészesek úgynehányat. Megé-Agedással alkpulhatjuk még, hogy még m az igen ügyesen alkalmazott írányzatö®. beállitás iwni -volt képen Hb&gvni Annonyi Albert, 'gwf egy-egy hatalmas felszólalását, példáid aNépszövetség hatodik közü ülésén. Bis.tock . ezzel kapcsoolatban , is az erre vonatkozó ellenérvek nemcsakigen bő-; Vén következnék Apponyi gróf beszéde után, hanem már előtt©is. megtaláljuk a közgyűlés- bizottsági tanács ákorsásainak M vonatában, .De míg a magyar fődelegátusnak 1925 szeptember 14-iki és 22-ei ülésein mondott beszédeit részben kivonatban közli a gyűjtemény, addig az 1924. évi közgyűlésen elmondott nagyhatású beszédét, melynek kimagasló pontjai pozitiv javaslatok voltak, már hallgatással mellőzi, éppúgy, mint 1927 szeptember 8-án elmondott nagy beszédét, a Spielykülönösen éppen Mello Franco, említett teóriáját sajnosította meg. Ha azonban ,meggondoljuk, hogy a ki -sebbségi problémák új fényben és a Népi szövetségre vonatkozó, teljes jelentőségében a múlt évi közgyűlésen lefolyt nagyszabású vita mutatta be és tetten közvélemény érdeklődésének központjává, akkor valóban fejcsóválva fogjuk a szerényes füzetet újból végiglapozni, mert ennek a fontos vitának nyomát sem találjuk benne. Mindannyian emlékezünk a hollandi külügyminiszter szeptemberi bátor, pártatlan és bölcs felszólalására, 'imelyleui egy állandó kisebbségi bizottság kiküldetését kívánta. Továbbá ennek folyományaként Motta svájci Nambro norvég, Moer incke 1 dán és Weipel osztrák delegátusok, beszédeire és végül ismét Apponyi Albert nagyszabású és nagyhatású szónoklatára."Mindebből a kritikát és ha nem ismiduvámri, de megszívlelendő javaslatokat és kívánságokat tartalmazó beszédekből már egy szó se került bele a kis barna füzetbe. A tagállamok kormányainak és azoknak a politikusoknak ezek után azt kell érmniök, hogy egy-két szórványos felszólaláson kívül túlpjnonképpen eddig a fisebbségek meredt . ■ senki sem •• szólalt föl a •Népszöv etség berkeiben. Lehet, hogy csak a tömörség és rövidség keresése és a füzet könnyű kézdhetése céljából fordultak az összeállítók ehhez , a gond is szelekcióhoz, de bármi volt is az okuk, í.w felettek még .egészen annak a hivatágnak,, amit „éppen a népszövetségi eszmékszolgálata, az összes-. tagállamokká! L és a Szövetség kebelében'képviselt összes ' nemzetekkel' «»zeiubéii tanusitandó teljes ,'pártatlanság, megkivánt volna. Ne ,nőn fel htogiaton; rendahaokritik, 'tódolott lferaire] VéM, ö'k V e 11 e n a I Idantse meg ,ahol mistdaincme bátorok részletre is készpénzárban kaphatók. Ligetért 9, Td 10-71. ff., Sir, Víztutil 6-8 .