Temesvári Hirlap, 1930. október (28. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM, OKTÓBER 1. SZERDA 12 OLDAL,ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA! FÜGGETLENÜT ! FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY MAGYAR NAPILAP / POGÁNY LÁSZLÓ A cseh kormány helyreigazítja Massaryk köztársasági elnök nyilatkozatát, melyben hajlandónak mutatkozott határrevízióra Nem kellett különös külpolitikai jártasság előrelátni, hogy a cseh köztársaság elnökének nyilatkozata középeurópai szenzációvá növi ki magát. Az ilyen magas helyről jött véleménynyilvánítás a békeszerződések megváltoztathatóságára vonatkozólag nemcsak Prágában és Budapesten kelt feltűnést, hanem egész bizonyosan megszólaltatja majd azokat az államférfiakat is, akik bármiféle diplomáciai kapcsolat révén állást kell hogy foglaljanak a Massaryk-nyilatkozat lényegét illetőleg. E pillanatban még nem ismeretesek ezek a nyilatkozatok, nem fognak azonban elmaradni, dacára annak a cáfolatnak sem, amelyet a cseh kormány tesz közzé az elnöki nyilatkozattal szemben. Ha előrelátható volt, hogy Massaryk Tamás nyilatkozata körül elmaradhatatlanok lesznek a viták és összetűzések, ugyanúgy előrelátható volt, hogy a cseh túlzó nacionalista pártok a Magyarország javára engedékenységet tanúsító nyilatkozat miatt pergőtűz alá veszik a kormányt és esetleg magát az elnököt is. Ebben a kényes helyzetben tényleg csak egy régi és jól bevált diplomáciai eszköz létezik: cáfolni, helyreigantani, kimagyarázni. A cseh kormány ehhez a régi eszközhöz nyúlt, ámbátor nagyon is jól ismeretes mindenki előtt, hogy egy államfői nyilatkozat megszületése sokkal körülményesebb, hogysem egész mondatok —, a nyilatkozat értelmére és lényegére nézve fontos mondatok, — súlyosan megválogatva kerüljenek a nyilvánosság elé. Tudnunk kell azt, hogy a nyilatkozatot közzétevő angol sajtóügynökség munkatársának minden bizonnyal megjelenés előtt a nyilatkozatról szóló cikket, jóváhagyás végett, be kellett mutatnia az elnök kabinetirodájának. A tekintélyes angol sajtóügynökségről senki sem állíthatja, — a cseh kormány sem —, hogy megváltoztatta volna a nyilatkozatot, mert hiszen ennek súlyos következményei lehettek volna. A cseh kormány helyreigazítása nem is mondja ezt. De azt sem mondja, hogy a nyilatkozatot közzétevő európai tekintélyű Neue Freie Presse változtatta volna meg. Az újságírói szempontból felülvizsgálva a dolgokat, ezek volnának azok a felvilágosítások, amelyeket hozzá kell fűzni Massaryk Tamás nyilatkozatára megjelent helyreigazításhoz. Diplomáciai szempontokat figyelembe véve érthető a cseh kormány helyreigazítható szándéka, azon külpolitikai kapcsolatok révén, amelyeknek érdekkörébe a csehszlovák köztársaság jelenleg tartozik és amelyekre tekintettel kell lennie.* közli Friedrich István cikkét Massaryk nyilatkozatával kapcsolatban. A vezércikkíró a cseh köztársasági elnök nyiltakozatát fontos határkőnek tekinti Magyarország világháború utáni történelmében- Friedrich István szerint a külpolitika vezetőinek a zöld asztal mellett kell elintézni a külpolitikai eseményeket. „A magyar közvéleménynek néhány falu még nem elég“ Az Est illetékes helyről szerzett értesülése alapján azt írja, hogy Massaryk kijelentése szükségszerű következménye volt a rossz cseh külföldi politikának. Massaryk kijelentése teljesen érthető, mert a Németországgal szembeni incidens arra késztette, hogy Magyarországgal szemben jobb belátással legyenek. Csehszlovákia külpolitikája nagyon leromlott és a kisebbségi kérdésben nagy nehézségekkel küzd. Magyarországot nem tévesztheti meg az, hogy Csehszlovákia kiigazítást ajánl és Magyarország ezt nem is utasítja vissza. Azonban a magyar közvéleménynek néhány falu még nem elég. Az ügyben Az Est megszólaltatta még Almássy Lászlót, a képviselőház elnökét, Illés József egyetemi tanárt és Lukács György volt minisztert- A budapesti cseh követség helyreigazítja a köztársasági elnök nyilatkozatát Budapest, szept. 