Temesvári Hirlap, 1932. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1932-02-02 / 26. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁK" t­EMESVARI ALAPÍTOTTA» POGÁNY MIHÁLY 1932 FEBRUÁR 2. KEDD » FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 12 OLDAL, ARA 6 LEJ FELELŐS SZERKESZTŐ POGÁNY LÁSZLÓ Vasárnap délelőtt és a kora délutáni órákban a nemzetközi terület több helyén japánok és kí­nai szabadcsapatok között véres harc keletkezett, mely leginkább az angol főkonzulátus közelében folyt le, ahol az angol főkonzul elnökletével az amerikai és fran­cia főkonzul és a japán katonai parancsnok jelenlétében fegyver­szüneti tárgyalás folyt. A japánok odáig mentek, hogy a nemzetközi zónában fekvő városi kórházat is kö­rülvették, mert szerintük a kínai szabadcsapatok a szom­szédos házak padlásain rej­tőztek el és onnan veszik tűz alá a japánokat. Súlyos tűzharc volt a nemzetközi zóna északi részében is. A kí­naiak a házak padlásain rejtőz­ködtek el és onnan tüzeltek a ja­pánokra, akik átkutatták az ösz­­szes házakat és kikergették a kí­naiakat. Tizet közülük megöltek. Délután három órakor a nem­zetközi zóna lakóit nagy puska­ropogás ijesztette meg. A kínaiak rajtaütöttek a nemzetközi zóna üzleti negyedében levő japán hid­­őrségre és harcot kezdtek vele. A küzdelem a késő esti órákig tar­tott. Este azután a japánok a va­sárnapi harc halottait és sebesült­­jeit teherautókon a kikötőbe vit­ték, hogy onnan hadihajók haza­szállítsák őket. Tizenhat teherautó vitte a vasárnapi harc áldozatait. A japánok vesztesége kétszáz, a kínaiaké hatszáz halott és több mint nyolcszáz sebesült. Vasárnap délben a japánok ágyutü­zet zúdítottak a városra. Nyolc bomba a nemzetközi zónába esett. Ismételt japán támadások ellenére a kínai csapatoknak si­került megtartani Lapei északi kikötőjét és a városrész több ne­gyedét. Vasárnap egyébként for­dulópontot jelentett a kínai-japán harcokban, mert európai katonaság is kényte­len volt beavatkozni. A japánok másodízben behatoltak a nemzetközi területre azzal az ürüggyel, hogy az elrejtő­zött kí­naiakat ki akarják űzni. Az amerikai csapatok ennek hány európait megölt. A keleti események LONDON, február 1. Ideérkezett jelentések szerint a kínai kormányhatóságok Nan­­kingból Loganba helyezték át székhelyüket, ahová az állami le­véltárt már hetekkel ezelőtt átvit­ték. Hir szerint Vangcsing­­vei raini­terelnek és Csang­­kaisek tábornagy is Loganba utaztak. Londonban a távolkeleti konflik­tussal kapcsolatban a külügymi­nisztériumban fontos tanácskozás volt. Az értekezletbe bevonták Sir MOSZKVA, február 1. Ideérkezett jelentések szerint egy cirkálóból és négy torpedó­rombolóból álló japán flotilla el­fogulta Sanghai közelében Wu­­sung kínai hadikikötőt. Az orosz politikai körök érthető érdeklődéssel kísérik a kínai ese­ményeket. Molotov, a népbiz­tosok tanácsának elnöke kijelen­tette a kommunista párt értekez­letén, hogy Szovjetoroszország ellenzi egy mandzsúriai ütköző ál-A japánok lázasan megerősítik az elfoglalt helyeket. Eddig hu­szonhét helyen ásták el magukat. Ugyancsak megerősítik a nem­zetközi terület gyengébb pont­jait az amerikaiak, angolok és franciák. Az angolok az egész koncessziós területet körülvették lövészárokkal, hatása Londonban lavi létesítését, amely a helyzetet a távol Keleten csak súlyosbíta­ná. A szovjet kormány békés poli­tikát kíván folytatni, bár hosszú idő óta fondorkodás folyik Orosz­ország