Temesvári Hirlap, 1930. október (28. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM­, OKTÓBER 1. SZERDA 12 OLDAL,­ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA! FÜGGETLEN­Ü­T ! FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY MAGYAR NAPILAP / POGÁNY LÁSZLÓ A cseh kormány helyreigazítja Massaryk köztársasági elnök nyilatkozatát, melyben hajlandónak mutatkozott határrevízióra Nem kellett különös külpolitikai jártas­ság előrelátni, hogy a cseh köztársaság elnökének nyilatkozata középeurópai szen­zációvá növi ki magát. Az ilyen magas helyről jött véleménynyilvánítás a béke­szerződések megváltoztathatóságára vo­natkozólag nemcsak Prágában és Buda­pesten kelt feltűnést, hanem egész bizo­nyosan megszólaltatja majd azokat az ál­lamférfiakat is, akik bármiféle diplomá­ciai kapcsolat révén állást kell hogy fog­laljanak a Massaryk-nyilatkozat lényegét illetőleg. E pillanatban még nem ismeretesek ezek a nyilatkozatok, nem fognak azonban el­maradni, dacára annak a cáfolatnak sem, amelyet a cseh kormány tesz közzé az el­nöki nyilatkozattal szemben. Ha előrelát­ható volt, hogy Massaryk Tamás nyilat­kozata körül elmaradhatatlanok lesznek a viták és összetűzések, ugyanúgy előrelát­ható volt, hogy a cseh túlzó nacionalista pártok a Magyarország javára engedé­kenységet tanúsító nyilatkozat miatt pergőtűz alá veszik a kormányt és esetleg magát az elnököt is. Ebben a kényes hely­zetben tényleg csak egy régi és jól bevált diplomáciai eszköz létezik: cáfolni, hely­reigantani, kimagyarázni. A cseh kor­mány ehhez a régi eszközhöz nyúlt, ám­bátor nagyon is jól ismeretes mindenki előtt, hogy egy államfői nyilatkozat meg­születése sokkal körülményesebb, hogy­­sem egész mondatok —, a nyilatkozat ér­telmére és lényegére nézve fontos monda­tok, — súlyosan megválogatva kerüljenek a nyilvánosság elé. Tudnunk kell azt, hogy a nyilatkozatot közzétevő angol sajtóügynökség munka­társának minden bizonnyal megjelenés előtt a nyilatkozatról szóló cikket, jóvá­hagyás végett, be kellett mutatnia az el­nök kabinetirodájának. A tekintélyes an­gol sajtóügynökségről senki sem állíthat­ja, — a cseh kormány sem —, hogy meg­változtatta volna a nyilatkozatot, mert hiszen ennek súlyos következményei le­hettek volna. A cseh kormány helyreiga­zítása nem is mondja ezt. De azt sem mondja, hogy a nyilatkozatot közzétevő európai tekintélyű Neue Freie Presse vál­toztatta volna meg. Az újságírói szem­pontból felülvizsgálva a dolgokat, ezek volnának azok a felvilágosítások, ame­lyeket hozzá kell fűzni Massaryk Tamás nyilatkozatára megjelent helyreigazítás­hoz. Diplomáciai szempontokat figyelem­be véve érthető a cseh kormány helyre­­igazí­tható szándéka, azon külpolitikai kapcsolatok révén, amelyeknek érdekkö­rébe a csehszlovák köztársaság jelenleg tartozik és amelyekre tekintettel kell len­nie.* közli Friedrich­ István cikkét Massaryk nyilatkozatával kapcsolat­ban. A vezércikkíró a cseh köztársa­sági elnök nyiltakozatát fontos határ­kőnek tekinti Magyarország világhá­ború utáni történelmében- Friedrich István szerint a külpolitika vezetőinek a zöld asztal mellett kell elintézni a kül­politikai eseményeket. „A magyar közvélemény­­nek néhány falu még nem elég“ Az Est illetékes helyről szerzett értesülése alapján azt írja, hogy Mas­saryk kijelentése szükségszerű követ­kezménye volt a rossz cseh külföldi politikának. Massaryk kijelentése tel­jesen érthető, mert a Németországgal szembeni inci­dens arra késztette, hogy Ma­gyarországgal szemben jobb be­látással legyenek. Csehszlovákia külpolitikája nagyon leromlott és a kisebbségi kérdésben nagy nehézségekkel küzd. Magyar­­országot nem tévesztheti meg az, hogy Csehszlovákia kiigazítást ajánl és Magyarország ezt nem is utasítja vissza. Azonban a magyar közvéleménynek néhány falu még nem elég. Az ügyben Az Est megszólaltatta még Almássy Lászlót, a képviselőház elnökét, Illés József egyetemi tanárt és Lukács György volt minisztert- A budapesti cseh követség helyreigazítja a köztársasági elnök nyilatkozatát Budapest, szept. 