Temesvári Hirlap, 1930. december (28. évfolyam, 274-297. szám)

1930-12-02 / 274. szám

Magyar Ház-avatás XXVIII. ÉVFOLYAM, 271 SZÁM 1930 DECEMBER 2. KEDD­I OLDAL­­ÁRA 8 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ A Magyar Párt Intézőbizottsági ülése Vasárnap reggel 9 órakor a Magyar Házban a Magyar Párt intézőbizott­sága­ ülést tartott. Az ülést Ambrózy Andor báró elnök nyitotta meg, üdvö­zölve a megjelenteket. Páll György dr. főtitkár: A fótit- úgynevezett agrársérelmek kivizsgá­lták­ jelentést­ olvassa fel, amely a párt négy különösen fontos működési ágáról számol be. A jelentés széles vonásokban emlékezett meg arról a hatalmas munkáról, amelyet a párt az Nagyszabású ünnepségek között avatták fel a bánsági magyarság otthonát, a Magyar Házat Temesvár egyik impozáns útvona­lán, nemesen egyszerű architektúrájá­­ban áll a Magyar Ház, a bánsági ma­gyarság hajléka. Magyar áldozat­­készség és magyar akarat építette fel ezt az otthont, a jelenlegi generáció ajándékozott itt hajlékot eljövendő utódoknak, emelt várat a magyar gon­dolatnak, kultúrának és magyar ön­tudatnak. Kétségtelen, hogy ezzel a bánsági magyarság­­úttörővé vált, mert még egyetlen utódállam egyetlen városában sem épült fel a magyarságnak ilyen mentsvára. Jelentősége, fontossága éppen abban van, hogy a maroknyi bánsági magyarság emelte, a kisebbségi sorsban élő­ magyarok legszegényebb és számban, a többi nagy magyar szige­tekhez visszanyitva, arány­lag leggyengébb csoportja. Szombaton este kilenc órakor a vá­rosi színházban díszhangverseny és irodalmi estély volt. A színházat elő­kelő közönség zsúfolásig töltötte meg. Ott volt mindenki, akinek a magyar kultúrához valamelyes köze van. Az estély Liszt ünnepi prelúdiu­mával kezdődött, amelyet a Zenebará­tok Társaságának ötven tagú zeneka­ra Neubauer Gida karnagy vezeté­se alatt nagy tökéllyel adott elő. Ne­mes Elemér igazfalvai református lel­kész, a Magyar Párt bánsági tagoza­tának alelnöke mondott üdvözlő beszé­det kifejtvén, hogy a Magyar Ház szimbólum és azt jelenti, hogy a magyarság ezen a földön otthon van, ez a hazája még akkor is ha a a többségi nemzettől eltérő nyel­vet beszél és különálló kultúrát vall. Dr. K­riván Gyuláné, a Temesvári Nőegylet alelnöke nagy átérzéssel ad­ta elő Jörgné Draskóczy Ilma A dómot építők című szép költeményét, majd a Magyar Dalárda férfikara Szegő Ferenc országos karnagy ve­zetés mellett elénekelte Lányi Ernő­nek Kölcsey Ferenc „Rákos nimfájá­hoz’­ irt költeményére szerzett dalát. Szombati-Szabó István a Bán­­s­ág magyar költőpapja négy hatásos költeményét­ olvasta fel. Jakabfffy Elem­ér­ dr.: Néhány napja ott álltam a nagyszerű alkotás előtt. Lelkemre vetítettem kompozí­ciója igazi hatását, amikor egy nem magyar ismerősöm szólított meg és a következő kérdést intézte hozzám: Mit gondolnak az urak, ha egy kül­földi eljut ide és az út egyik oldalán a német kultúra nagyszerű otthonát, a Banatiát látja, másikán pedig ezt a magyar palotát, elhiszi-e, hogy a nem­Ha a gazdaságilag tönkretett kis bán­sági magyarságban ennyi erő és az életnek ilyen hatalmas igenlése lako­zik, a magyar sors szivárványos szi­kekkel világít felénk. Kém­mel félteni a magyart, aki a földre terítve, megté­pázva, gazdaságilag megrokkanva ilyen erőferű­lésre képes. A Magyar Ház Székely László műépítész tervei szerint készült. Egy­szerű vonalak