30. A csehszlovák követség a Magyar Távirati Irodát Massaryk elnök nyilatkozatával kapcsolatban a következők közlésére kérte fel: — Illetékes felhatalmazás alapján közöljük, hogy Massaryk elnök nyilatkozatát a lapok nem teljesen, illetve nem hűen közölték. A helyes szöveg a következő: „Értem a magyarok nehézségeit és kész volnék kedvező körülmények között megengedni, hogy a jelenlegi határok módosítását mérlegeljék, de mindenféle határváltozást a parlamentnek kell fenntartani. Nem lehet megváltoztatni a határokat a kis- és nagyontánt hozzájárulása nélkül. Ezenkívül a változás nem lehetne kizárólag egyoldalú- Területünk hasonlóképpen kiterjesztést kívánnia a mi javunkra. Mindez azonban nem lehetséges, amíg a magyarok nem változtatják meg a taktikájukat.” A magyar sajtó a cáfolatról A magyar reggeli sajtó vezető helyen foglalkozik Massaryk szenzációt keltő nyilatkozatára a cseh kormány részéről kiadott cáfolattal. A Pesti Hírlap a cáfolattal kapcsolatban megállapítja, hogy nem fontos, hogy Massaryk nyilatkozatát megcáfolják, nem fontosak az ezzel kapcsolatos feltevések. Egyedül Fontos az, hogy a nyilatkozat tényleg megtörtént és ezzel a cseh kormány maga belátta, hogy a helyzet nem maradhat meg így tovább. Hogy a nyilatkozatokhoz milyen kommentárt fűz, az nem változtat a tényen semmit. A Budapesti Hírlap Herczegh Ferencnek a nyilatkozattal kapcsolatban írt cikke után a következőket mondja: — Nem feladatunk kutatni, miért ir elferdítve a bécsi lap- Érdekes, hogy mihelyt Massaryk a revízióval kapcsolatban nyilatkozik, akkor rendszerint tévednek a lapok. Csehország csereberélni akar Magyarországgal. igy kívánja megszerezni a magyarországi tótlakta vidéket s ezzel a metódussal szerezte meg jelenlegi országát. Nekünk azonban szent minden falu és minden földsáv, amelyhez több ezeréves jogunk fűz. Van azonban Massaryk nyilatkozatában egy paszsízus, amit nem cáfol meg sem a cseh kormány, sem egyetlen lap sem és ez a következő: „Elismerem a védekezés jogát, ezért követek el mindent, hogy a cseh állami hadsereg olyan erős legyen, amilyen csak lehet, hogy védekezhessen a támadás ellen.” Massaryk ezen kijelentésén csak okulhatunk. Magyarországnak fel kell szólítania a cseh kormányt és a külpolitikusokat, hogy nyilatkozzanak: Massaryk vagy nem alkalmas arra, hogy az állam nevében nyilatkozzon, vagy pedig annyira eltörődött már, hogy nem képes mérlegelni saját kijelentéseit? A Pesti Napló vezető helyen Az ellenzéki lapok Vidrighin elmozdítását követelik Bukarest, szept. 