Temesvári Hirlap, 1932. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Újévi fi­kok Tavalyi ujesztendőnk áldozati adót hozott és a rendnek törvényével köszön­tött be hozzánk. Idei ujesztendőink a látszatadó jegyében indul és a mezőgaz­dasági konverzió moratóriummal elegy­­képét vetíti. Ha mérleget akarnánk csi­nálni, ha újévi horoszkópot akarnánk felállítani, hamarosan készen volnánk a jóslattal. Önnek az új esztendőben meg fognak szaporodni kiadásai, váratlan terhek zúdulnak nyakába, melyeket még kevésbbé fog tudni teljesíteni, mint az eddigi fizetnivalóit. Ön szerencsétlen csillagzat alatt született, egyrészt a rák ollója fenyegeti, másrészt a vízöntő nem mutat nagy barátságot, hogy a bőség le­dében fürössze. Nagy utazás előtt áll­­Ön. Sok baja lesz az új esztendőben, de lehet, hogy a mezőgazdák után Ön is kap■ moratóriumot, hogy leszállítják­­házbérét, hogy kisebb örömök érik . . . Úgy illene, hogy ünnepi hangulatban, hogy örömteljes reménységgel álljunk az esztendő fordulásának éjjelén, hogy­­telt pohárból kedvre derülten kívánjunk­­szerencsét egymásnak és magunk is higyjünk a felköszöntő áldást kívánó szavaiban. Ámde szomorú a szivünk és csalódásoktól terhes. Látván látjuk, hogy amit teherben és nyomásban ígér­nek az esztendők hajnalai, azok elérkez­nek, amit pedig mi kívánnánk egymás­nak boldogságban és derűben, azok el­kerülnek bennünket. + 11.­­ esztendő titokzatos ütés­e h­át ?:«■­ami tagoknak ! ' Kisai, ami javaknak csorbulását, ami reményebű­ek hervadását illeti. Uj esz­tendő már évek óta komoly programmot hoz, ami kenyérnek szűkösebb karaját, ami gondnak terebélyességét, ami élet­vizünknek örvénylését illeti. Uj esztendő csak egy titkot őriz már évek óta féltve előttünk. Uj esztendő hajnalán csak az marad titok, mi lesz boldogságunk és örömünk és kedvünk szabályszerűen elmaradó porciójával, csak ezt takarja bűvös fátyol, csak en­nek nem látjuk programmját. Látván látjuk, hogy szigorú előírások és válloz­­hatlan szabályok készülnek arról, mifaj­ta husáng húzzon rajtunk és hányat, mely deresre és miként és meddig fe­küdjünk. És ezek a programmok, ezek a hivatalos jóslatok hibátlanul be is telje­­sednek. Nagyszerű jósaink vannak, ki­tűnően és megbízhatóan állítják fel a nyomor horoszkópját. Nincs többé újévi titok, a lecsúszás és lemaradás és elmaradás és a szekér alá kerülés jövendőjében. Csillagá­szaink a legpontosabban jövendölik, a legpontosabban kitervelik és van annyi erejük, hogy valósággá varázsolják. De vannak titkok, melyeknek nem tá­rul fel kapuja, van titok, melyet kerül a jóslat. Annak titka, mely utak fog­nak elvezetni bennünket a virágos me­zőkre, annak titka, miképp kerülünk ki Ilinos rettenetes barlangjából. Ennek a jövőnek is illenek már egy­szer felvázolni programm­át. Ennek a jövőnek a fátylát is szeretnénk ha fel­­lebbentenék mágusaink és csodadokto­raink Azt merjük mondani, hogy erre a titokra még kiváncsiabbak vagyunk, mint a má­sikra. Jobban érdekel bennün­­ket a jobb jövő tervezete, mint az újabb ■dóknak sötét arnya. Ezek azok az iga­­zjévi titkok, melyeket csengve esi "nencszázharmincegy megszenve­­"... . Jöt"a újévi titkok zárának pattanása, tie n­em­ak a rémek éjféli huhogásával, hanem a reményteljes csengetyűszóval is, mert kjötrébb