Temesvári Hirlap, 1932. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Újévi fikok Tavalyi ujesztendőnk áldozati adót hozott és a rendnek törvényével köszöntött be hozzánk. Idei ujesztendőink a látszatadó jegyében indul és a mezőgazdasági konverzió moratóriummal elegyképét vetíti. Ha mérleget akarnánk csinálni, ha újévi horoszkópot akarnánk felállítani, hamarosan készen volnánk a jóslattal. Önnek az új esztendőben meg fognak szaporodni kiadásai, váratlan terhek zúdulnak nyakába, melyeket még kevésbbé fog tudni teljesíteni, mint az eddigi fizetnivalóit. Ön szerencsétlen csillagzat alatt született, egyrészt a rák ollója fenyegeti, másrészt a vízöntő nem mutat nagy barátságot, hogy a bőség ledében fürössze. Nagy utazás előtt állÖn. Sok baja lesz az új esztendőben, de lehet, hogy a mezőgazdák után Ön is kap■ moratóriumot, hogy leszállítjákházbérét, hogy kisebb örömök érik . . . Úgy illene, hogy ünnepi hangulatban, hogy örömteljes reménységgel álljunk az esztendő fordulásának éjjelén, hogytelt pohárból kedvre derülten kívánjunkszerencsét egymásnak és magunk is higyjünk a felköszöntő áldást kívánó szavaiban. Ámde szomorú a szivünk és csalódásoktól terhes. Látván látjuk, hogy amit teherben és nyomásban ígérnek az esztendők hajnalai, azok elérkeznek, amit pedig mi kívánnánk egymásnak boldogságban és derűben, azok elkerülnek bennünket. + 11. esztendő titokzatos ütése hát ?:«■ami tagoknak ! ' Kisai, ami javaknak csorbulását, ami reményebűek hervadását illeti. Uj esztendő már évek óta komoly programmot hoz, ami kenyérnek szűkösebb karaját, ami gondnak terebélyességét, ami életvizünknek örvénylését illeti. Uj esztendő csak egy titkot őriz már évek óta féltve előttünk. Uj esztendő hajnalán csak az marad titok, mi lesz boldogságunk és örömünk és kedvünk szabályszerűen elmaradó porciójával, csak ezt takarja bűvös fátyol, csak ennek nem látjuk programmját. Látván látjuk, hogy szigorú előírások és vállozhatlan szabályok készülnek arról, mifajta husáng húzzon rajtunk és hányat, mely deresre és miként és meddig feküdjünk. És ezek a programmok, ezek a hivatalos jóslatok hibátlanul be is teljesednek. Nagyszerű jósaink vannak, kitűnően és megbízhatóan állítják fel a nyomor horoszkópját. Nincs többé újévi titok, a lecsúszás és lemaradás és elmaradás és a szekér alá kerülés jövendőjében. Csillagászaink a legpontosabban jövendölik, a legpontosabban kitervelik és van annyi erejük, hogy valósággá varázsolják. De vannak titkok, melyeknek nem tárul fel kapuja, van titok, melyet kerül a jóslat. Annak titka, mely utak fognak elvezetni bennünket a virágos mezőkre, annak titka, miképp kerülünk ki Ilinos rettenetes barlangjából. Ennek a jövőnek is illenek már egyszer felvázolni programmát. Ennek a jövőnek a fátylát is szeretnénk ha fellebbentenék mágusaink és csodadoktoraink Azt merjük mondani, hogy erre a titokra még kiváncsiabbak vagyunk, mint a másikra. Jobban érdekel bennünket a jobb jövő tervezete, mint az újabb ■dóknak sötét arnya. Ezek azok az igazjévi titkok, melyeket csengve esi "nencszázharmincegy megszenve"... . Jöt"a újévi titkok zárának pattanása, tie nemak a rémek éjféli huhogásával, hanem a reményteljes csengetyűszóval is, mert kjötrébb megértünk már arra, hogy örömt it tervezzenek az ember fiának ott, hol a sorsokat intézik . . m3- IBIBI Non agression Az érdeklődés központjában a Varsóban meginduló romám orosz tárgyalás áll . A szovjet nem hajlandó véglegesen lemondani Besszarábiáról . Lengyelország csak akkor szerződik a szovjettel, ha Románia is hasonló szerződést köt .................................................................. - B ! XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Xsebnapiămsî 6 Ie# 1932 JANUÁR 1. PÉNTEK B 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FÜGGETLEN ? ! FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY MIHÁLY magyar napilap ! POGÁNY LÁSZLÓ Litvinov nem garantál semmit? A varsói tárgyalásokkal kapcsolatban az Epoca a következőket írja: „ A román-orosz-lengyel te gyalusokból kifolyókig olyan hírek láttak napvilágot, mintha a szóv-jet elismerné Besszarábiának Romániához való tartozását. Ezzel szentben Litvinov orosz külügyi népbiztos éppen ellentétes magi aradutókra alkalmas feljelentéseket tett. Litvinov ugyanis kifejtette, hogy nem tárgyal közös paktum létesítése céljából. BUKAREST, de, , jl. tí li i v rí ködig imtH.