Temesvári Hirlap, 1931. november (29. évfolyam, 248-272. szám)
1931-11-01 / 248. szám
TH 1931 NOVEMBER 1. VASÁRNAP Diáktragédia egy elcserélt nadrág miatt Miért kellett meghalni a kis Gosztonyi Andornak ? „Fiti, non sum!“ Budapest, október 31. Budapesten tegnap megrázó diáktragédia történt. Gosztonyi Emil ■ dr. köztiszteletben álló ügyvéd fia, a tizenhatéves Gosztonyi Andor, aki a Markó utcai reálgimnázium tanulója volt, a tegnapelőtti tornaórán egyik osztálytársa nadrágjában jelent meg. A tanári kar ezzel az esettel kapcsolatban alkalmat látott arra, hogy szigorát érvényre juttassa, tegnap az ügyben konferenciát tartott és felszólította a fiút, hogy tüstént hívja be az iskolába édesapját. A tanári kar határozata után Gosztonyi Andor nem ment el édesapjához, hanem édesanyjához, aki férjétől különváltam élt Ó-utcai lakásán és itt a fürdőszobában felkötötte magát. Mire tettét észrevették, a szerencsétlen fiú már kiszenvedett. A fiú levelet hagyott hátra, amelyben a következőket írta: „Menjetek el az iskolába és mondjátok meg a tanároknak, hogy ártatlan vagyok. Utoljára csókol mindanynyiatokat. Bandi. Utóirat: Fiti, non sum...“ A diáktragédia ügyében a rendőrség megindította a vizsgálatot. VIM úr kulcsol, csészél, lányért 3 Asz, ügyvédiek sszociális helyjele Kéls Temesváron 320 ügyvéd nyomorog—A lugosz ügyvédi kamara trafikengedélyt akart szerezni tagjai segélyezésére — Akinek nincs magánvagyona, az csak vegetál „Az Ügyvéd ma olyan, mint a béka, amelynek feje fölött lecsapolták a " Temesvár, okt. 31. Az általános szit szerint az ügyvédek még mindig ama kiváltságos emberfajtába tartoznak, akiknek jól megy. Arra alapítják ezt a véleményt, hogy rosszak, sőt elkeserítően roszszak az emberek, pereskedni mindig szeretnek és amíg vannak perek, addig az ügyvédek nem nagyon panaszkodhatnak. Az ügyvédek pedig mégis panaszkodnak, éppen úgy, mint azok, akik perelnek, vagy akiket perelnek. Néhány nap alatt jónéhány ügyvéddel találkoztunk, akik egybehangzóan arról akartak meggyőzni bennünket, hogy az ügyvédeknek is éppen olyan rosszul megy soruk, mint bármilyen más emberfiának. A temesvári ügyvédi kar egyik illusztris tagjához fordultunk, aki különösen sokat foglalkozott az ügyvédek szociális helyzetével és így ebben a kérdésben mindenesetre kompetensnek mondható. Az ügyvéd meghallgatta keresetünket és a következőkben terjesztette elő bizonyítékait: — Azt beszélik a városban, hogy az ügyvédek jól keresnek? Mondhatom, jobban semmiben sem tévedhetnek az emberek! Bizonyítani tudjuk, hogy az ügyvédeknek már nem is rosszul, hanem egyenesen gyalázatosan megy. A helyzet ma az, hogy az ügyvédeknek rendkívül nagy kinnlevőségeik vannak, amelynek azonban 50 százaléka nem hajtható be. A laikusok azzal érvelnek, hogy ma talán több per van, mint valaha. Ezzel szemben tény az, hogy amíg ma egy per eltart, addig az alperes lassan kint elvérzik, mire befejezik a pert, rossz már a felperes is, de legrosszabbul természetesen az ügyvéd jár, akinek nem maradhat más hátra, minthogy felírja követelését a kinnlevőségek közé. Lugoson az ügyvédi kamara elhatározta, hogy trafikengedélyt szerez bajbajutott tagjainak és így segít rajtuk. Temesváron ilyesmire nem gondolnak? — Temesváron nem lehet aktuálisnak nevezni ezt a megoldást. