Temesvári Hirlap, 1931. szeptember (29. évfolyam, 195-220. szám)

1931-09-01 / 195. szám

­S XXIX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ALAPÍTOTTA: POGÁNY MIHÁLY 1981 SZEPTEMBER £ KEDD­I FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 12 OLDAL­­ÁRA 6 LEJ HÍRLAP FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY LÁSZLÓ ^^nschhrsír^l 'A francia sajtó temetést rendez. Hosszú cikkekben parentálja el az An­schluss gondolatát, ezt a háború után feltűnt rémet, amelytől a franciák job­ban féltek, mint a bolsevizmustól. Az­­Anschluss megakadályozása volt min­den gondolata és minden törekvése a francia politikának, ezért támogatta a kisántántot, ezért kedvezett Benesnek, ezért nyomta és nyomorította Német­országot és ezért állított fel száz és száz akadályt a gondolat fejlődésének útján. Csakhogy mindezek az akadályok nem látszottak elég erősnek ahhoz, hogy az Anschluss megvalósítását el­gáncsolják. Ugrásszerűen közeledett a gondolat a kivitelhez, megtörtént a törvények egységesítése német és osz­trák területen, utána megalkották a vámuniót, amitől úgy felhördült a francia diplomácia, hogy visszhangzott beléje az egész világ. A harmadik eta­pe isi bekövetkezett volna, senki sem tudta, milyen formában, de holtbizo­­nyosan nem maradt volna el a francia diplomácia nagy szégyenére és Euró­pa vesztére, mert nem lehet kétség afelől, hogy a franciák fegyverrel vá­laszoltak volna a két német állam egyesülésére. A francia diplomácia taktikát vál­toztatott és olyan útra terelte az An­schluss megakadályozását, amely si­kerrel kecsegtet. Kapóra jött a nagy európai pénzügy válság, amely a, , franciáknak alkalmat nyújtott, hogy óriási gazdagságukkal ne csak segítse­nek, de feltételeket is szabhassanak, barátokat és szövetségeseket kereshes­senek. Magyarországiak kölcsönt nyújtottak, de a kamatokon túl, amit fizetnie kell, franciabarát politikát is követelnek tőle. Avulnának is ők fog­nak kölcsönt adni, de ennek is meglesz a maga külön ára: az Anschluss gon­dolatának teljes elejtése. A francia sajtó üzletileg mérlegeli a helyzetet: az osztrákoknak pénzre van szüksé­gük, ezt a pénzt csak a franciáktól kaphatják, tehát egészen biztos, hogy teljesítik a franciák feltételeit. Ausztria és Magyarország politiká­jának a francia érdekzónába való be­vonása ezzel azonban még nem feje­ződött be. Franciaországnak sokkal messzebbmenő tervei vannak. A jelek szerint vissza a­karja állítani az osz­trák-magyar monarchiát a Habsbur­gok égisze alatt, mert az új monarchiá­iban feltolódott Ausztria előtt már nem életszükséglet az Anschluss, sőt,­­a Habsburgok, mint a Hohenzollernek évszázados ellenesei, minden erejük­kel azon lennének, hogy monarchiájuk függetlenségét a német befolyástól megóvják. A történelmi igazság lapjaira tar­tozik, hogy a franciák sohasem voltak hívei a­z oszt­rák-me­gyá­r monarchi­a feldarabolásának és alapjában véve el­lenezték. A cseheknek azonban érde­kük volt erről meggyőzni a franciá­kat, mert különben nem születhetett volna meg a csehszlovák köztársaság.