Temesvári Hirlap, 1930. szeptember (28. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-02 / 198. szám
4 Új rendszers szabászati iskola urilányok részére A háború utáni viszonyok egy új típust teremtettek, az öntudatos gondolkozó nő típusát, aki a pátriárkáit s kor férfireutaltságát le akarná vetni és nemcsak a férfi keresetben akarja a maga életét biztosítva látni, hanem munkához akar fogni és önmagáról gondoskodni. A felszabadult nő ezen igazságos törekvése még szembetűnőbbé válik ma, a súlyos gazdasági viszonyok közepette, amikor nem mindegy a háztartás tételei között, hogy a család nő tagjai hozzájárulnak-e a költségekhez, vagy legalább is igyekeznek azt, csökkenteni azzal, hogy olyan munkákat végeznek el, amelyek a női életlegdrágább tételeit képezik. Természetesen a ruhára, az öltözködésre gondolunk, amelyik fontos kérdése marad a nőnek, bármennyire is emancipálódnék, hiszen a dolgozó nő is tetszeni akar, sőt éppen a dolgozó nőnek van több tetszésre és elismerésre joga, a férfiak részéről. Nem érdektelen és célszerűtlen tehát az az ötlet, amelyet egy temesvári úrasszony vetett fel, aki temesvári úricsaládok leánygyermekig részére lehetővé teszi megtanulni azt, hogy miképpen tegyék széppé magukat, anélkül hogy ezzel családjuknak vagy leendő férjüknek költséget okoznának. Liubank, nőorvos volt felesége, a kiváló ízléséről ismert úriasszony egy egész új rendszerű varróiskolát nyit. Temesvárott, amelynek célja, hogy a korlátolt számú, csak tizenkét növendék részére szerződtetett kiváló tanerő révén ezeket a fiatal lányokat beavassa a modern öltözködés legfontosabb titkaiba, a szabászatba és a ruhakompozicióba. A tizenkét növendék, mert csak ennyit vesz fel az iskola, a legszigorúbb felügyelet mellett dolgozik a saját, tehát nem a mások ruháin és így a tanulás mellett rögtön a pozitív haszon is megnyilvánul az olcsó, illetve, az ingyen készült ruha révén, amelyet a tanítványok önmaguknak készítenek. Természetesen ennek az előkelő divatiskolának egy alosztálya is lesz, amelyben hivatásos varrónők a hölgyközönség rendelkezésére állanak és a legmodernebb és legízlésesebb ruhákat fogják készíteni a legelőkelőbb külföldi divatcégek modelljeik alapján. Az iskolába a növendékek felvétele igen korlátozott, már igen sok jelentkező akadt és ezek közül válogatja ki az iskola vezetősége a növendékeket, illetve az előjegyzés sorrendjében veszi tudomásul beiratkozásukat. Tekintettel arra, hogy az iskola teljesen zártkörű és korlátozott számú tanítványokra van berendezve, ajánlatos minél előbb jelentkezni Erzsébetváros, Batthányi utca 6. szám, I. emelet alatt.. A Şcoala de Croitor Margarethe néven megnyitó intézetbe való felvételre a fenti címen jelentkezni lehet naponta délelőtt 9 és 10 óra, délután 4 és 5 óra között. Telefon 215. KÖZÉPISKOLAI MAGÁNVIZSGÁKRA tökéletes és olcsó előkészítés, egyetemi felvételi és vizsgaügyekben sikeres tanács. Mindennemű jogi alap- és államvizsgákra, szigorlatra, államszámviteli vizsgára gyors előkészítés. Dr. KOVÁCS SÁNDOR jogi magánszemináriumában. Budapest IV. Kecskeméti utca 1 (az egyetem mellett). Díjtalan levelezés. MATILD-forrás Természetes alkálikus gyógy- és BORVIZ mindenütt kapható Főlerakat és egyedüli képviselet Pavlovíts Arthur Belváros, Zápolya utca 5 szám Institut Petershof fiatal urileányok részére St. PETER, GRÁC MELLETT. Egészséges fekvés. Nyelvek, zene, prospektus. 1630 SZEPTEMBER 8. KEDD Magyar szerzők — magyar rendezők — magyar szereplők a hangosfilmgyártás főerősségei Remarque regénye hangosfilmen Mindenütt a hangosfilm uralkodik, csak a temesvári városi mozgókban nem Temesvár, szept. 