Temesvári Hirlap, 1931. június (29. évfolyam, 120-142. szám)
1931-06-02 / 120. szám
4 VIKEND Az elmúlt ibiész végén lényegesen gyarapodott a tudományom. Valóságos vikend-irodalomam került a kézembe. Léipten-nyomon vikendibe botlottam. Ez a vikend-sziéria azzal kezdődött, hogy valami támadásokról irt a sajtó, azt hiszem a fascisták kezdték ki a vikendet. Hogy erkölcstelen. Ezzel szemben több érsek és egy bíboros is megvédték a vikendet, hogy egészséges és jót teszi az idegeknek, meg hogy egyáltalán nem ütközik a jó erkölcsökbe. Eszem ágásban sem volt foglalkozni a vikenddel, de aztán esőstől hullottak ölembe a vikend-dolgok, holott magam egyáltalán nem művelem a derék sportot, így például sokat okultam egy beszélgetésiből, melyet egy kifutottjával folytattam. Állott az üzlet előtt a kifutós is, várta a nyitást, merthogy éppen reggel találkoztam vele. Kihúztam a tárcámtól egy cigarettát, rá akartam gyújtani, de mint szenvedélyes dohányos nem viselek gyufát. A felfutófiú észrevette tanácstalanságomat és szolgálatkészen gyufával kínált. Én viszonzásul cigarettával kínáltam őt. A legényke mosolygott. Köszönöm kérem, én cserkész vagyok, nem dohányzom . . . Megtudtam beszélgetésünk során, hogy a cserkészek nem dohányoznak, hogy a lány cserkészcsapatok megszűntek Temesvárott, hogy civil lánynyal nem szabad a cserkésznek mutatkozni, hogy akinek parancsnoki rangja van, az már valami, viszont a három vizsga az roppant nehéz. Hogy kedves papája három éve munkanélkül van, hogy ő maga ezerkétszázat keres, a mamája nyolcszázat, a lakás nyolcszáz, kosztra, ruházkodásra napi negyveneje marad az öttagú családnak. Van, akinek még rosszabbul megy, sóhajtotta a családfenntartó kitatáfia. Végül elárulta, hogy alig várja a délutánt, kirándulásra mennek, egy kis vikend lesz. Nagyon felháborodtam. Nem szégyelled magad* Otthon kenyérre alig jut, te meg vikendekbe jársz. A kifutóim kioktatott, hogy sajnos, nem engedhet meg magának semmi költekezést, sem egy spricceld, sem egy cigarettát, sem egy civil nő társaságát, ellenben víkendet a többi cserkészekkel azt igen, nem kell csak egy darab kenyér, meg egy kis túró. És az ember künn van a jó levegőn, meg aztán a cimborákkal elbeszélget. Ugyanaznap egy hosszú cikket olvastam egy pesti lapban arról, hogy feljön egy vidéki földbirtokos Pestre vikendezni és megmagyarázza, miért jobb a vikend Pesten, mint a vidéken. Az ál-őserdőben dszassz szól és nem csípi az embert a szúnyog és nem eszik csőben sütött csirágot, mert azt otthon a falun is ehet, hideg rákot eszik az ember kagylóban és kék vagy zöld uszonnyal töltött kecsegfeszegyet, vagy mi a csodát és hogy uzsonnára megint mit eszik az ember, hogy aztán uzsonna után mit iszik az ember a bárban, továbbá hova kell menni vacsorázni, vacsora után hol lehet táncolni, meg hogy tánc után hol és miit kell bekapni. Végül még egy cikket olvastam a vikendről, azt volt a cikkben, hogy Sági Károly 49 éves cipészmester hosszabb ideje hiába szaladgált kenyér után, miért is szombat délután feldúlt lelkiállapotban a villamos elé vetette magát Nagyváradon, életbenmaradásához kevés a remény. Ilyen sokféle vikend van .Olcsó és fényűző, vidám és szomorú. Az én vikendem az volt, hogy végiggondoltam ezeket a vikendeket. A kifutóimé, az meglehetősen szomorú, a vidéki földbirtokosé. Ízléses, kellemes, követésre méltó, a Sági Károllyé ízléstelen, drága és erkölcstelen. Nekem legalább mer, tetszett. Az ilyen primitív suszternek egyáltalán nincs szépérzéke. Elvégre az izgatta, hogy ahány ember, annyi vikend, de azért mégis érthetetlen, hogy valaki éppen a villanyost választja, mikor oly, sok szép másféle szórakozás van. Markovits Rodipu. 