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a kormányszéki épületben működik a köztisztviselők szövetkezete, amelynek van tőzsdeengedélye, van azonkívül az épület közvetlen közelében is tőzsde, úgyhogy harmadikat már nem lehet csinálni. Egyébként a kamara vezetőségéhez érkezett már egy ilyen természetű kérés, jóval a lugosi példa előtt. Ez az ügyvéd tudomásunk szerint meg is kapta a koncessziót, azonban éppen az előbb említett okok miatt nem valósíthatta meg tervét. — Hány ügyvéd működik jelenleg Temesváron? Hány ügyvédnek megy jól az irodája? — Temesváron jelenleg 350 ügyvéd működik, de ha egészen őszinték akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy jól ezek közül senkinek sem megy. 20—30 olyan ügyvédet, tehát az összes ügyvédi kar tíz százalékát tudjuk felsorolni, mint olyanokat, akik nem panaszkodhatnak annyira, mint a többiek. Ez sem jelenti azonban azt, hogy ezeknek nagyon jól menne, mert ezek is őrölnek, ha személyzetüket nem kell leépíteni, minden emberüket megtarthatják abban a reményben, hogy egyszer csak jobban fog menni. Ezek az ügyvédek is vegetálnak azonban, el lehet képzelni, hogy a többi 300—320 ügyvéd milyen elkeseredett küzdelmet vív a megélhetésért. Szinte rébusz, hogy miből élnek. Vannak közöttük, akiknek magánvagyonuk van, ezek úgy érzik magukat, mintha már nyugdíjban volnának, a készből élnek és úgy várják a viszonyok javulását. — A kamara nem gondolkozik azon, hogy miképpen lehetne segíteni az ügyvédek helyzetén? — Egyebet sem tesz, mint ezen gondolkozik. Szinte minden választmányi ülésünkön szóba kerül ez a probléma, de újra és újra csak azt kell belátnunk, hogy az ügyvédek letörését nem helyi, hanem általános gazdasági okokban kell keresnünk, amelyek orvoslásában pedig a temesvári kamaránál erősebb testületek is erőtleneknek bizonyultak. Talán legtalálóbban azt mondhatnék, hogy ma az ügyvéd olyan, mint egy béka, amelynek feje felől lecsapolták a lápot. Nem tehetünk egyebet, mint várjuk a jobb időket, amelyek elérkezésében mindjobban gyengül a hitünk. Ezeket hallottuk a temesvári ügyvédek helyzetéről. Berekesztettük a bizonyítási eljárást és megállapítottuk, hogy minden ellenkező híresztelés dacára az ügyvédeknek sem megy jól. Ők is éppen úgy, küzdenek a viszonyokkal, mint akár az alpereseik. (h. i.) feíst ka’ésot tfyty kdizm&s tudat! % Leezzt mafáj is kdismcsem! Pisi- is picsi-, cuka- és kojátszörüek, sdfmek, frácsosok (tengettek, felásásuk, a Jlúiáhaus L, Ssúd-utca 5. A szalvatoriánus-rend 50 éves jubileuma Temesvár, okt. 31. A szalvatoriánus-rend, amely Temesvárt az erzsébetvárosi és mehalai plébánián látja el a lelkészi teendőket, az idén november havában ünnepli meg fennállásának félévszázados jubileumát. A rend alapítása a németországi kultúrharc idején történt, amikor a badeni Jordan Kér. János fiatal lelkész 1881 november 21-én a fenyegetett katolikus egyház védelmére megalakította úgynevezett „apostoli tanító társulatát“ azzal a célzattal, hogy tagjai a vallásellenes korszellem legyőzésére népmissziót tartsanak. Ezt a vallásos egyesülést az egyházi hatóságok a Megváltóról szalvatoriánus rendnek nevezték el, mert lelkes tagjai a nép közé elvegyülve mindenütt új lendületet adtak a skat buzgalmi életnek. A rend csakhamar elterjedt Németországon túl is, úgyhogy ma rendháza van Ausztriában, Angliában, Belgiumban, Lengyelországban, Romániában, Svájcban, továbbá az Egyesült Államokban, Columbiában, Brazíliában, sőt Kínában és Indiában is. A rend Temesvárt 1888-ban honosodott meg, amikor az időköziben elhunyt Cichy Ágoston dr. későbbi stájerdorfi esperesplébános, továbbá a még ma is itt élő Wrobel Paulinus és Buglel Amgelicus rendtagok költöztek Temesvárra, kik átvették az akkor önálló plébániává emelt mehalai parókiát. A háború után megalakult önálló erzsébetvárosi plébánia vezetését Glattfelder püspök szintén a szalvatoriánus rend gondozására bízta. A rend tagjai látják el g, rónád, újkissodai és bessenyeitelepi templomokban is az istentiszteletet. A rend tagjai nagy buzgalommal készülnek a jubileum megünneplésére, melynek időpontját néhány nap múlva fogják megállapítani.