Temesvári Hirlap, 1931. május (29. évfolyam, 97-119. szám)

1931-05-01 / 97. szám

I Ez a lap a nyolcadik ajándékozási akciónk 7. száma XXIX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1931 H&JBS 1, ÍRÉNTEK 1. OLDAL­­ÁRA 6­YEN­ ALAPÍTOTTA: FÜGGETLEN FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY MIHÁLY MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ Érdekpolitika A kisantant május első napjaiban­­ tartja ezüttei konferenciáját B­uka­­restben.. Az erről szóló híradásnak­­ némi pikantériát kölcsönös az a jelen­tés, hogy megindultak a magyar­­román gö®cfeségi tárgyalások. A magyar-román gazdasági tárgya­lásokat annak idején még W­arról már egy középeurópai agrárblokk megalatité­­sának keretében indultak meg, Csah­­sehovákia elgáncsolni igyekezett. A terv nem sikerült, mert Csehszlohnikia remani­t sem nyújthatott volna ellen­szolgáltatásul azokért a® előnyökért, amelyekhez Románia a Magyarország­gal való megegyezés révén juthat -Csehszlovákia csak gyűlöletet adha­tott volna Romániának, ebből azonban Románia nem kért többet, elég drágán megfizette azt, hogy ideig-óráig a csehszlovák politika balkezes angorr­­jára, Benesre hallgatott. A német­­osztrák vámunió terve, a római gaz­dasági konferencia, amelyen kitűnt, hogy a közép- és keleteurópai agrár­­államok milyen közel jutottak a gaz­dasági tönkhöz helytelen gazdasági politikájuk révén, elsepert mindm politikai meggondolást és utat enge­dett a józan mérlegelésnek. Ez pedig nem mond mást, minthogy Romániának arra felé kell fordulnia, amerre érdekei irányítják. Az érdek pedig nem lehet más, mint piacot sze­rezni cikkeinek, földművesei részére biztosítani a búza eladási lehetőségeit, okos gazdasági politikával felfrissí­teni ennek az egyébként igen gazdag országnak megalvadt vérkeringését .Hogy ilyen körülmények között Ro­mánia elsősorban Magyarországgal keres gazdasági egyezséget, nem hat­hat a feltűnés erejével, hiszen Rémá­lmának útja a Nyugat felé — gazda­gsági vonatkozásban — Magyarorszá­gon keresztül vezet, lévén Magyar­­ország a Dun­amendencén­ek központ­ja. Prágában bizonyára rossz szepemek -nézik Magyarország és Románia gaz­­­d­asági közeledését. Prága rémlátásai­­ azonban nem állíthatják meg az eset i­mények törvényszerű kialakulását. "Természetesen abból, hogy Románia­­ Magyarországgal keres megértést gaz­­­dasági alapon, még nem igazolja a Daily Herald bejelentését, hogy Ro­­­­mánia elfordul a francia orientációtól­­és a germán államokhoz közeledik.­­ Külpolitikai irányváltozások lassan­­következnek be, bár Románia Fran­ciaországtól a háború után oly keve­­­­set kapott és amit kapott, oly drágán kellett megfizetnie, hogy külpolitikai­­ irányvonalának kis eltolódása nem hatnna éppen meglepetésszerűen. A megindult magyar-román gazda­sági tárgyalások még nem szólnak emellett, inkább azt bizonyítják, hogy az államok érdekeit már nem a politi­ka, hanem a gazdasági követelések szabják meg. Ilyen körülmények kö­zött a kisántánt konferenciája sem lesz már az, aminek Be­nes látni sze­retné: Középeurópa sorsának ar­bitterje. Ellenkezőleg, a kisántánt, amelynek politikai létjogosultságát éppen a magyar-román gazdasági tár­gyalások vonják kétségbe, alkaknae­­kedini kénytelen az új idők ritmusára,­­amely nem ismer győzőt és legyőzöt­­tet, hanem csak becsületes és komoly érdektársat. Őfelsége ajaklatora ellen Károly király a külföldi újságírók előtt határozottan a dikta­túra ellen nyilatkozott * „Alkotmányosan akarok uralkodni”” Hír szerint a parlamentet már holnap feloszlatják * Bizalmat szavaz-e a nemzeti­ parasztpárt a kormánynak ? * Hatieganu erdélyi miniszter letette az esküt • Drákói intézkedés a hamis bukások ellen Szigorú vagyonellenőrzési törvény készül BUKAREST, április 30. Ma délelőtt tizenegy órakor a bukaresti metropolián ünnepi is­tentisztelet lesz, pontosan tizenkét órakor pedig megnyitják a kama­ra és a szenátus közös ülését, ame­lyet a kamara termében tartanak meg. Az ülés elején J­o­r­g­a a ki­rályi kéziratokat olvassa fel. Feloszlatják, nem oktatják? Politikai körök a­rlament váratlan szabi vása ellenére én a véleményen annak, hogy a parla­­entet feloszlatják, és pedig nincs ki­ — »írva, hogy már a mai Argetoianu ülés után. Arge­­t­o­i­a­n­u, a kormány pénzügyminisztere eddig állan­dóan azt az álláspontot képviselte, hogy a parlamentet összehívás nél­kül kell feloszlatni, míg viszont Iorga amellett volt, hogy rendkí­­vüli ülésszakot kell