­­ A franciák engedtek, de íme, tizenkét­­ évvel a békekötés után ők azok, akik a volt osztrák-magyar monarchiának — bár kicsinyített formáiban való —­­visszaállítását tervezik. Bár­ az indo­kok, amelyek a visszaállítás mellett szóllnak, ma mások, mint azok a meg­gondolások, amelyek 1919-ben a fran­ciákat nem nagyon lelkesítették a­z o­sztrák-magyar monarchia szétdara­bol­ásáért, a történelmi vaskövetkeze­tesség változatlan. BUKAREST, augusztus 31. A Piatra Neamtu-i pótválasz­tást tegnap tartották meg. A vá­lasztás eredménye mindenesetre meglepetés, különösen azok szá­mára, akik nem vették észre, hogy Jorga Miklós miniszterelnök már eddig is feltűnő előszeretettel kacsingatott a veszedelmes jobb­oldal felé, ahol a nacionalisták, cuzisták, tepesisták és vasgárdis­ták találkoznak az eszmék szolgá­latában. Zelea Codreanu képviselő lett A Piatra Neamtu-i pót­választá­son a kormánynak nem volt jelölt­je, sőt Cuza pártja sem jelölt. En­nek következtében Jorga Miklós olyan értelmű utasításokat adott ki, hogy a választásokon a Cuza­­párthoz legközelebb levő naciona­lista alakulatot, a vasgárdisták szervezetét kell támogatni. Ugy­ látszik támogatták is és ennek a magas helyről jött jóindulatú tá­mogatásnak köszönhette Zelea Codreanu Kornél, a vasgárdis­­ták ismert vezére meglepetésszerű győzelmét. A Piatra Neamtu-i vá­lasztás eredménye tehát beszédes bizonyítéka annak, hogy a mai kormánynak a jobboldali túlzott nacionalizmustól átitatott rend­szer felé sokkal szívesebben nyújt baráti jobbot, sokkal szívesebben látja őket, mint azokat, akik de­mokratikus jelszavak alatt tömö­rülve kívánnak küzdeni az ország javaiért. Nemcsak az a tény ag­gasztó tehát, hogy Piatra Neam­­tuban vasgárdistát választottak meg, hanem az is, hogy ez az el­gondolás mintegy a kormányzat érezhetően jobbra tolódását jelen­ti, ami esetleg újra és az eddiginél nagyobb mértékben teret biztosít­hat azoknak, akik veszedelmes jelszavakat használnak játékszerül a hitét lassan elvesztő nép előtt, l­ehet, hogy a távozásra ítélt Jor­ga Miklósnak ez volt az utolsó fegyverténye, azonban ez minden­esetre elég kellemetlen volt. A Piatra Neamtu-i választások teljesen nyugodt mederben folytak le és az összes jóslásokat megdön­tötték. Piatra Neamtuban na­­gyobbszámú zsidóság él, amely­nek az lett volna a szerepe, hogy a választások alatt a mérleg nyel­vét alakítsa és ezzel eldöntse a madátumért folyó küzdelmet. A Piatra Neamtu-i zsidóság úgy lát­­szik nem helyezkedett feladata magaslatára, nem volt egységes, ereje megoszlott és így alakulha­tott ki a m­eglepetésszerű ered­mény. A választás pontos eredménye a következő: Zelea Codre­anu Kornél (vasgárda) 11.177 szavazat, Prepelinschi Leon (liberális dukista) 7214 szavazat, Macarescu (nemzeti­ paraszt­A piatra-neamtul érdekes kö­vetkezményekkel járható válasz­táson kívül másik szenzációja van az országnak, még­pedig a kor­mány és a pékek közötti harcban. A kenyérbélyeg körüli küzdelem­ben — mint ismeretes — a pékek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ha a kormány nem­­javít hely­zetükön, úgy egyszerűen le­állítják üzemüket és országos sztrájkot kezdeményeznek. A minisztertanács tegnap foglal­kozott ezzel a lehetőséggel és el­határozta, hogy amennyiben a pékek valóban nem sütnének, úgy drasztikus rendszabályokhoz nyúl, hogy a közönség ne marad­jon kenyér nélkül. Ebben az esetben a kormány felhatalmazná a katonaságot arra, hogy minden megyei székhelyen a szó szoros értel­mében rekvirálja