1. A hangosfilm forradalmat jelent a szórakozás terén és ez a nagyszerű evolúció itt folyik le a szemünk előtt. Azaz, hogy tévedés! Ilyesmit csak a külföld állíthat, mert hiszen a nekünk, úgy nézőknek, mint hallgatóknak, vagy gyártóknak édeskevés közünk lehet, a hangosfilmhez. A hangosfilm csakugyan forradalmat csinál mind az öt világrészben, persze Romániát is beleértve, azonban ebből a nagy vajúdásból kirekesztette Temesvárt, amely úgy látszik be akarja várni azt az időt, amikor a hangosfilm már nem jelent forradalmat, problémát, fejlődési lehetőséget, hanem tökéletes lesz. Éppen ezért nem is tehetünk egyebet, minthogy a hangosfilm útjáról legfeljebb csak mesélvetűnik magunknak, mint ahogy ezt ebben az esetben is tesszük, amikor egy filmszakértőt interjúvoltunk meg, aki most tért vissza európai filmkörútjáról. Az ismert filmszakértő a következőket mondotta el nekünk a hangosfilm mai helyzetével kapcsolatban: — A némafilm a világ összes atelierjeiben a szó szoros értelmében meghalt. Nem csinálják többé, mert nem jelent üzletet. Rengeteg filmszínész, sztár vesztette el ezzel kenyerét, akik valamikor azért voltak kénytelenek otthagyni a színpadot, mert nem volt ahhoz megfelelő hangjuk s ezért megélhetésüket jobban biztosította a némafilm. Ám ugyanakkor rengeteg új erő is nyert elhelyezést a hangosfilmen, akik javarészének ugyancsak nem kínált sokat a színpad, amely ha énekesekről vagy beszélő művészekről volt szó, akkor mindig nagy igényeket támasztott. A Lajosok filmje Amerika természetesen vezet a hangosfilm gyártásában s ma már olyan mennyiséget gyárt belőlük, mint annak idején a némafilmből. Érdekes egyébként megjegyezni, hogy a hangosfilm megszületése újra életre keltette a már halódó filmipart Európában is. De maradjunk csak Amerikában. Kétségtelen, hogy jó néhány gyenge hangosfilm is készült a stúdióban, különösképpen az úgynevezett fordítások voltak sikertelenek. De ezeket a baklövéseket nagyon gyorsan és nagyon eredményesen korrigálták. Itt elsősorban a Nyugaton a helyzet változatlan című filmre gondolok, amelyet először Londonban mutattak be. A film hat nyelven készült el s határozottan állíthatjuk, hogy minden fordítása tökéletes. Az Illustrated London News nagy elismondja, hogy ehhez fogható remekmű még nem került ki a filmpiacra. Remarque filmje messze felülmúlja Az út vége című filmet, mely szintén háborús film volt s a világégésnek a lelki borzalmait vetítette vissza. Ezzel szemben a Nyugaton a helyzet változatlan című filmben a fizikai borzalmakra helyeződik a főhangsúly. Halljuk a csont reszelését, a haldokló hörgését, sebesültek sikolyát, srapnellek robaját, mindent oly élethűséggel, hogy már a bemutató edzett idegű közönségének jó része is kénytelen volt rövid időre kimenekülni a sötét nézőtérről a szabadba, hogy lelki egyensúlyát visszanyerje. Ránknézve a legérdekesebb ennél a filmnél az, hogy ezt a világhírű munkát román ember készítette, akit Amerikában Milestone Siouisnak neveznek. Milestone még egészen fiatal ember, legfeljebb harmincéves, aki alig egykét esztendeje jutott nagy nehezen hozzá ahhoz, hogy filmet rendezhessen, öt-hat munkája bár eléggé jól sikerült, nem jelentett nagyobb élményt. A Nyugaton a helyzet változatlan című filmje azonban világhírűvé tette. Egyébként ezt a filmet joggal nevezik a Lajosok filmjének, mert nemcsak a rendezője, hanem majdnem valamennyi főszereplője a Lajos keresztnevet viseli. Wolheim Louis és Aires Louis, (mindössze tizenkilencéves) a főbb szereplő. A filmre körülbelül 120 ezer métert pazaroltak el, ami felülmúl — hogy úgy mondjam, — minden olyan házszámot, amit eddig az amerikaiak kitaláltak, vagy film negatívumokban fel is használtaik. Ebből mindössze 3000 métert fogadtak el jónak, amit a közönség elé mertek bocsájtani. A film hatalmas csotajeleneteit csaknem az egész kaliforniai part mentében vették fel. A magyar származású Weisz Lipót Kék rapszódiája a legújabb világsláger eiaországban. Itt a romanticizmus százéves évfordulójára Bourget de Lasle Marseille című költeményéből készítettek filmet. Magyarok a berlini filmiparban Berlinben az Ufa és az Efa műteremében négy hangosfilmcég dolgozik, természetesen a Paramounttal való szerződése alapján. Ezidőszerint még minden Németországba behozott film után az amerikaiak egy filmet kötelesek Németországban kizárólag német erőkkel készíttetni, csak a