1931 JÚNIUS , KEDD TH Mindenki mentse az irháját! Argentínai politikus érdekes diagnózisa a nagybeteg Európa kríziséről — „Kihalt a szolidaritás az európai nemzetek szívéből“ — „Mindent a vörös rémtől való páni félelem ráncigál zsinóron“ Két nagy problémája van Európának: a szovjet és Olaszországé (A Temesvári Hírlap délamerikai munkatársától.) Montevideo, május hó. Juan Victor Guillot-t a magyar olvasóközönségnek be kell először mutatni. Argentínai ügyvéd, egyike a legnevesebbeknek. Ismert politikus. Irigoyen eksz elnök pártjának valamikor egyik legtevékenyebb tagja, vezető szerepet játszott a pártban, amint ennek egyik mandatáriusa volt tagja az argentínai parlamentnek is. A múlt évi forradalmi események után külföldre utazott, közel egy fél esztendeig tanulmányozta az európai viszonyokat, több országot járt be. Most tér vissza hazájába, de átmenetileg, rövid ideig Montevideóban tartózkodik. Nem argentínai belpolitikáról beszél, hanem világpolitikáról. Kijelentései szokatlanul érdekesek. Messze kiemelkednek a politikai interjúk özönéből, amelyek ma napvilágot látnak. Egy teljesen pártatlan, minden tekintetben elfogulatlan ember, a tárgyilagosság távlatából a politikai és közgazdasági tudás magaslatára emelkedve mondja el véleményét az európai politikát mozgató erőkről. Lehet, hogy kijelentéseivel sokan nem értenek egyet, el kell azonban ismerni, hogy egy elfogulatlan ember olyan szempontokból világítja meg az európai politikai konstellációt, amit európai politikus nem tehetne meg. Csődöt mondott a szolidaritás . Két dolog jellemző az európai országok helyzetére: A gazdasági lezüllés és az orosz veszedelemtől való rettegés. A krízis szónak ténylegesen megvan a maga értelme s a válságnak szörnyű visszahatása a megélhetési lehetőségekre. Az ipar a legnagyobb nehézségekkel küzd, a termelést lehetetlenné teszik az alacsony árak, a kereskedelem pang. Minden országban nyugtalanság és szorongó aggodalom tapasztalható a jövőt illetőleg. A munkanélküliek száma veszedelmesen növekszik s ezzel együtt nő a tömegnyomor és az elszegényedés. Ennek eredményeként egyes országokban a nemzeti önzés és a sovinizmus hihetetlen arányokat ölt s a jelszó az lett: Mindenki mentse meg az irháját, aki csak tudja. Nem túlozok, de Európában csődöt mondott a nemzetek közötti szolidaritás szelleme, amelyet a civilizáció teremtett meg, legalább is kihalt a nagy tömegek szívéből. A szolidaritást az önzés váltotta fel, visszhangot nyert a sajtóban, de nem egy országban a kormányon lévő államférfiak ténykedéseiben is. Az európai nemzeteket mindenféle áthidalhatatlan vagy legalább is annak lászó ellentétek választják el egymástól s a nagy viszálykodásban nem veszik észre, hogy mégis közös sors fűzi őket egy Techírghiol Megnyílt, szálloda, meleg iszapfürdők és étterem. II. Vídrighín Mérsékelt árak! Megrendelések Írásban rashoz és viszi őket feltartóztatatlanul a végzet felé. Helyesen látják tehát Bírland és azok, akik vele egyetértenek, hogy Európát csak az mentheti meg. Uralkodik a — A másik tényező ebben a szomorú koncertben az orosz kisértet. Az európai politika háta mögé lopódzik, mint Banco szelleme Madhbet lakomáján. Ott kisért és ott settenkedik minden európai konferencia tárgyaló asztala körül. Joggal, vagy a nélkül, azt hiszik az európai országok, hogy Oroszország aláaknázza őket. Minden gazdasági konfliktus kitöréséért Oroszországot okolják, minden szociális megmozdulásnál az orosz befolyást kutatják. Vezető politikusok, akik sem nem elfogultak, sem pedig elvakultak, történelmi szempontból végzetesnek tartják Európára nézve a kommunizmus létezését, mert úgy látják, hogy az európai politika arra rendezkedett be, hogy minél több gátat emeljen a kommunizmus terjeszkedésének. Elfelejtik, hogy ezzel együtt kínai falat húznak nemcsak maguk köré, hanem egymás közé is, ha önzetlenül és minden egyéni érdeket félretéve együttműködnek azok a nemzetek, amelyek még ma sem likvidálták a háború gyászos örökségeit. a vörös kisértet Mindent — még ha a valóságban meg sem mozdul — láthatatlanul, de annál biztosabban, nem is az orosz kisértet, hanem annak vörös árnyékától való félelem ráncigál zsinóron. A francia-olasz flottaegyezménynek is egy szó a kulcsa: Moszkva. — Moszkva, ez a szó, aminek mar már majdnem tragikus jelentősége van az európai politikában, tette szükségessé az úgynevezett galbonakonfe-' renciákat is, melyek gyors egymás utánban követték egymást Párisban és Geminában. Céljuk, ha meztelenről vetkőztetjük az igazságot, nem egyéb, minthogy a dunamenti államok gabonatermelését szilárd alapokra helyezzék s ezzel kivonják ezeket az országokat Moszkva esetleges befolyása alól. Szabadságjogok nélkül — A másik nagy európai probléma Olaszország. Legyünk ennek megítélésénél is teljesen tárgyilagosak, mentesek minden érzelmi momentumtól, vagy elfogultságtól. Az államnak az a berendezkedése, melyet a faseizmus szervez és kemény energiával épít ki, olyasmi, amit közömbösen nem lehet nézni. Előttünk, akik a délamerikai államok demokráciájában nevelődtünk, érthetetlen, hogy ilyen átszerveződés úgy menjen végbe, hogy kikapcsolják a nemzet ellenőrzését, mert lehetetlenné teszik a kritikát, megszüntetik a szabadságjogokat. Éppen olyan kevéssé tűrnék el ezt a szabadságfosztást, mint azt, hogy az állam szervezete öncéllá váljék és a polgárok ennek eszközévé alacsonyodjanak le. Ne felejtsük, hogy az idő még mindig megdöntötte azokat a politikai alakulatokat, amelyek kiépülésénél a politikai szabadságnak és a polgári jogoknak szerepük nem volt. Ne felejtsük el, hogy az olasz állam rettenetes, szigorú szervezete és a végsőkig fokozott munkafegyelem ellenére az olasz munkás életnívója megdöbbentően alacsony, a gazdasági helyzet rossz és az olasz államháztartás nagy deficittel küzd. A rossz viszonyok következménye volt a Franciaországgal szemben táplált háborús hangulat is. A népesség gyors szaporodása, olyan helyzetet teremtett Olaszországban, amelyből kivezető utat kellett találni. S mert a felesleges népesség a kivándorlás által nem vezetődhet le, mert a kivándorlást szigorú törvények tiltják, olyan területet és irányt keresett az elhelyezkedésre, ami a fascista politikának kedvére való volt s így alakult ki a nagyobb Olaszország és az újabb összeomlik Olaszország gyarmatok szerzésének eszméje, amely elsősorban Franciaország érdekeit sértette s az ellen irányult Bodó Pál. Befejeződött az iskolaév — Megállapították a vizsgálatok sorrendjét a temesvári iskolákban. — Temesvár, jum. — Országos intézkedés következtében szombaton, május 30-án fejeződött ki az ország valamennyi középiskolájában az előadás. A temesvári zárdaiskolákban ma kezdődtek meg a hittanvizsgálatok. A piarista gimnáziumban a hittanviizsgák holnap, június 2-án lesznek Kayser Lajos pápai prelátuskanonok mint püspöki megbízott jelenlétében. A többi tantárgyaktól június 5-e és 23-a között folynak le a vizsgák. Vizsgabiztos Bejan Sylvius, a Diaconoviici Loga líceum igazgatója. Az úgynnevezett kis matúra, vagyis a harmadik osztály záróvizsgája június 20-án lesz Cornan Ágoston vizsgabiztos elnöklete alatt. Az évzárós ünnepélyt június 24-én tartják meg. A Diaconovici Loga állami líceumban június 3-tól 23-áig tartanak a vizsgák. A kis matura június 21-én lesz Bejan Sylvius igazgató ellöklete alatt. A Carmen Sylva állami leánygimnázium vizsgái június 5-e és 20.-a között lesznek. A német reálgimnáziumban most folynak a hittanivizsgák Metzger Márton dr. főesperes, püspöki megbízott jelenlétében. A többi vizsgák június 5. és 20. között zajlanak le. Kid matura június 22-én Soa Miklós igazgató elnökletével, Évzáró Dunaiesplély június 24. A római katolikus német fiúlíceumban a vizsgák június 5-e és 19-e között folynak le Rosu János dr. állami líceumi tanár elnöklete alatt. A 4. osztályba való felvételi vizsgákat június 21-étől 24-éig tartják meg Moc Vazul állami líceumi tanár elnökletével —"—