Temesvári Hirlap, 1930. augusztus (28. évfolyam, 172-196. szám)

1930-08-01 / 172. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1930 AUGUSZTUS 1, PÉNTEK 12 OLDAL,­ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ A szinajai román-jugoszláv tárgyalások a két állam között vámuniót és a dunai államok között gazdasági konföderációt készítenek elő Bukarest, július 31. A jugoszláv delegáció, amely a szi­­najai konferencián Jugoszláviát kép­viseli, tegnap érkezett meg Bukarest­be. A delegáció tagjai délelőtt külön­böző látogatásokat tettek, majd ki­hallgatáson jelentek meg az uralkodó­nál. A jugoszláv delegáció, am­elynek tagjai közü­g hárman Maniu Gyulá­val együtt teljesítettek katonai szol­gálatot a háború alatt, a miniszterel­nöknél ebédelt és délután három óra­kor indult ki r­vrinjába. A konferenciát este hat órakor nyi­tották meg. Az ünnepélyes megnyitó­­beszédet tulajdonképpen P­o­p­o­v­i­c­s Mihály pénzügyminiszternek kellett volna mondania, azonban autóját út­közben kisebb baleset érte és ennek­­következn­'W.'ti a konferwncitii' M­a­d­­gearu Virgil nyitotta meg. Mad­­gearu beszédében hosszabb visszate­kintést nyújtott a konferencia előz­ményeire, majd annak céljáról beszélt, amely csak egy lehet: a mezőgazda­­sági krízis eliminálása. A jugoszlávok nevében­­Kunja­­nidi, tárcanélküli miniszter, a dele­gáció elnöke válaszolt és azt a remé­nyét fejezte ki, hogy a konferencia meghozza a várt sikert. Elhatározták, hogy ma délelőtt, délután és holnap tartanak ülést, és azután be is fejezik a konferenciát. A konferencia számos külföldi új­ságírót vonzott Szinajába, akik úgy tudják, hogy a konferencia tulajdonképpen a román-jugoszláv vámunió elő­készítése. Megbeszélik azonkívül a dunai álla­­gazdasági kon­föderációját, amely­ben Románián és Jugoszlávián kívül Bulgária, Magyarország és Lengyel­­ország vesznek részt. A professzor úr téved Nem értjük a Neamul Romanesc felháborodását, amelyet afelett érez, hogy a Magyar Párt a kor­m­ány iskola­politikája ügyében me­­morandumm­al fordul a Népszövet­séghez. Nem értjük főleg azért, mert a Neamul Romanesc, amely­nek élén Jorga Miklós professzor áll, nem egyszer megbélyegezte, megkritizálta azt az iskolapolitikát, amelyet most oly sietve védelmébe vesz. Nem értjük — harmadszor — azért, mert éppen Iorga pro­fesszor írt egyszer dörgedelmes cikket Románia közoktatásügyi vi­szonyai ellen, arra a következte­tésre jutván, hogy bizony azzal a rendszerrel, amely avatatlanokat ál­lít fontos pozíciók élén­, nem le­het igazán kultúrát teremteni és terjeszteni. Tulajdonképpen mi történt? Semmi más, minthogy a Magyar Párt a kormány iskolapolitikai sé­relmei miatt a Népszövetséghez fordul. Nem először tette ezt meg a Magyar Párt Romániában és íreái először tették ideg­ hic­si orszá­­gok kisebbségei. Az eljárás eg­ye­nes és korrekt, maga a Népszövet­ség állapította meg úgy, hogy mint legfelsőbb nemzetközi fórum, dönt­hessen a viszály felett, mely egy kisebbségi csoport és az illető kor­mány között kitört. A Neamul Ro­­manescnek, helyesebben Jorga pro­fesszornak azonban ez nem tetszik. „Miért nem közölte a Magyar Párt előbb a kormánnyal a memoran­dum tartalmát“, ahogyan azt az udvariasság legelemibb szabályai megkövetelik? — kérdi és miért nem provokált vitát a parlament­ben vagy más után, amelyet a Ma­­­­gyar Pártnak az alkotmány és az ország törvényei nyújtanak? A Neamul Romanesc — úgy lát­szik — hamar feled. Mert különben emlékeznie kellene, hogy tíz év óta a romániai magyarság egyebet sem tesz, mint rámutat sérelmeire, anélkül hogy azok orvoslást nyer­nének. Tíz év óta a sajtóban, a par­lamentben, a politikai gyűléseken egyébről sem folyik szó, mint kul­turális sérelmeinkről, iskoláink megfojtásáról, gyermekeink anya­­nyelvének veszélyeztetéséről. Tíz év óta ez a ritornellája a panaszok­nak, tíz év óta emiatt támadja a magyarságot a román sajtó és ebből kovácsol magának tökét a román sovinizmus. És a Neamul Roma­nesc kérdi, miért nem vitte sérel­mét a parlament elé a magyarság? Miért­? Hogy újból csak ígéreteket kapjon, tág és szép ígéreteket, ame­lyeket senki sem teljesít? ... Az udvariasság szabályaira való célzás — úgy véljük — itt egyálta­­­­lában nincs helyén. A magyarság eljárása kifogástalan volt, mert maga a Népszövetség is kimondja, hogy olyan esetekben, amikor meg­oldás lehetősége nem mutatkozik, a kisebbségek Genf­be fordulhatnak. Nos, ez az eshetőség itt fennáll és a népszövetségi szabályzat sehol sem köti ki, hogy a panaszosnak értesí­teni