jellemzik architektúrá­ját, de éppen egyszerűségükben van a nemesség. Székely László, aki már na­gyon sok épületet tervezett, valóban remekeit itt, hiszen nemcsak építői tu­dásával, hanem magyar szívével is dolgozott, mikor a terveket készítette. A Magyar Ház ünnepélyes felavatása tegnap m­ent végbe. A felavatás a ma­gyarságnak a jövőbe vetett hitének, élni akarásának hatalmas megnyilvá­nulása volt. Letkisebbségek itt keserves napjaikat élik? Erre a kérdésre itt adok választ A román nemzet politikai múltjának nevezetes korszaka az, melyben az úgynevezett Memorandum készült, hogy ebben a Trón és Európa nyilvá­nossága előtt felpanaszolják azon sé­relmeket, melyeket a magyar állam­hatalom részéről éreztek. Ennek a Me­morandumnak politikai hullámai olyan magasra csaptak, hogy a román nemzet vezérei még a millennáris ün­nepségektől is távol maradtak, ellen­ben ugyanekkor elhatározták, hogy Nagyszebenben „Nemzeti Házat” épí­tenek 168.000 korona, vagyis mintegy 6 millió lej költséggel. Román polgár­társaink tehát aligha te­kint­hetik egy­­egy ilyen kultúrépület emelését annak bizony­ságául, hogy valamely ki­sebbség kulturális és po­litikai szabadságának szükséges mérvéhez ju­tott, mi pedig a román példára hivatkozot­tan adhatunk feleletet a külföldi ér­deklődőknek is. Lelkesedés, áldozat­­készség, szent hevület nélkül nem emelkedhetett volna a Magyar Ház, ilyenek nélkül nincsen jövőnk, de ilye­nekkel mindnekfelé odakiálthatjuk a költő szavát: Szürke az ég magyarom, de ne csüggedj, estre ne gondolj. Ébredezünk, sürgünk, haj­nali szürkület ez! Az estély befejező része az összes temesvári magyar dalosegyle­tek összkórusai által előadott népdal egyveleg volt, amelyet Levitzky György vezényelt nagy avatottsággal. Mására kiküldött hivatalos bizottság­gal karöltve végzett. A hivatalos bi­zottság jóindulatú magatartást tanú­sított és a július 7-iki törvény alapján a magyar hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak előreláthatóan tényle­gesen meg is kapják földjeiket Sajz­nálattal emlékezik meg a jelentés ar­ról, hogy az említett törvénynek van egy rendelkezése, amely szerint a volt román voluntárokat soron kívül kell kielégíteni az állami rezervaföl­­dekből. Temestáron túl vármegyében kör­ü­l­belül hétszáz ilyen voluntar van, akiknek kielégítésére 3110 hold tarta­lékföldet szántak, vagyis éppen azt a mennyiséget, amely a bánsági telepesek legégetőbb sérelmeinek jóvátételére szüksé­ges volna. Wilfer József dr. képviselő köz­benjárásával egyidejűen küldöttség indul Madgearu földmivelésügyi mi­niszterhez és ha ezek az akciók nem vétség elé viszik. A jelentés kiemeli A­c­z­é­l Oszkár dr. és Pogány László vármegyei tanácstagok érde­meit, akik a vármegye magyar érde­keinek képviseletében a pártnak rend­kívül nagy segítségére voltak. Számos értékes erkölcsi és anyagi eredmény fűződik működésükhöz. A jelentés további fezében beszá­mol még a különböző városi szubven­ciókról, amelyet magyar intézmények kaptak, azonkívül arról is, hogy a tanév elején tízezer lej jutalmat osz­tott ki jó és szegény sorsú tanulók kö­zött, amely összegnek felét a T­e­m­e­s­­v­á­r­i Hírlap útján egy temesvári emberbarát, felét pedi­­ a párt egyik vezetőségi tagja adományozta. Az iskolák helyzete a jelentés sze­rint változatlanul szomorú. Jelenleg a magyarságnak anyagi ál­dozatkészségének legteljesebb