rendező Lehet amerikai. Azonban ez az amerikai is magyar. Pasternáknak hívják, szintén nincs több harminc évesnél, Amerikában sok nagy filmet rendezett és most őt küldték ki az amerikai német, filmnek rendezésére, illetve rendezésének felügyeletére. A_ legnagyobb német filmszenzáció lesz a Nagy vágy című monumentális fiad, amelynek főszerepeit kizárólag néma színészek játsszák. A legérdekesebb, hogy ezek között javarészt magyarokat találunk. A német monumentális film főrendezője Székely István, a díszleteket tervezte Benedek László, a ruhákat pedig Váradi Tihamér. A magyar női főszereplő Hollay Kamilla, a férfisztárok: Verebes Ernő és a végtelenül népszerű Huszár Pufi. Mellettük a többi német női főszereplők Liane Haid, Anny Ondra, Lil Dagover, Olga Csehova, Betty Aman és Horn Kamilla, a férfi főszereplők Konrad Vedd, Harry Ledtke és Fritz Kortner. Ez a film egyébként egy stúdiónak az életet mutatja be s rámnézve csak annyiban volt nagy érdekessége, hogy engem is felkurbliztak abban. Amikor az egyik jelenet köziben beléptem a műterembe, a rendező felkért, hogy üljek le diskurálni az egyik díszletpadra. Ez megtörtént. Utasításként meghagyta, hogy tetszésem szerint beszéljek arról, amiről akarok és olyan nyelvenamilyenen akarok. Ez is megtörtént. A következő pillanatban pedig két ember megragadott és kidobott. Ez a kitűnő magyar rendező sajátos ötlete volt, hogy valakit, aki nincs a szerepére betanítva, váratlanul alkalmazzon a színen. A német film újra éled Berlinben lassan lábraállt a filmipar, de egyelőre csak belföldieket alkalmaz, vagy pedig olyan külföldieket, akiknek neve már beidegződött a német emlékezetbe. A németek most az amerikaiakat akarják nagyobb produktivitásra kényszeríteni és ezért előreláthatólag a közeljövőben az amerikaiak kénytelenek lesznek minden importált húsz filmjük után hármat Németországban készíteni. Ugyanebben az időben azonban nemcsak Berlinben és Parisban, hanem Londonban is, sőt Stockholmban óriási erőfeszítéssel munkálkodnak a nagyobbfajta hangosfilmek létrehozásán. Most pedigtérjünk vissza Temesvárra, ahol nem készül semmiféle film és ahol úgy látszik, még esztendők után sem sikerül elérni azt, hogy a közönség legalább egy hangosfilmet láthasson. Romániának ma csaknem minden városában, sőt falujában már hangosfilmbemutatókat tartanak s nekünk még mindig attól kell remegnünk, hogy az őszre sem készülhet el az új filmpalota. Remélhetőleg a gyárvárosi moziban módunkban lesz néhány hangosfilmbemutatót végighallgatni feltéve, hogy azok, akiktől ez függ, meg tudnak majd egyezni abban, hogy milyen gépet vásároljanak erre a célra. Várni és remélni, s ez a temesvári közönség jelszava és nem egészen ő az oka annak, ha ennél a jelszónál nem tudott a maga számára alkalmasabbat találni. Egy másik nagy amerikai film, természetesen hangosfilm, amely most készült, el. W hite m an n Paul Jazzfilmje harminc slágerszámot hoz és úgynevezett életszinti film. A harmadik nagy amerikai újdonság egy magyar szerző nevéhez fűződik, akit Magyarországon valamikor Weisz Kárpátnak hívtak, Amerikában Whiténak emlegetnek s aki a Kék rapszódia muzsikáját partitúrázta. Az ő filmje egyébként angol, német és francia változatban készült el egy szerre. ,r menéssel nyilatkozik a filmről és azt" De nézzük meg, mi történik Fran- Látogassátok meg a Szinajai Kaszinót Színház, mozi, zene, tánc, baccarat, chemin de fer, roulette Péntektől kezdve fellépnek: Franconay, a beauvillei híres énekesnő, valamint Herbe de Belle és Telma Lee fantázia-táncosok. A ■ Hamburg-Amerika Linie világhírű német hajóstársaság saját 180 elsőrangú legmodernebbül berendezett gőzöseivel rendszeres ■ összeköttetést tart fenn az Egyesült Államokba (New-York), Kanadába, Délamerika ) összes államaiba, valamint a világ összes fontosabb kikötőibe. Minden tekintetben kiváló kiszolgálás és elhelyezés. Felvilágosításokat készséggel nyújt. • Hamburg-Amerika Line S, A- R, J J Timişoara, Cetate, Str. Mercy 2. Arad I, Strada Eminescu 12. TH