Temesvári Hirlap, 1930. március (28. évfolyam, 49-73. szám)

1930-03-01 / 49. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 49. 82AM 1. OLDAL, ÁRA­S LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA: FOU­LOS SZLBALSZTO: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 1930 MÁRCIUS 1. SZOMBAT POGÁNY LÁSZLÓ Hol takarékos a CFR? Rossz a vasút üzletmenete, vála­szolta Gafencu egy képviselő in­terpellációjára, aki amiatt szólalt fel, hogy a vasúti munkásokkal óriási mennyiségű különórát vé­geztetnek — ingyen. Rosszul megy a vasút — mondta naivul — és azért van szükség az in­gyes­ különórákra, hogy a költségvetés­egyensúly valamiképpen helyre billenjen. Az az érzésünk, hogy tévedünk a korral és ez a kijelezés nem 19110-ban h­angzott el, Európa egyik állítólagos demokratikus parla­mentjének szószékéről, hanem né­hány századdal előbb, amikor még nem volt szocializmus, nem volt ember­jog, demokrácia és nem volt meg a nyolcórai munkaidő törvé­ny­esítése. Sőt, a hasonlat amiál frappánsabb, minél messzeb visz­szamegyünk az idők ködében, mert ha az egyiptomi fáraók a feilano­kat éjjel-nappal, éveken keresztül minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztattak a piramisokon mind­addig, míg meg nem roppantak, volt részükre mentség, barbárok voltak, zsarnokok, akik még nem ismerhették az ember jogait, de ha Gafencu a román parlament ülésén naivul kijelenti, hogy a munkásoknak azért kell ingyen különórákat végezniök, mert a vasútnak rosszul megy, úgy erre igazán nem találunk enyhítő ma­gyarázatot. A vasút rossz üzlet­e■ mondja Gafencu. De Istenem, mikor lesz már végre jó üzlet? Erélyes ve­zérigazgatója van, óriási fizetéssel, berkeit megtisztították a „tolvajok­tól“ — ahogyan Madgearu ígérte —, nyugdíjaztattak nyakra-főre, leépítettek, mindent megtettek, csakhogy szerintük a vasút jó üz­letmenetét biztosítsák és mégis, még mindig rossz üzlet a vasút, annyira rossz üzlet, hogy a munká­sok verejtékén kell h hélyrebillen­teni. Gafencu nyíltan,, az ország színe előtt őszintén bevallotta, hogy bi­zony a C. F. R. nem törődik a mun­kásjogokkal, a nyolcórai munka­idővel, a munkaadó és munkás törvényes viszonyával, semmivel sem törődik a vasút, csak azzal, hogy keressen, a mások rovásán, középkori eszközökkel. Várjon meggondolta-e Gafencu, hogy a példa ragadós lehet, hogy a prece­dens, amit alkotott, veszélyes? Meggondolta-e, hogy kijelentésével arcul ütötte a demokráciát, amely­nek jelszavait hirdette? És ha már végezetül a vasút rossz üzletmenetére ki kell térnünk, hát elégedetlen munkásokkal nem is lehet egy ilyen nagy üzemet jó Bukarest, febr. 28. a parlament folyosóján tegnap dél­után remikívül izgatott hangulat ural­kodott, erre járt ugyanis, hogy Ghica Georgescu képviselő tényleg benyújtja a Junian ellen irányuló törvény­ja­vasla­tot, amelyet számos képviselővel íratott alá. Pop­ C­sicsó elnök, aki szin­tén tudomást szerzett ezekről a hírek­ről magához kérette a képviselőt és az elnök, szobában folytatott megbe­szélésen felkérte, hogy álljon el a ja­vaslat beterjesztésétől. Georgescu kép­viselő az elnöki ráb­eszélésre azzal vá­­laszolt, hogyha már megindította ak­cióját, akkor nem fog az út közepén megállni és ezért minden körülmény között beter­jeszti javaslatát, annál