Temesvári Hirlap, 1931. március (29. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
Ez a lap a harmadik ajándékozási akciónk 9. száma 16 OLDALÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTÓIT A PILLLOS SZLRALSZTÓ XXIX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1931 MÁRCIUS 1. VASÁRNAP POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ Vasgárdisták a Miig elült Megkezdődött a vasgárdisták bünperének főtárgyalása Zelea Codreanu, Danila, Totu és a többi vezérek kihallgatása Boldog-e a román? Irta: KRENNER MIKLÓS dr. Az elmerült, háborúelőttes világban egy Széchenyi-lakomán földobta egy híres magyar életművész ezt a kérdést: boldog-e magyar? Rögtön meg is felelt rá: nem boldog a magyar. Az időszerűtlen kérdésre adott ez az időszerűtlen válasz akkor csakhamar szállóige lett- Most kedvünk szottyant, mikor a köztudat szerint minden háborús nemzetet, a francia kivételével, boldogtalannak hisznek s az erkölcsi felelőtlenség, a mérsékeltebb gazdasági bajok címén csak a volt semlegeseket irigyelik, föltenni a kérdést, vájjon nem-e boldog talán mégis a román, aki aránylag kevés rizikóval és enyhe veszteség árán a legnagyobb ajándékokhoz jutott, ezeréves álmát megvalósította, elhasználatlan ifjúságával minden lehetőségek édes mámorába került és sokfajta szellemi és anyagi kincs birtokában a nagy- és kisántánt különleges támogatásától kisérve indult megérdemelt és kívánatos virágzásnak? Boldog-e a román, aki kétségtelenül joggal boldogtalan lehetett, amig kicsinyes áramviszonyok közt kellett élnie és tömegeinek tekintélyes részét három állam impériumának kezeiben látta? A boldogság relatív fogalom, de bizovágyak megvalósulása föltétlen bizonyossággal boldogságot ad. Az erő, a hatalom, a dicsőség, aztán a tudat, hogy érdekek mások érdekeihez kapcsolnak és ezáltal szövetségesek láncában biztos helyünk jut, végül a gondolat, hogy kitűnő lehetőségek gyülekeznek a jövendőben, bizonyos mértékig szintén boldogságot jelenthet. Ilyen fényes mag és ilyen lazább uszály a román üstökösben is megállapítható s így bizonyos címen boldognak nevezhető a román, vagy legalább is föltételezhető, hogy boldog volt egy ideig. De a megszokottság háttérbe szoríthatja ezt a boldogságot; a kielégültségben mindig van valami méreg: fáradtság, felelősség, kiábrándultság, hűtlenség, majd nehézség és tehetetlenség. Az új napok, új helyzetek, új gondok, a tünékeny kincsek és a "tolongó nehézségek elfátyolozzák a boldogságot, sőt meg is ronthatják. A petróleumnak a közelsége s a fűszerek bősége tökéletesen megzavarhatja egy kitűnő étel élvezhetőségét, az életet a külső vagy belső romlások egy lehellete, vagy a szerencse fokozott mértéke. A háború mintha mégsem lenne az a tiszta forrás, amiből hosszú és teljes boldogságot hihet meríteni. A népeknél és államoknál is, úgylátszik, az egyénre szabott törvény érvényes: nem a hatalom, a pénz, a dicsőség magában boldogít, hanem a jóra való küzdelem erős és biztos folytatása. Egy erősen kezdett frenetikus nagyszerűség után a román sors mintha most a balszerencse csillagának délkörébe keringett volna át. Nem szükséges részletekkel bajlódni Elég utalnunk arra, hogy az agrárreform immár baljóslatú következményeket mutat. Enyhe számítással 60 milliárd terheli a román földművelő társadalmat és a gabona ára szédítő mélységbe zuhant. A kisajátítási papírok 100-ról 42-re hullottak (A cikk folytatása a 2-ik oldalon.) BUKAREST, február 28. A bukaresti törvényszék tegnap kezdte meg a vasgárdisták bűnperének tárgyalását. A tegnapi tárgyalási napon a vádlottakat és a tanúkat hallgatták ki, sőt már a vád- és védőbeszédeket is megkezdték, úgyhogy a legközelebbi tárgyaláson esetleg már ítéletkihirdetésre is kerülhet sor. A tárgyaláson B uc 11 a bíró elnökölt ,mint szavazóbíró S a Sámán e sen szerepelt, az ügyész tisztjét pedig Procop látta el. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek többsége természetesen diák volt, sőt nagyrészük kint is rekedt a folyosón. Zelea Codreanu vallomása Először is a terjedelmes vádiratot olvasták fel, amely részletesen ismertette a Vasgárda működését. Utána Zelea Codreanu állott a bírák elé. Zelea Codreanu először is kijelentette, hogy mindig a rendnek a híve volt, szervezetének működése törvényes keretek között mozdott. Dumitrescu, aki a Soceor elleni merényletet követte el, nem is volt tagja a Vasgárdának, de különben sem lehetne egy ember cselekedete miatt az egész szervezetet felességre vonni Őt annak idején 16 órán keresztül hallgatták ki, ami számára rendkívül kellemetlen volt, mert ebből mindenki arra következtetett, hogy ő nagy dolgokat követett el. A máramarosi eseményeket ismertetve elmondja, hogy őt Máramaros népe hívta meg. Hogy törvénytelen cselekedetet a szervezet sohasem követett el, arra kitűnő bizonyíték a szatmári törvényszék felmentő ítélete. Elismeri, hogy szervezete katonai alapon működött, de nem lehetett földalatti szervezetnek nevezni. A szigmapca minden lépésükről tudott, tehát arról szó sem lehetett, hogy működésük az állam biztonsága ellen irányult volna. A levél, amit megtaláltak, tulajdonképpen nem is tartalmazott titkot. Annak idején azonban a Vasgárdának még nagyon kevés tagja volt és ennek következtében nem akart feltűnést kelteni, ezért választotta a titkos rendelet formáját. Az igaz, hogy a leveleknek a hangjuk néha élesebb volt, azonban közvetlenül senkit sem bátorítottak erőszak alkalmazására. A kommunisták ellen Zelea Codreanu után 8 é 1 escu Mihály vádlottat hallgatják ki. A vádlott elbeszélte, hogy valamibenDanila a következő tanú, akinek nevét a borsai eseményekkel kapcsolatban ismerték meg. Danila elmondta, hogy Borsán kulturális konferenciát akart tartani, a zsidók kővel dobálták meg és azóta antiszemita. Tényleg tett olyan kijelentéseket, hogy karóba kell hozni a tolvajokat és az árulókat, de ezek csak szimbólikus kijelentések voltak. Amos Horatius tordai pap a következőket vallja: — Nem tudta, hogy hibát követ el, ha beiratkozik a Vasgárdába. Annak idején Vada belügyminiszter engedélyezte a Vasgárda zászlószentelését. Igaz, hogy levelében halottakról és miegyebekről des szervezetbe akart belépni és erre a célra a Vasgárdát találta leginkább megfelelőnek. A szervezet mindig tisztelte a törvényeket. Lester Moise jassis ügyvéd a következő tanú. Szerinte mindössze azért került a vádlottak padjára, mert egy levelet találtak nála, amit Zelea Codreanu írt neki. Nem földalatti szervezet volt a Vasgárda, hanem csupán a kommunisták elleni védekezés céljából alakult. * „A Vasgárda Caderét, Juniant akarta eltenni láb alól" Hogyan lett Danilából antiszemita rasztási harc volt semmi egyéb. Dumitrescu, Socor Emil főszerkesztő merénylője ebben a perben mint tanú szerepel. Elmondja, hogy őt Serescu bírta rá arra, hogy őt Serescu birta rá arra, rákhoz. Az elnök elrendeli Dumitrescu és Serescu szembesítését. Serescu szerint Dumitescu csupán csak úgynevezett szimpatizáló tagja tagja volt a Vasgárda szervezetének. Elnök: Tehát maguk iskolásgyermekeket is felvettek? Serescu: Nem vettünk fel. Ha valaki nem volt húsz éves, nem lehetett a szervezet tagja. Nem tehette le az esküt, amelyet mindenkinek a hősök sírjáról hozott zsák földön kellett letennie, tett említést, ez azonban csak rá- A vád: politikai gyilkosságokra készültek! Ezzel a vádlottak és tanuk kihallgatása véget is ért. Procop ügyész emelkedik szólásra, aki ismerteti a Vasgárda, Mihály Arkangyal, a Kereszt Testvérei és a Kareszt Nővérei szervezetek működését, elmondja, hogy ezek politikai gyilkosságokra készültek, Sterét,Caderet és Juniant akarták eltenni láb aló. Kéri, hogy a törvényszék a vádlottak ellen a Marsescu-féle rendtörvényt alkalmazza. Stefanescu védő: Itt politikai harcról van szó. Kéri a bíróságot, hogy mondja ki illetéktel fenségét, mert az ügy esküdtszék elé tartozik. Moto védő: Azt vitatja, hogy a bíróságnak a bűnösség megállapítására nincs elegend bizonyítéka. A tárgyalást hétfőn folytatják, amikor a védők további felszólalása és az ügyész replikája várható. Valószínű, hogy ítéletre is sor kerül. A tavasz szenzációja A H. M. védjegyű hivataitok egyedárusító helye, a nagy selyemvas Crepe de chine, crepe latin minden színben, gyönyörű brokátok, tiflisz és műselyemújdonság Fővárosi méretű választék, szenzációs olcsó árak!