megértünk már arra, hogy örömt it tervezzenek az ember fiának ott, h­ol a sorsokat intézik . . m3- IBIBI Non agression Az érdeklődés központjában a Varsóban meginduló romám orosz tárgyalás áll . A szovjet nem hajlandó véglegesen lemondani Besszarábiáról . Lengyelország csak akkor szer­ződik a szovjettel, ha Románia is hasonló szerződést köt .................................................................. - B ! XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Xsebnapiămsî 6 Ie# 1932 JANUÁR 1. PÉNTEK B 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FÜGGETLEN ? ! FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY MIHÁLY magyar napilap ! POGÁNY LÁSZLÓ Litvinov nem garantál semmit? A varsói tárgyalásokkal kap­csolatban az Epoca a következő­ket írja: „ A román-orosz-lengyel te gyalusokból kifolyókig olyan hí­rek láttak napvilágot, mintha a szó­v-jet elismerné Besszarábiának Romániához való tartozását. Ez­zel szentben Litvinov orosz külügyi népbiztos éppen ellenté­tes magi aradutókra alkalmas fel­­je­lentéseket tett. Litvinov ugyanis kifejtette, hogy nem tárgyal közös pak­tum létesítése céljából. BUKAREST, de, , jl. t­í li i v rí ködig­ imtH.-ztfer teg­nap huss. . . tárgyait S­z űr­be­c­s gróf lengyel és J­­ i­e­rs­ky csehszlovák követtel és ezek a tár­ Románia territoriális egységét nem fenyegeti veszély Minden szem Varsó felé tekint. A román politika szinte nem érzi a ka­rácsonyi szünetet, hiszen mindenki tisztában van azzal hogy a szovjet­tel meginduló tárgyalások a meg nem támadási szerződés ügyében rendkívül jelentőségesek. Varsó adja meg a választ arra a nagy kérdésre, hogy a keleti államok állandó izgal­mát sikerül-e lecsapolni, a varsói ta­nácskozások biztosítani tudják e a békét és a keleti határok érintetlen­ségének biztos tudatát. Ha sikerül ezt a szerződést megkötni, ennek min­den­képpen rendkívüli jelentősége lesz úgy Romániára, mint Lengyelország .... v . ’• ■ ! • .­­ . / mtiti, a szovjet ezútal békás és meg­értő szomszéddá válik, felesleges lesz aggódó szemekkel leshen­ állni a BUKAREST, dec. 31. Argetoianu pénzügymi­niszter újév napján érkezik meg Parisba és elsősorban is a Romá­nia részéről Franciaországba szál­lítandó petróleumról tárgyal. Ez 700.1­00 tonnát tenne ki, amely rendkívül tekintélyes mennyiség és elfogadása esetén nagyban nö­velné a román pteróleumterme­­lést. Ezenkívül Argetoianu több politikai kérdésben is tárgyal és elsősorban természetesen a ro­mán-orosz megnemtámadási szer­ződés ügyében. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a bukaresti reggeli sajtó oldalas cikkeket ír, amelyek közül különösen a Curentul meg­állapításai érdekesek. A Curentul a következőket írja: — Diplomáciai körök nézete sze­rint a Lengyelország és a szovjet között kötendő megnemtámadási űződésnek nem „conditio sine qua non”-ja, hogy Románia is ha­sonló szerződést kössön a szovjet­tel. Ugyanezek a diplomáciai kö­rök azonban egyben azon a véle­ményen is vannak, hogy a lengyel-orosz szerződésben lesz egy záradék, amely ki­mondja, hogy a szerződés csak akkor lép életbe, ha Ro­mánia és a szovjet is hasonló Dnyeszter partján, politikai szem­plaritokból tehát teljes megnyugvást jelenthet a non agression, annál is in­kább, mert ennek megkötése alkal­mával valószínűleg