is inkább, mert erre a javaslat alá­róival szemben kötelezettséget vál­lalt­. Miután Pap-Csicsó lebeszélési ak­ciója ilyenképpen kudarcot vallott maga Maniu Gyula miniszterelnök hi­vatta magához a képviselőt. A m­iisz­­terelnök a szolidaritás elvére hivatko­zott, amit mindig szerv előtt kell tar­tani ése ezen az alapon kérte meg a képviselőt, hogy javaslatát ne terjesz­­sze a kamara elé. Georgescu Ghica képviselő erre a következő választ adta: — Ez az első eset, hogy a mi­niszterelnökkel négyszemközt be­szélhetek. Nagyon sajnálom te­hát, hogy nem én kérek valamit öntől, hanem én én tőlem és még jobban sajnálom, hogy ezt a kérést nem is teljesíthetem. Ezzel a válasszal természetesen megszakadt a beszélgetés. Georgescu egyenesen az ülésterembe sietett, ahol a kamara elé terjesztette javaslatai Maga a politikai érdeklődés közép­pontjába került javaslat mindössze egyszakaszos és a következőket foglal­ja magában: „A jelenlegi vagy az utána követ­kező igazságüigyminiszterek lemondá­suk után öt esztendeig nem szerepel­hetnek ügyvédi minőségben bírósá­gok és olyan fórumok előtt, amelyek­­nek tagjai bírák“. A javaslathoz hosszabb indokolás tartozik amely kiemeli, hogy ez a tör­vényjavaslat nem a nyugatról szárma­zott át hozzánk, hanem éppen ellenke­zőleg speciálisan keleti törvényjavas­lat, amelyet a helyi politikai erkölcsök szültek. Lehetetlen állapot az ugyan- , hogy az igazságügy miniszter le­mondása után rövid idővel mint ügy­véd ama bírák előtt jelenjen meg tár­gyaláson, akiket esetleg kevéssé az­előtt saját maga nevezett ki, és akik tőle függtek. A javaslat utal arra hogy Tom­a Sióban és Maior­escu, a régi nagy igazságügyminiszterek no­ha írott törvény erre nézve nem rendel­kezett, mégis betartották az öt eszten­dős időt. Georgescu képviselő hozzá­fűzte még a javasathoz h­gy ennek nincs semmi politikai, vagy személy ére, ennek célja kizárólag a politikai erkölcsök purifikálása. Amikor Georgescu beterjesztette a kamarában a javaslatot az aláíró kép­viselők tanúsal fogadták ezt az aktust Graur és Dumitrescu kép­vise­ők, akik pedig szintén az aláírók kö­zött sz­erepeltek, felálltak és tiltakoz­tak a benyujtás ellen mert szerintük megegyezés történt hogy erre csupán néhány nap múlva kerül sor A benyujtás alkalmával Georgescu képviselő ismét hangoztatta hogy a javaslat nem irányul .Iom­an ellen, mert itt nem is szem­élvi kérdésről, ha­nem elvről van szó. Junian benyújtotta lemondását A parlamentben nagy izgalmat kel­tett a javaslat benyújtása Ülés után a folyosón vitatkozó csoportok alakul­tak, amelyek megállan­­ották, hogy Georgescu akciója sokat vesztett a jelentőségéből azáltal, hogy Junian most már véglegesen a lemondás mellett döntött. Ennek oka kizárólag a sajtótörvény javaslat, amelynek beadása ellen Ju­nian sikertelenül tiltakozott. Maniu miniszterelnök tegnapelőtt ugyanis kihallgatáson jelent meg a régensta­­­ácsnál és sürgette a javaslatnak a kamara elé való terjesztését. A mi­niszterelnök közölte­­■& Junian igaz­ságü­gymi­niszterrel ezt, aki erre elutazott Bukarestből és Mária rendelkezésére bocsájtotta tárcá­ját Ebben az ügyben tegnap este a kor­mány tagjai minisztertanácsot tar­tottak, amely fél 11 óráig tartott A minisztertanácson az az egyhangú vé­lemén­y alakult ki, hogy