-ztfer tegnap huss. . . tárgyait Sz űrbecs gróf lengyel és J iersky csehszlovák követtel és ezek a tár Románia territoriális egységét nem fenyegeti veszély Minden szem Varsó felé tekint. A román politika szinte nem érzi a karácsonyi szünetet, hiszen mindenki tisztában van azzal hogy a szovjettel meginduló tárgyalások a meg nem támadási szerződés ügyében rendkívül jelentőségesek. Varsó adja meg a választ arra a nagy kérdésre, hogy a keleti államok állandó izgalmát sikerül-e lecsapolni, a varsói tanácskozások biztosítani tudják e a békét és a keleti határok érintetlenségének biztos tudatát. Ha sikerül ezt a szerződést megkötni, ennek mindenképpen rendkívüli jelentősége lesz úgy Romániára, mint Lengyelország .... v . ’• ■ ! • . . / mtiti, a szovjet ezútal békás és megértő szomszéddá válik, felesleges lesz aggódó szemekkel leshen állni a BUKAREST, dec. 31. Argetoianu pénzügyminiszter újév napján érkezik meg Parisba és elsősorban is a Románia részéről Franciaországba szállítandó petróleumról tárgyal. Ez 700.100 tonnát tenne ki, amely rendkívül tekintélyes mennyiség és elfogadása esetén nagyban növelné a román pteróleumtermelést. Ezenkívül Argetoianu több politikai kérdésben is tárgyal és elsősorban természetesen a román-orosz megnemtámadási szerződés ügyében. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a bukaresti reggeli sajtó oldalas cikkeket ír, amelyek közül különösen a Curentul megállapításai érdekesek. A Curentul a következőket írja: — Diplomáciai körök nézete szerint a Lengyelország és a szovjet között kötendő megnemtámadási űződésnek nem „conditio sine qua non”-ja, hogy Románia is hasonló szerződést kössön a szovjettel. Ugyanezek a diplomáciai körök azonban egyben azon a véleményen is vannak, hogy a lengyel-orosz szerződésben lesz egy záradék, amely kimondja, hogy a szerződés csak akkor lép életbe, ha Románia és a szovjet is hasonló Dnyeszter partján, politikai szemplaritokból tehát teljes megnyugvást jelenthet a non agression, annál is inkább, mert ennek megkötése alkalmával valószínűleg lekerül a napirendről a két állam közötti örökös ,ütköző pont, Besszarábia kérdése is. Kereskedelmi szempontból szintén örvendetes kilátásokra nyújthat alkalmat a szerződés, amelynek alapján a szovjettel normális és sok tekintetben hasznot hajtó kereskedelmi érintkezem fejlődhetik ki, amelynek jelentős előnyei lehetnek Romániára nézve. Mindenki kíváncsian várja tehát, hogy on tiy o ;rd búmé * difcéá Varsó, milyen álláspontra helyezkednek az ott összegyűlő keleti diplomaták ... szerződést kötnek. A Cuvântul viszont a következőket szögezi le: — Bár a paktum tárgyalások folyamán Románia és a szovjet megbízottai hivatalosan tárgyalnak és nagyjelentőségű kérdéseket vitatnak meg, azt hisszük, ez még nem jelenti azt, hogy a két állam felvenné egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A diplomáciai kapcsolatok felvételének ugyanis több fontos feltétele van. Ma az a helyzet, hogy a szovjetek még mindig nem akarják elismerni Besszarábiának Romániához tartozandóságát. Természetes, hogy a megnemtámadási szerződés aláírásával jelentős lépést tennének a helyzet tökéletes konszolidálása felé. A szovjet ebben az esetben ugyanis kötelezné magát arra, hogy semmiféle erőszakos lépést sem tesz Románia territoriális egysége ellen. Magától értetődik, hogy a varsói tárvadásek és az esetleges szerződé* nagymértékben elősegíti mi, hogy Románia és a szovjet közötti viszony javiusóflágyalások főképpen a külügyminiszter varsói utazásával állnak összefüggésben. A külügyminisztérium tegnap kommünikét adott ki, amely a következőket mondja: — A francia-orosz meg nem támadási szerződés után most Lengyelország és a szovjetek között folynak hasonló tárgyalások. Természetes, hogy a helyzetből fakadó következtetésképpen Románia is belekapcsolódik ezekbe a tárgyalásokba, hogy megvalósítsa az orosz-román meg nem támadási szerződést. Franciaország aggodalmaskodik PARIS, dec. 31. A francia lapok élénken foglalkoznak az orosz-lengyel-román megnemtámadási szerződés küszöbön álló aláírásával. Az Echo de Paris óva inti Romániát a meg nem támadási szerződés megkötésétől és javasolja Zalesky és Ghic a külügyminisztereknek, hogy a szerződés aláírása előtt jól gondolják meg, hogy milyen következményei lehetnek új politikájuknak. A tekintélyes francia lap véleménye szerint a megnemtámadási szerződések megkötése révén a szovjet csak erősödne, növekedne a vörös veszedelem és az esetleges forradalom kitörésének esélye. Helytelennek tartja az Echo de Paris a román és lengyel külpolitikusok érvelését. Lengyelország azzal érvel, hogy azért köti meg a szovjettel a megnemtámadási szerződést, mert így nagyobb ellenállást tud tanúsítani a német törekvésekkel szemben. Románia viszont azt említi fel, ho® a magyar terveket kívánja keresztezni. A lap véleménye szerint a paktummal Lengyelország Németország malmára hajtja a vizet. Romániára kitérve pedig azt az álláspontját fejti ki, hogyha tényleg keresztezni akarta Magyarország terveit, akkor miért találkozott Károly király Bethlennel. Ha pedig német és bécs politikát kiván folytatni, akk, mivel magyarázható a legutóbb megkötött német-román kereskedelmi szerződés. Lengyelország nem köt szerződést Románia nélkül