megfe­­szítésével a felekezeti iskolák felállí­tását kell szorgalmazni. A jelentést az intézőbizottság egy­hangúlag tudomásul vette. Az intézőbizottság ülése után a Ma­gyar Dalárda Ambrózy Andor báró arcképének ünnepélyes leleplezését tartotta meg. A Magyar Dalárda­ ve­gyeskara Szeghő Ferenc országos karnagy vezénylete mellett művészi tökéllyel adott elő egy dalegyveleget utána pedig Horváth Antal, a da-Szatmáry László dr. (Oravica).; Nemzeti kataszterek felállítását sür­geti. Skuteczky Miksa dr.: A magyar kulturális intézmények rendkívüli anyagi nehézséggel küzdenek, amiért kérik, hogy a havi tagdíjat emeljék fel és a többletet a magyar kulturális in­tézmények javára fordítsák. Pogány László: A megoldás aka­dályokba ütközik. Utal a magyar gazdatársadalom szomorú helyzetére. Telepeseink a legcsekélyebb tagdíjat sem tudják pontosan megfizetni, így tehát a kulturális adózitatás, illetve tagdíjfelemelés kivihetetlen. S­o­m­o­­­i­k Károly és P­á­­l György dr. felszólalása után Veterány Viktor önkéntes adományozást java­sol a kulturális intézmények javára. Horváth Antal: A különböző magyar kulturális intézményeknek egy magyar dalárdába és egy magyar műkedvelő együttesbe kellene tömnö­e v a é­s üdön­­­dvíd felésig egyesületek tradícióira hivatkozva, le­hetetlennek tartja a terv kivitelét. Takács Antal: összműködést ajánl. Pogány László indítványozza, hogy a kérdést utalják a kulturális bi­zottság hatáskörébe. Szappanos Gyula hozzászólása után az intézőbizottság igy is határoz. Ungár Adolf dr.: Zárszavában a magyar egység mellett szólalt fel, ahogy a temesvári Magyar Házban, úgy Erdélyben és a Bánságban is egyesülnie kell a magyarságnak, Bethlen György gróf vezetése alatt. Ambrózy Andor báró: A jelen­levő Jakabffy Elemér dr. országgyű­lési képviselőt, a magyar kisebbség kitűnő harcosát üdvözli. Mihalovitz István dr.: Felhív­ja a magyarok figyelmét, hogy decemberben egészítik ki a válasz­tói névjegyzéket, ami a magyarság szempontjából rend­kívül fontos. Gárda elnöke üdvözölte Ambrózy An­dor bárót nevenapja alkalmából. Él­jenzés közepette hullott le a lepel Ambrózy báró arcképéről. Ambrózy Andor báró meghatott szavakkal mondott köszönetet a meleg ünneplésért. Ünnepélyes hangverseny a színházban Ambrózy Andor báró arcképének leleplezése A Magyar Ház R. Vasárnap délelőtt fél­ 11 órakor a Magyar Ház Részvénytársaság a Ma­gyar Ház első emeleti nagytermében díszközgyűlést tartott amelyet­ Am­brózy Andor báró részvénytársasá­gi elnök nyitott meg. Ambrózy báró üdvözölte a vendégeket s a­ megjelen­teket. Köszönetét fejezte ki­ azoknak, akik a magyarságomé várának fel­építéséhez hozzájárultak. Páll György dr. főtitkár, a Ma­gyar Ház Részvénytársaság ügyveze­tője kimerítően ismertette a ház ureg építését. Hajdú Frigyes dr. a részvénytár­ T. díszközgyűlése­ saság alelnöke: Mi a Magyar Ház? Téglának és malternek, cserépnek és vastraverzeknek puszta foglalata csu­pán? Ennél sokkal több. Szent szim­bólum, amely hírrel hirdeti,­ hogy a Bánság maroknyi magyarsága életre van elhiva az Istenségtől,, hogyha ez az élet nem is áll egyébből, mint a lé­tért vívott, folyton megújuló és soha meg nem szűnő harcból és még szün­telenebb szenvedésből. De jelenti ne­künk szent szimbólumként a Magyar Ház azt is, hogy vész és vihar tördelte, földbirtokreform és gazdasági válság (Folytatása a második oldalon).

Next