30. A csehszlovák követség a Magyar Távirati Irodát Massaryk elnök nyilatkozatával kapcsolatban a követ­kezők közlésére kérte fel: — Illetékes felhatalmazás alapján közöljük, hogy Massaryk elnök nyi­latkozatát a lapok nem teljesen, illet­ve nem hűen közölték. A helyes szö­veg a következő: „Értem a magyarok nehézsé­geit és kész volnék kedvező kö­rülmények között megengedni, hogy a jelenlegi határok módosí­tását mérlegeljék, de mindenféle határváltozást a parlament­nek kell fenntartani. Nem lehet megváltoz­tatni a határokat a kis- és nagyontánt hozzájárulása nélkül. Ezenkívül a változás nem le­hetne kizárólag egyol­dalú- Területünk hason­lóképpen kiterjesztést kívánnia a mi javunkra. Mindez azonban nem lehetséges, amíg a magyarok nem változtat­ják meg a taktikájukat.” A magyar sajtó a cáfolatról A magyar reggeli sajtó vezető he­lyen foglalkozik Massaryk szenzációt keltő nyilatkozatára a cseh kormány részéről kiadott cáfolattal. A Pesti Hírlap a cáfolattal kapcsolatban megállapítja, hogy nem fontos, hogy Massaryk nyilatkozatát megcáfolják, nem fontosak az ezzel kapcsolatos feltevések. Egyedül Fontos az, hogy a nyilatkozat tényleg megtörtént és ezzel a cseh kormány maga belátta, hogy a helyzet nem maradhat meg így tovább. Hogy a nyilatkozatokhoz mi­lyen kommentárt fűz, az nem változ­tat a tényen semmit. A Budapesti Hírlap Her­cz­egh Ferencnek a nyilatkozattal kap­csolatban írt cikke után a következő­ket mondja: — Nem feladatunk kutatni, miért ir elferdítve a bécsi lap- Érdekes, hogy mihelyt Massaryk a revízióval kapcsolatban nyilatkozik, akkor rendszerint tévednek a lapok. Csehország csereberélni akar Magyar­­országgal. igy kívánja megszerezni a magyarországi tótlakta vidéket s ezzel a metódussal szerezte meg jelenlegi or­szágát. Nekünk azonban szent min­den falu és minden földsáv, amelyhez több ezeréves jogunk fűz. Van azonban Massaryk nyilatkozatában egy pasz­­sízus, amit nem cáfol meg sem a cseh kormány, sem egyetlen lap sem és ez a következő: „Elismerem a vé­dekezés jogát, ezért köve­tek el mindent, hogy a cseh állami hadsereg olyan erős legyen, amilyen csak lehet, hogy védekezhessen a­ táma­dás elle­n.” Massaryk ezen kijelen­tésén csak okulhatunk. Magyarország­nak fel kell szólítania a cseh kor­mányt és a külpolitikusokat, hogy nyilatkozzanak: Massaryk vagy nem alkalmas arra, hogy az állam nevében nyi­latkozzon, vagy­ pedig annyira el­törődött már, hogy nem képes mérlegelni saját kijelentéseit? A Pesti Napló vezető helyen Az ellenzéki lapok Vidrighin elmozdítását követelik Bukarest, szept. 