lekerül a napi­rendről a két állam közötti örökös ,üt­köző pont, Besszarábia kérdése is. Kereskedelmi szempontból szintén ör­vendetes kilátásokra nyújthat alkal­mat a szerződés, amelynek alapján a szovjettel normális és sok tekintetben hasznot hajtó kereskedelmi érintkezem fejlődhetik ki, amelynek jelentős elő­nyei lehetnek Romániára nézve. Min­denki kíváncsian várja tehát, hogy on tiy­ o­­ ;rd búmé­­ * difcéá Varsó, milyen álláspontra helyezked­nek az ott összegyűlő keleti diploma­ták ... szerződést kötnek. A Cuvântul viszont a követke­zőket szögezi le: — Bár a paktum tárgyalások folyamán Románia és a szovjet megbízottai hivatalosan tárgyal­nak és nagyjelentőségű kérdése­ket vitatnak meg, azt hisszük, ez még nem jelenti azt, hogy a két állam felvenné egymás­sal a diplomáciai kapcsolato­kat. A diplomáciai kapcsolatok felvé­telének ugyanis több fontos fel­tétele van. Ma az a helyzet, hogy a szovjetek még mindig nem akarják elismerni Besszará­­biának Romániához tartozan­­dóságát. Természetes, hogy a megnemtá­madási szerződés aláírásával je­lentős lépést tennének a helyzet tökéletes konszolidálása felé. A szovjet ebben az esetben ugyanis kötelezné magát arra, hogy semmiféle erőszakos lé­pést sem tesz Románia terri­toriális egysége ellen. Magától értetődik, hogy a varsói tár­­vadásek és az esetleges szer­ződé­* nagy­mértékben elősegíti m­i, hogy Románia és a szovjet között­i­ viszony javiu­sóflá­gyalások főképpen a külügymi­niszter varsói utazásával állnak összefüggésben. A külügyminisz­térium tegnap kommünikét adott ki, amely a következőket mondja: — A francia-orosz meg nem tá­madási szerződés után most Lengyelország és a szovjetek kö­zött folynak hasonló tárgyalá­sok. Természetes, hogy a helyzet­ből fakadó következtetésképpen Románia is belekapcsolódik e­zekbe a tárgyalásokba, hogy megvalósítsa az orosz-román meg nem támadási szerződést. Franciaország aggodalmaskodik PARIS, dec. 31. A francia lapok élénken foglal­koznak az orosz-lengyel-román megnemtámadási szerződés kü­szöbön álló aláírásával. Az Echo de Paris óva inti Romániát a meg nem támadási szerződés megköté­sétől és javasolja Za­l­e­s­k­y és G­h­i­c a külügyminisztereknek, hogy a szerződés aláírása előtt jól gondolják meg, hogy milyen következményei lehetnek új politikájuknak. A tekintélyes francia lap véle­ménye szerint a megnemtáma­dási szerződések megkötése révén a szovjet csak erősödne, növekedne a vörös veszedelem és az esetleges forradalom ki­törésének esélye. Helytelennek tartja az Echo de Paris a román és lengyel külpo­­litikusok érvelését. Lengyelország azzal érvel, hogy azért k­öti meg a szovjettel a megnemtámadási szerződést, mert így nagyobb el­lenállást tud tanúsítani a német törekvésekkel szemben. Románia viszont azt említi fel, ho®­­ a magyar terveket kí­vánja keresztezni. A lap véleménye szerint a pak­tummal Lengyelország Németor­szág malmára hajtja a vizet. Ro­mániára kitérve pedig azt az ál­láspontját fejti ki, hogyha tényleg keresztezni akarta Magyarország terveit, akkor miért találkozott Ká­roly király Bethlennel. Ha pedig német és bécs politikát kiván folytatni, akk, mivel ma­gyarázható a legutóbb megkötött német-román­ kereskedelmi szer­ződés. Lengyelország nem köt szerződést Románia nélkül

Next