30. Manoilescu Mihály közlekedésügyi miniszter és Vidrighin Stan vasúti vezérigazgató között mint ismeretes, annyira kiéleződött a helyzet, hogy a miniszter már nem is fogadja a vezérigazgatót. A fővárosi sajtó élénken foglalkozik a miniszter és a vasúti vezérigazgató teljes szakításával és felveti Vidrighin távozásának kérdését is. Vidrighin azonban kinevezése előtt olyan szerződést kötött az állammal, hogy a szerződés lejárta előtt nem lehet elbocsátani, vagy pedig folyósítani kell a hátralékos időre járó fizetését is, ami tudvalevőleg körülbelül évii négy millió lej. Egyes lapok véleménye szerint olyanképpen kellene ezt a problémát megoldani, hogy Vidrighin ellen eljárást kellene indítani és őt azon a címen elmozdítani állásából, hogy képtelen vállalt feladatának megfelelni. Különösen az ellenzéki lapok támadják Vidrighint, akit az államvasútnál jelenleg uralkodó állapotok miatt felelőssé teszik. Cyínfiász? Hét órakor este megy Ubidó • szólalnak a templomharangok, kilenckor zárják a kapukat, a parkokban már hullnak a sárgult falevelek és dacára a napsugarak erőlködéseinek, itt van október havaaz ősz, a tél első futárja. Ilyenkor mindig aktuális a színházi kérdés. Mi lesz az idén a színházzal, lesz-e egyáltalán színház és ha igen, milyen, illetve sikerül-e megúszni valahogy a színházi idényt? Nem szükséges képet festeni jelenlegi színházi nyomorúságunkról, ismerjük valamennyien a helyzetet, amelybe belesodródtunk, mert a felsőbb helyek olyan színigazgatót varrtak nyakunkba, aki a közönségnek nem kellett Joggal kérdezzük tehát, mi lesz az idén? A közönség anyagi helyzete nem javult, úgy látszik, a koncesszióval bíró színigazgató személyzete és repertoárja sem. Ezzel szemben számolni kell az idén a hangosfilm konkurrenciájával. Néhány hét múlva beszélőfilmet kap a temesvári közönség a Gyárvárosban és a Józsefvárosban és ha kész lesz valahára a belvárosi mozi, ott is lesz hangosfilm. Hogy fog a gyenge színigazgató gyenge társulata, szembeszállhatni a filmtechnika legújabb vívmányaival? A jó színház felveheti a harcot Westernékkel. De a rossz színházi Nem akarok halálmadár lennide bizony nagyon sötétnek látom a helyzetet, sőt nagyon is lehetséges, hogy az aránylag olcsóbb héték a mozikban és a produkció kvalitatív fölénye nálunk megadja a színháznak a kegyelemdöfést Félő, hogy Duiliu Marcu nagyon is drága Thália-templiomon az idén a patkányoknak és egereknek lesz a találkozási helye. ♦ A sarác hirtelen nagyzási •hóbort- J\ Mijd’ ka!n szenved ésgyufának' képzeli magát. Felfelé kúszik az ára. Október elején vagyunk csak és máris panaszkodnak háziasszonyaink, hogy a tojás ára kezd megfizethetetlen lenni. Majdnem naponta előfordul, hogy az ekszportőrök megjelennek a temesvári hetipiacokon és a fogyasztók orra elől megveszik a termelőktől az egész készletet. Igaz, hogy a piaci rendtartás megtiltja az úgynevezett elővásárlást, de hát mégis? megtörténik az, ami tiltva van. Nincs és nem is lehet kifogásunk az ekszport ellen. Hisz egy nemzetgazdasági szükségszerűség. De ekszportálni csak a felesleget szabad, illetve azt a mennyiséget, mely a helyi szükséglet kielégítése után megmarad. És az ekszport csak akkor egészséges gazdasági művelet, ha az illető cikk árát nem drágítja aránytalanul. Miután már most ott tartunk, hogy a temesvári piacokon a a tojás ára megduplázódott és ez az ár napról-napra nő, hatóságaink nem maradhatnak tétlenül és gondoskodniok kell arról, hogy a tojás, ez a szükséges olcsó néptápszer, különösen a mai nehéz viszonyok között, ne dráguttassék túlságosan. * A* A gabonaárak tovább zurláulhatnak. Különös azonban, hogy a gabonából készült árukban alig észlelhető olcsóbbodás. A város csak a napokban leszállította a kenyérárakat, ami nagyon helyes, mert olcsó gabona mellett nem tűrhető a drága kenyér. De mi lesz a liszttel? Mielőtt a búzából kenyér lesz, a liszt