kell előbb a kormányt. Ez az eljárás furcsa is volna és komoly­talan. A Népszövetség nemzetközi fórum, olyan mint a bíróság, amely értesíti az alperest az ellene beér­kezett panaszról. A panaszos előbb a bírósághoz fordul, nem pedig ah­­hoz, akit beperelni akar. A további azután a bíróság dolga. Hasonló­ a helyzet itt is. És ne mondja a Neamul Romanesc, hogy a kormány nem tudott arról, hogy a magyar­ság a Népszövetséghez fog fordul­ni. Hány és hány esetben figyel­meztette a hatalmon levőket, hogy­ha nem kapja meg a maga igazsá­gát, Genf­be megy, oda, ahová a nemzetközi jog értelmében bármi­kor fordulhat. Őszinteség hiánya volna ez ? Alig­ha, inkább a Neamul Romanesc tesz tanúságot arról, hogy a nép­­szövetségi procedura szabályait nem nagyon ismeri. És azután, mit jelentsen a fenyegetés, hogy a ma­gyarságnak ez az eljárása a román pártokat el fogja téríteni attól, hogy olyan emberekkel, akik a ha­táron túl keresnek segítséget, k köz­­remű­ködés­­t létesítsen? A Neamul Romanesc, mely mindig ellene volt a politikai „kufárkodás“ -nak, egy­szerre oly nagy jelentőséget tulaj­donít a magyarsággal való paktá­­lá­sának, hogy feny­egetési eszközül is felhasználja? Megnyugtatjuk, hogy ez a fenyegetés nem hat. A magyarság eddig mindig ráfizetett a román pártokkal való közremű­ködésre és Jorga professzor úr té­ved, ha azt hiszi, hogy a Magyar Párt hanyatt-homlok Genfbe ro­han, hogy visszavegye a panaszt és jó fiúnak tűnjék fel a Neamul Ro­manesc előtt. Játék a számokkal: emelni — leszállítani Bukarest, július 31., Manoilescu Mihály közlekedés­ügyi miniszter, mint a román gazdasá­gi delegáció tagja, tegnap Szarajába utazott és szalonkocsijában fogadta az újságírókat, akiknek nyilatkozott az új szállítási tarifáról. A miniszter történelmi visszapillantást vetett a román vasúti tarifa problémáira. 1927-ig a liberális rendszer volt ér­vényben, ami azt jelentette, hogy az ekszportcikkeket 50 százalékos úgyne­vezett szupratariszával sújtották. En­nek éppen Manoilescu javaslatára az Averescu-kormán­y vetett véget an­nak idején, amennyiben a kiviteli cik­keket sújtó szupratariszát megszün­tette. Ez volt az első lépés a normális tarifarendszer felé. A jelenleg készülő tarifa a mezőgaz­dasági cikkek terén jelentős csökken­téseket léptet életbe. A kormánynak azonban gondolnia kellett arra, hogy ezt a csökkentést más oldalról behoz­za s miután a mezőgazdasági cikkek­nél ez a csökkenés 200 milliót je­lent, ezt az összeget a többi cik­kek szállítási illetékének feleme­lésével kell pótolni. A zab és az árpa szállítási illetékeit a jelenlegi 40 százalékára szállították le, ugyancsak redukálták az illetéket a többi mezőgazdasági cikkeknél is, habár nem ilyen nagy mértékben. A benzin szállítási illetékeinek felemelésével 100 millióra már si­került szert tenni és a másik százmillit a többi cikkek il­letékeinek felemelésével akarják be­hozni. A cement szállítási illetékét 20 százalékkal emelték fel. A minizter kijelentette, hogy a vas­út új politikába kezdett és ezentúl ke­reskedelmi alapra igyekszik helyezni tarifáját. Reméli, hogy az r­j tarifa­­rendszer következtében a vasút bevé­telei emelkedő tendenciát fognak mu­tatni. A király új sajtótörvényt ké­szítteti Bukarestből ,jelenti tu­dósítónk. A sajtó­törvény tervezet a leghatározottabban a Maniu-kor­­mány leggyengébb alkotásai közé tar­tozik. Az uralkodó, aki gonddal ügyeli az ország ügyeinek vezetését,,azt az óhaját közölte a kormánnyal, hogy ok­vetlen új sajtótörvényt kell készíteni. A király kívánságára, felszólították a sajtószindikátusokat, hogy terjesszék elő véleményüket egy új törvényter­vezetre vonatkozólag. A király elha­tározása úgy a többségi, mint a ki­sebbségi újságírótársadalom körében általános megelégedést keltett. Ismét kisért a koncentrációs kor­mány terve. Bukarestből jelentik. A koncentrációs kormány kérdése ismét előtérbe került — úgy látszik a Maniu­­kormány múlt pénteki lemondásával kapcsolatban. A D i­m­­­n­e­t a mai számában cikket közöl a kérdésről és megállapítja, hogy tulajdonképpen minden politikai párt beleegyezne eb­be a megoldásba és csupán abban a te­kintetben volna nézeteltérés, hogy ki állapítsa meg a koncentrációs kor­mány progr­amu­ját.­­ A közlekedésügyi miniszter Te­mesvárra jön. Bukarestből jelentik: Manoilescu közlekedésügyi miniszter a szinaiai konferencia befejezése után Temesváron át Krassó megyébe uta­zik. A miniszter több napot Temesvá­ron tölt és ezalatt Faur Liviusz mi­­­­niszteri igazgató vendége lesz.

Next