el a pékek üzemeit és azoknak személy­zetét megtartva, saját hatás­körében lásson hozzá a ke­­nyérszükséglet ellátásához. Kivételes esetekben ugyancsak így járhat el a katonaság a mal­mokkal is. Ha a helyzet úgy kí­vánja, valamennyi péket katonai szolgálatra hívhatják be és angyalbőrbe öltöztetve foly­tathatják velük az ir­u­'di munkáját. A katonaság szükség esetén búzát és lisztet is rekvirálhat a kenyér­sütés számára. Pitestiben onnan érkező­­jelen­tések szerint a pékek leállították üzemüket, amivel kapcsolatban a közönség kenyérszükségletéről már a hadsereg gondoskodik. Itt azon­ban a fenti elgondolásnak meg­felelő militarizálásról még nincsen szó. Mit mondanak a pékek? A minisztertanács feltűnést­­keltő határozatával kapcsolatban érdeklődtünk H­o­ll­i­n­g­e­r Mik­lósnál, a temesvári pékek szak­csoportjának elnökénél. Hollinger Miklós nyugodtan fogadta a mi­nisztertanács határozatáról szóló híreket és a következőket mon­dotta: párti) 6129 szavazat, Dimitrie (liberális georgista) 3448 szavazat, Persinarin (Tepeg Liga) 65, La­sear (komunista) 255 szava­zat. — Nem lep meg bennünket kü­­lönösebben ez az elgondolás, mert úgy tudjuk, hogy a törvény szük­ség esetén tényleg előír ilyen ter­mészetű intézkedéseket. Erre kü­lönben már Váradon is volt példa. Jelenleg a helyzet, hogy a búza ára csökkent és e szá­munkra szerencsés kialakulás következtében még valahogy el tudjuk viselni a kenyérbé­lyeget. Ha a helyzet nem változik, amúgy sem tudnék tovább csinálni. Egye­lőre tehát várakozó álláspontra he­lyezkedünk. Tudjuk, hogy a múlt héten a minisztérium egyik meg­bízottja meghallgatta a pékek pa­naszát, átvette a memorandumot, két napon keresztül tanácskozá­sokat is folytatott embereinkkel, azonban eddig még nem tudjuk, hogy ezek a megbeszélések minő eredményre vezettek. Cukor és szeszmonopólium Bukarestben az a hír terjedt el, hogy a cukormonopólium tervét a kormány elvetette. Ennek a hír­nek egyelőre ellentmondanak az események, mert Argetoianu pénzügyminiszter megbízta Da­vila kémiai professzort, hogy a cukormonopólium elgondolását ta­­nulmányzza és arról részletes je­lentést terjesszen elő. Ami a szesz­monopóliumot illeti, itt az a hely­zet, hogy az államnak kétmilliárd lejre volna szüksége a szeszmo­­nopólium végrehajtásához. Mi­után ennyi pénz természetesen nem áll rendelkezésére, szóba ke­­rült az a megoldási lehetőség, hogy a szeszmonopóliumot kon­­cesszionálják. A kormány, amely az utóbbi időben a racionalizálás nagy hí­vének mutatkozik, a pénzügyi té­ren végzett újítások után a petró­leumiparban is hasonló tervekkel lép fel. A kormány elhatározta, hogy a három legnagyobb román érdekeltségű petróleumvállalatot (Creditul Minier, Petrolul Roman és Industria Romana de Petrol) iluzionáltatja. A három vállalat ily módon kétmilliárd lej alaptő­kével rendelkezne. Szeptember 15-én életbe lépte­tik a román-lengyel árutarifát, ilják a pékeket A pékek sztrájkfenyegetéseivel szemben a minisztertanács elhatározta, hogy sztrájk esetén elrekvirálják a pékműhelye­­ket és a pékeket, valamint malmosokat katonai szolgálatra rendelik be . Iorga a vasgárdistákat támogatta a piatra­ neamtui pótválasztáson Zelea Codreanut képviselővé választották Eirekvirálják a sztrájkoló pékek műhelyeit

Next