30. Manoilescu Mihály közlekedés­­ügyi miniszter és V­i­d­r­i­g­h­i­n Stan vasúti vezérigazgató között mint is­meretes, annyira kiéleződött a helyzet, hogy a miniszter már nem is fogadja a vezérigazgatót. A fővárosi sajtó élénken foglalko­zik a miniszter és a vasúti vezér­­igazgató teljes szakításával és fel­veti Vidrighin távozásának kér­dését is. Vidrighin azonban kinevezése előtt olyan szerződést kötött az állammal, hogy a szerződés lejárta előtt nem le­het elbocsátani, vagy pedig folyósíta­ni kell a hátralékos időre járó fizeté­sét is, ami tudvalevőleg körülbelül évii négy millió lej. Egyes lapok véle­ménye szerint olyanképpen kellene ezt a problémát megoldani, hogy Vidrighin ellen eljárást kellene in­dítani és őt azon a címen elmozdí­tani állásából, hogy képtelen vál­lalt feladatának megfelelni. Különösen az ellenzéki lapok támad­ják Vidrighin­t, akit az állam­vasútnál jelenleg uralkodó állapotok miatt fe­lelőssé teszik. C­yínfiász? Hét órakor este meg­­y­ Ub­idó • szólalnak a templom­harangok, kilenckor zárják a kapukat, a parkokban már hullnak a sárgult falevelek és dacára a napsugarak erőlködéseinek, itt van október hava­­az ősz, a tél első futárja. Ilyenkor min­dig aktuális a színházi kérdés. Mi lesz az idén a színházzal, lesz-e egy­általán színház és ha igen, milyen, il­letve sikerül-e megúszni valahogy a szín­házi idényt? Nem szükséges képet festeni jelenlegi színházi nyomorú­ságunkról, ismerjük valamennyien a helyzetet, amelybe belesodródtunk, mert a felsőbb helyek olyan színigaz­gatót varrtak nyakunkba, aki a kö­zönségnek nem kellett Joggal kérdez­zük tehát, mi lesz az idén? A közön­ség anyagi helyzete nem javult, úgy látszik, a koncesszióval bíró színigaz­gató személyzete és repertoárja sem. Ezzel szemben számolni kell az idén a hangosfilm konkurrenciájával. Né­hány hét múlva beszélőfilmet kap a­ temesvári közönség a­ Gyárvárosban és a Józsefvárosban és ha kész lesz valahára a belvárosi mozi, ott is lesz hangosfilm. Hogy fog a gyenge szín­igazgató gyenge társulata, szem­be­­szállhatni a filmtechnika legújabb vív­mányaival? A j­ó színház felveheti a harcot Western­ékkel. De a rossz szín­házi Nem akarok halálmadár lenni­­de bizony nagyon sötétnek látom a helyzetet, sőt nagyon is lehetséges, hogy az aránylag olcsóbb hét­ék a­ mozikban és a produkció kvalitatív fölénye nálunk megadja a színháznak a kegyelemdöfést Félő, hogy Duiliu Marcu nagyon is drága Thália-tem­­pliomon az idén a patkányoknak és ege­reknek lesz a találkozási helye. ♦ A sarác hirtelen nagyzási •hóbort- J\ Mijd’ ka!n szenved és­­gyufának' képzeli magát. Felfelé kúszik az ára. Október elején vagyunk csak és már­is panaszkodnak háziasszonyaink, hogy a tojás ára kezd megfizethetet­len lenni. Majdnem naponta előfor­dul, hogy az ekszportőrök megjelen­nek a temesvári hetipiacokon és a fo­gyasztók orra elől megveszik a terme­lőktől az egész készletet. Igaz, hogy a piaci rendtartás megtiltja az úgy­nevezett elővásárlást, de hát mégis? megtörténik az, ami tiltva van. Nincs és nem is lehet kifogásunk az eksz­­port ellen. Hisz egy nemzetgazdasági szükségszerűség. De ekszportálni csak a felesleget szabad, illetve azt a­ mennyiséget, mely a helyi szükséglet kielégítése után megmarad. És az ekszport csak akkor egészséges gazdasági művelet, ha az illető cikk árát nem drágítja arány­talanul. Miután már most ott tar­tunk, hogy a temesvári piacokon a a tojás ára megduplázódott és ez az ár napról-napra nő, hatóságaink nem maradhatnak tétlenül és gondoskod­­nio­k kell arról, hogy a tojás, ez a szükséges olcsó néptápszer, különösen a mai nehéz viszonyok között, ne drá­­guttassék túlságosan. * A­­* A gabonaárak tovább z­u­­rlául­hatnak. Különös azonban, hogy a gabonából készült árukban alig észlelhető olcsóbbodás. A város csak a napokban leszállította a ke­nyérárakat, ami nagyon helyes, mert olcsó gabona mellett nem tűrhető a drága kenyér. De mi lesz a liszttel? Mielőtt a búzából kenyér lesz, a liszt

Next