Temesvári Hirlap, 1930. február (28. évfolyam, 25-48. szám)

1930-02-01 / 25. szám

Minden előfizetőnk kéri­e mai lapszámunkhoz mellékelt ingyenregényeinket! XXVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 12 OLDAL,­ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA: FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY 1930 FEBRUÁR 1. SZOMBAT POGÁNY LÁSZLÓ Mironescu hazaérkezett Hágából és beszámolt a régenstanácsnak Az egész országban megindult a pártok küzdelme a községi választásokra Bukarest, jan. 31-A választási propaganda teljesen elfajul­t, ami a kormányköröket komo­lyan aggasztja. Különösen a Bessz­­arábiából érkezett jelentések riasztók, ahol a cuzisták fejtenek ki nagy pro­pagandát. A kormány a cuzisták pro­pagandájával kapcsolatban az alábbi hivatalos értesítést kapta: Cornelin Z. Codreanu tizenegy társával együtt lóháton vonult be Ca­­hul városába, amelynek nagy zsidó la­kossága van. Amikor a menet megje­lent a városban, a zsidó kereskedők be­zárták üzleteiket és leeresztették a re­dőnyöket. Codreanu társaival a nagy térre lovagolt, hol éppen hetipiac volt és a vásáros közönséghez beszédet in­tézett, amely szerint — ha a Cuza párt kormányra kerül — mlfffistíki 3500 lej havi fizetést kap, mert a cuzista kormány el fogja venni az összes zsidók vagyonát, úgyhogy a többieknek még adót sem kell majd fi­zetni. Amikor a hatóságok értesültek Co­dreanu jelenlétéről, azonnal intézke­dést tettek, hogy Codreanut és társai­t a városból eltávolítsák, ez azonban nem ment egykönnyen, mert Codrea­nu a többszöri felhívásoknak ellensze­gült. Végre is őt és tíz társát autón válták ki a városból, útközben azonban Codreanu megjegyezte, hogy legközelebb kétezer emberrel vo­nul be Cahulba és lerombolja. A kormány a cahuli eset hatása alatt újabb körrendeletet intézett az összes prefektusokhoz, amelyben szi­gorúan arra utasítja őket, hogy min­den körülmények között biztos­tsák a választások szabadságát és őrködjenek afelett, hogy összeütközések, erősza­koskodások ne történjenek. Manulesc­u-S­t­r­u­n­g a liberális­­párti képviselő táviratot intézett a la­pokhoz, amelyben elpanaszolja, hogy őt és több liberális vezetőt a román nemzeti-parasztpárti kortesek oly súlyosan bántalmazták,­­ hogy többeket kórházba kellett szállí­tani. Mironescu hazaérkezett Bukarest, január 31. Lugojeanu és Mironescu hazaérkeztek. Az állomáson nagy tö­meg várta őket, mely lelkes ünneplés­ben részesítette mindkét politikust. Lugojeanu rögtön Maniuhoz ment, akinek beszámolt a mezőgazdasági hitelintézet ügyében folytatott tárgyalásairól. Kö­zölte vele, hogy a francia pénzcsoport hajlandó fo­lyósítani a kölcsönt csak nem abban az összegben — két­­m­lliárd — ahogyan Románia kívánja, hanem kisebb mértékben. Lugojeanu tizenöt nap múlva visszautazik Paris­ba, hogy a párisi pénzcsoportot a ro­mán kívánságok elfogadására rábírja. Mironescu a régenstanácsnak szá­molt be a hágai konferencia eredmé­nyeiről. M­után nagyon fáradt, egy heti szabadságot kért. A hágai konfe­renciáról a jövő hét péntekén számol be a képviselőház előtt. Ugyanazzal a vonattal, amely Miro­­nescut és Lugojeanut hozta, érkezett meg Bécsből P­o­p­o­v­i­c­s Mihály is, aki Bécsben Vajdával tárgyalt. Úgy egyeztek meg, hogy Popovics Mihálynak okvetlenül vissza kell térni a kormányba és ezt most már Popovici is nyíltan hangoztatja. Ki képviseli Temesvár a parlamentben? Egy rövid bukaresti hír jelenti, hogy a kormány már februárban akarja a parlament elé terjeszteni a választási törvény módosításáról szóló törvény­javaslatot. A változás állítólag abban merül ki, hogy a javaslat eltörli a prémiumrend­szert és biiztosítja a választások tisztaságát és szabadságát. A je­lenleg érvényben levő választási törvényről sokat lehetne beszélni, ez alkalommal azonban csak egy pontot ragadunk ki, amelyre az il­letékesek figyelmét fel akarjuk hívni. A legszerencsétlenebb gondolat­nak tartjuk ugyanis a városok és a falvak összevonását választási szempontból. A mai rendszer, amikor az egész megye egyet­len listán választja meg parlamenti képviseletét, sokban hozzájárul a városok megöléséhez. Régente, a Jástarenáaaer­ bevezetése előtt, min­den város tudta, hogy ki a kép­viselője, kihez kell szükség esetén fordulnia és hogy kijárhatni a kormánynál és a­ minisztériumok­ban városi ügyekben. Ma nem tud­juk, hogy ki képvisel bennünket a törvényhozásban és a városok el­hagyatott