Maniu utján lemondásának viszavonására bírják rá Juniant. Politikai körökben ezzel szemben kérdésesnek tartják, hogy az igazság­ügyminiszter hajlandó-e ismét átven­ni tárcáját, amelyről nem személyi el­lentétek, hanem elvi kérdések miatt mondott le. Nagy kérdés azonkívül az­­, hogy a kormánypárt Junian-elle­­nes frakciója hogyan fogadja a kor­mánynak ezt a lépését. A minisztertanács után az újságírók kérdést intéztek Michalache fé­rhi­velésügyi miniszterhez Junian Temeri­­dására vonatkozólag. A földmi­velés­­ü­gyi miniszter a kérdésekre rövidem ezzel válaszolt: — A mi számunkra Junían-féle lemondás nem is létezik. Politikai körökben biztosra veszik, hogy a kormány a jövő héten elintézi az összes megoldásra váró problémá­kat. Mára várják vissza Kolozsvárra Vaida belügyminisztert, hétfőre pe­­dig Madgearu pénzügyminisztert. Így tehát a jövő héten teljes számban együtt lesz a kormány és így minden lehetőség agig lesz arra, hogy a kor­mány átalakítása, Junian lemondása és a sajtótörvénytervezet benyújtása kérdésében véglegesen döntsön. A vasúti munkások helyzete Bukarest, febr. 28. A kamara tegnapi ülésén J­a­­manca szociáldemokrata képviselő az államvasúti munkások helyzete miatt intézett interpellációt a közleke­désügyi miniszterhez. A képviselő rámutatott arra, hogy a Maniu-kormány az államvasutaknál csak személ­yi változásokat eszközölt, rág a bérek épp olyan alacsonyak, mint azelőtt voltak. Az iparban a CFR fizet a legrosszabbul és munká­sai csak azért nem hagyják ott, mert a nagy munkanélküliség miatt nem tudnának elhelyezkedni. Mozdonyve­zetők, akiktől az utasok ezreinek az élete függ, rendkívül rossz helyzetben vannak. A nyolc órai munkaidőt a vasútnál megállapították, de nem tartják be, azonkívül állandóan tas­­íráztatnak a munkásokkal és aki ezt nem hajlandó megcsinálni, azt szigo­rúan megbüntetik. Ilyen módon 1028- ban kilenc millió túlórát csináltak a vasútnál. Ju­manca tiltakozott 83 önkéntes elbocsájtások ellen, mert minden lé­nyegesebb indok nélkül a munkások tömegeit bocsájtják el a vasúttól ak­kor, amikor Vidrighia igazgató horri­bilis fizetőt húz. Húsz és huszonötévi szolgálat után egyszerűen az utcára dobják ki az alkalmazottakat A képviselő parlamenti vizsgálóim­­zots­ág kiküldését kéri, amely vizsgá­latot tartson az államvasutak ügyvi­telében. A képviselő interpellációjára Ga­fencu közlekedésügyi alminiszter válaszolt, aki kijelentette, hogy a kormány a legjobb akarattal törekek­nek a munkáskérdés megoldására, azonban az államvasutak állandó rá­fizetéssel doboznak, amit az állam­­pénztár nem tud fedezni. Ezért kény­telenek igen eszkö­zket, túlóráztatá­sokat igénybe venni. Georgescu kormánypárti képviselő benyújtotta a Juntan ellen irányuló törvény­j­a­vaslatot Maniu nem fogadta el Juntan lemondását vedelmezően vezetni. Ahol sok az igazgató és ahol óriásiak az igaz­gatók fizetései, az alkalmazottak pedig éhbérért dolgoznak, ott nem vasút azt akarja, hogy jövedelme­ző vállalattá váljék, egészen más politikát kell meghonosítania, más­zempontokat kell alkalmaznia. A is lehet szó rentabilitásról. Ha a munkás nyolc órát köteles dolgozni és amit ezen túl végez, fizesse meg az állam, amely hogyan követel­heti másoktól a törvény betartását, ha ő tapossa lábbal legelőbb?

Next