egybehívni. M­a­n­i­u Gyula Bukarestbe érke­zése után szintén kijelentette, hogy meggyőződése szerint a parla­mentet feloszlatják. Paktumtárgyalások A parlament feloszlatásával kapcsolatban természetesen erő­sen terjesztik azokat a híreket, amelyek a választási kartell meg­kötésére vonatkoznak. Tegnap a kombinációkba a Magyar Pártot is belevonták, amennyiben olyan hírek terjedtek el, hogy Jorga 32 mandátumot kínál fel a magyarságnak. Ezeket a híreket rendkívül nehéz ellenőrizni, mert a Magyar Párt vezetői a kormányválság idejétől kezdve feltűnően távoltartják ma­gukat a fővárostól. Azt hangoztat­ták, hogy Jorga Miklós B­e­r­n­á­d­y György arral kezdett tárgya­lásokat, lehet tehát, hogy vele beszélt ilyen ajánlatokról, de ezeket az állítóla­gos tárgyalásokat mindkét fél megcáfolta, így tehát a végered­ményben nem lehet tudni, mi is igaz a magyarságnak fölajánlott 32 mandátumból. A kormány ma reggel megcá­folta azokat a híreket, amelyek a választási kartellről szóltak. Ez belpolitikai körökben nagy meg­lepetést kelt, hiszen mindenki tudta, hogy Jorgáék tárgyaltak a liberálisokkal, még­pedig azon az alapon, hogy 120 kamarai és 40 szenátusi mandátumot kínáltak fel a liberális pártnak. Eszerint a kerületekben felváltva jorgista. A külföli lapokban még min­dig rendre napvilágot látnak azok a hírek, amelyek a romániai dikta­túráról tudnak. Ezzel kapcsolat­ban a kisántáni újságírók, akik tegnap jelentek meg az uralkodó előtt, magához a királyhoz intéz­tek kérdést ebben az irányban, őfelsége a diktatúréról elterjedt hírekről a következőket mondta: — Trónralépésem óta többizben nyilatkoztam a diktatúra ellen és kijelentettem, hogy parlamenti eszközökkel, alkotmányosan aka­rok uralkodni. Mostani miniszter­elnököm személye is garancia az alkotmányos uralomra. A külföldi propaganda a diktatúra hírei mellett egyszerűen alantas, éppen ezért kérem önöket, hogy cáfol­ják meg.­­ Az egyik jugoszáv újságíró a gazdasági válságról kérte ki az uralkodó véleményét, mire II. Ká­roly király a következőket mondta: — A gazdasági krízis rendkívül súlyos, általános jelenség. Remél­jük, hogy Románia az összes ál­lamok jóakaratával és takarékos­­sági intézkedéseivel hamarosan túl lesz rajta. Maniu Gyula visszaérkezett a fővárosba és tárgyalásokat foly­tatott Michalacheval Ju­ni­a­n­n­a­l és a vezérlő bizottság­gal. Maniu arra az álláspontra helyezkedett, hogy a parlament azonnal szavaz­zon bizalmatlanságot a kor­mánynak. Judian, Micha­­lache és Pop­­­Csaba ezzel szem­­en arra az álláspontra helyezkedett, hogy a parla­mentnek nem szabad addig támadnia a kor­mányt, amíg ■em ismeri a Pop csúcsó­ programra ját. Valószínű, hogy a nemzeti­ pa­­rasistpárt arra az álláspontra he­vagy liberális jelölt lett volna a listavezető. A cáfolattal kapcso­latban nagy érdeklődéssel figye­lik azt a közeledést, amely most a kormány és a georgista frakció között tapasztalható. Iyezkedik, hogy a kormányt mind­addig támogatni kell, amíg ez a támogatás nem válik ártalmára a pártnak. Vagyonellenőrzés Politikai körökben nagy érdek­lődéssel tárgyalják, hogy a Jorga­­kormány is a vagyonellen­őrzés­i törvény tervével foglalkozik. A nemzeti-pa­­r­aszt párt körében az a hír rend­kívüli feltűnést keltett és a párt vezetői el vannak készülve arra, hogyha a törvényjavaslat tényleg az előkészítés stádiumába lép, úgy abban az esetben parlamenti kezdeményezésre ellentörvényjavaslatot nyúj­tanak fel, amely javasolja, hogy az egyesítés óta vissza­menőleg az összes tisztvise­lők vagyonát ellenőrizzék. Tegnap délben tette le az esküt Hattegan Gyula dr. kolozsvári sebészprofesszor, a kormány új tagja, aki tárcanélküli, illetve er­délyi miniszter lett. Az új minisz­ter az eskütétel után hosszabb megbeszélést folytatott M­u­n­­teanu­­ Râmnic miniszterel­nökségi államtitkárral, aminek eredménye valószínűleg több erdélyi prefektus kicseré­lése lesz. Az igazságügyminisztérium teg­nap f­el­tűnés­t kel­tő körrendelet küldött szét az ügyészségekhez. A körrendelet figyelmezteti az ügyészségeket, hogy a hamis bukások ügyében mindig a legszigorúbban kell eljárnia, ha a hamis bukással vádolt egyént a vizsgálóbíró vagy a tör­vényszék a vizsgálat folyamán szabadlábra helyezi, úgy az ügyészségnek minden esetben fe­­lebbeznie kell. A pénzügyminisztérium távira­tilag értesítette a vámhivatalokat, hogy május elsejével a gabona és az olajmagára kiviteli vám­illetéke megszűnik. _ Károly király nyilatkozik a diktatúráról . W­HB

Next