árvák, akik nem találnak támogatást sehol és senkinél. Igaz, hogy nem egy, hanem mindjárt tíz jelöltre adtuk le szavazatainkat, de a megválasztottak közül egy sem áll rendelkezésünkre, mert tíz képviselő sokkal kevesebb, mint egyetlenegy, hisz a tíz képviselő arra hivatkozik, hogy az egész megye választotta őket, hiányzik az az egy ember, akinek kötelessége volna a város érdekében eljárni, hisz a város polgárai küldték sza­vazataikkal a parlamentbe. Éppen Temesvár városa a leg­jobb iskolapélda arra nézve, hogy milyen nagy szükséget képez városi szempontból egy képviselő, aki­ a város érdekeit a fővárosban kép­viseli és a város ügyes-bajos dol­gaiban eljár az illetékes tényezők­nél, illetve segítségére siet a város által oda küldött embereknek. Ha Temesvár történetében a lefolyt 40 évben lapozgatunk, látni fog­juk, hogy polgárságunk, akárhogy gúnyolták is ezért, mindig a leg­befolyásosabb embereknek adott mandátumot és fűzzük mindjárt hozzá: nem Málta, mert ezek az összeköttetések nagyban elősegítet­ték a város fellendülését. A leg­zseniálisabb polgármester és a leg­­odaadóbb városi képviselőtestület sem lett volna képes Temesvárból azt csinálni, amit ma reprezentál, ha nem állottak volna a város mel­lett nagy befolyás felett rendelkező képviselők, akik minden alkalom­mal segítségére voltak a város ve­zetőségének, amikor fontos kérdé­sek voltak megoldandók, természe­tesen az állami hatóságok támoga­tásával és segítségével, így a vár­­telkek megváltása is talán évtize­dekkel később következett volna be, ha nem Fejérváry báró lett vol­na képviselőnk. Ma már román impérium­ alatt élünk, de ebben a tekintetben a helyzet abszolúte nem változott. Minden városnak szük­sége van, ha prosperálni akar, bi­zonyos támaszra és hátvédre a fő­városban ma is. És az ilyen támaszt nem találhatjuk meg egy tucat kép­viselőben, akit az egész megye vá­laszt, hanem egynegyedül abban a képviselőben, akit magunk kül­dünk a parlamentbe és aki ennek folytán tudja, hogy kötelessége el­sősorban megbízóinak érdekeit kép­viselni, természetesen a törvényes­ség keretein belül Tény, hogy Románia 80 száza­lékban agrárállam. Ezzel szemben azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ipari és kereskedel­mi érdekeltségek, tehát a városok lakói, aránytalanul magas kvótá­val járulnak hozzá az állam fenn­tartási költségeihez. Tehát a váro­sok fejlesztése államérdek is, még­pedig elsőrendű. Nincs ellenveté­sünk az ellen, ha a falu olyan em­bereket küld a parlamentbe, akik ott az agrárérdekeket védik, de tő­lünk városoktól sem szabad rossz néven venni, ha követeljük, hogy a mi kívánságainkat is vegyék te­kintetbe, ha olyan férfiakat is kí­vánunk a törvényhozásban látna, akik a kereskedelem és ipar fej­lesztéséért szállnak sokra, akik te­hát városi érdekeket képviselnek. A listaszisztéma mai formájában erre nem ad lehetőséget. A városok az összmegyénnek vannak aláren­delve, szavazataik a megyei voksok által majorizáltatnak és nem jut­hatnak érvényre. Röviden: a je­lenlegi választási rendszer a váro­sokat a megye gyámsága alá he­lyezte, a városoknak tehát nincsen tulajdonképpen képviseletük a parlamentben és a kellő támogatás és önállóság híján egyszerűen el­­senyvednek. Ezzel a dologgal kötelessége vol­na a városkongresszus állandó bi­zottságának foglalkoznia. A váro­sok eme képviseletének illetékes helyen reá kellene mutatnia a je­lenlegi helyzet visszás voltára és követelni, hogy ha már a kormány fenn akarja tartani a listarend­szert, a municipális városokat von­ja ki ezen gyámság alól és bizto­sítson nekik önálló képviseletet a­ parlamentben. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek bizonyára teljes erővel támogatni fogják ezt a mozgalmat, amely igazságos és jogos. Kastriener Sámuel MOZI Belvárosi mozi péntek-szom­bat-vasárol?!, január 31 és február 1—2 Gyárvárosi mozi hétfő-kedd, február 3—4 Mehalai mozi csütörtök, február • Drótakadály MOZI A legmeghatóbb és megrázóbb dráma a nagy világháború idejéből Belvárosi mozi péntek-szombat-vasarnn­.p. A főszerepekben:­­ január 31 és február 1—2 POLA NEGRI, CLIVE BROOK Gyárvárosi mozi hétfő-kedd, február 3—1 « Monopol: Astra Cinegrafica, Sibiu Mehalai mozi csütörtök, február 6 Az eőadások kezdetei 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap o. e. 11 órakor es d. il 3, 5, 7 és 9-kor, Jegyelővétel d. e. 10—12 óráig _____________________________

Next