ellen. Moszkvának tudomása van arról, hogy Csehszlovákia a fehér gárdistákkal és Japán­nal tárgyal Szovjetoroszor­szág bekerítéséről. A távoli Keleten háború folyik és a háborús veszély annál nagyobb, minél többet beszélnek békéről. Nincs hadüzenet! SANGHAI, február : Kína helyettes külügyminiszte­re kijelentette, hogy Kína nem gondol hadüzenetre, nem enged azonban a japán nyomásnak és harcolni fog a végső kimerülésig. Az amerikai flotta elindult Sanghai felé NEW YORK, február 1. Hoover elnök utasította a Fü­­löpszigetek parancsnokát, hogy egy dreadnoughtból és hat torpe­dóból álló flotillát ezerhétszáz katonával indítson el Sanghaiba. Kalkuttából négy angol dread­­noughtot indítottak el Sanghai­­ba. Ugyancsak újabb hadihajók indultak el a japán kikötőkből Sanghai felé. Mintha a bokszerlázadás véres árnyai kísértenének fel a múltból, olyan a helyzet ma Sanghaiban, csak azzal a hozzáadással, hogy a gyűlölség még na­gyobb és az embermészárlás, pusztítás még kegyetlenebb. Sanghai, ez a szép város, amely közvetítő gócpontja volt a Nyugat és Kelet kereskedelmének, ma harcoló csapatok martaléka. A biztonság —­ még az európai negyedben is — meg­szűnt, mert senki sem tudhatja, hogy melyik pillanatban éri egy golyó. Kínaiak és japánok vadásznak egymásra és eközben nem kerülhetik el, hogy a harcot a koncessziós területre át ne vigyék. Az európaiak közül is elestek már néhá­nyan és amint múlnak a napok, annál közelebb ér a harc és a pusztítás már az európai negyedben folyik, amelynek villáit, gyárait, modern berendezésű házait szintén a pusztulás fenyegeti. A koncessziós terület Sanghaj közepében fekszik. Két oldalt dúl a harc a kínaiak és a japániak között. Az európai csapatok szerepe egyelőre arra szorít­kozik, hogy az európai negyedet megvédjék és a harcolókat attól távoltartsák. Ezt azonban nem sikerült elérni, mert a japánok belopódzkodtak a koncessziós területre és harcot provokáltak. A japán és kínai fegyver és ágyúgolyóknak pe­dig senki sem tudja megtiltani, hogy koncessziós területen csapjanak le és ott végezzenek pusztítást. Sanghaiban a káosz teljes. Mindenfelől hadihajók, kato­nasággal megrakva, sietnek kikötője felé. Úgy látszik, Sanghaiban dől el az egész kínai—japán háború sorsa, helyesebben itt dől el, váljon az érdekelt európai hatalmak mélyebben beleavatkoznak-e vagy sem. Véres harcok Sanghai európai negyedében vilte Chamberlain pénzügy­­minisztert, Simon külügymi­nisztert, Sir George Milne ve­zértábornagyot és az admiralitás első lordját. Simon szombat este még ágyban fekvő beteg volt, va­sárnap már többször megtette az utat a Downing Street és a kül­ügyminisztérium között, állan­dóan magával hordozva a kínai harctér nagy térképét. A Daily Express szerint Simon külügymi­niszter elhatározta, hogy a sanghaii események miatt holnap nem utazik Génfbe. John Pr a 11 kínai szakértőt, Ne- A háborús veszély annál nagyobb, minél többet beszélnek a békéről ellenszegültek, mire kisebb küzdelem fejlődött ki. Ké­sőbb az amerikaiak elfogtak egy japán járőrt, mely nem­zetközi területre tévedt. Nagy riadalmat okozott, hogy több japán bomba amerikai gyedben robbant fel és ne­né­ Háború eset nélkül Sanghai utcáin már amerikai és angol csapatokkal küz­denek a japánok . Rengeteg halottja és sebesültje van már a véres ütközeteknek Barrikádok Sanghai utcáin. uriszabócég Jenőherceg-tér (Agrár­palota) jt is az eddig 2200 lejért készített öltöny fazonárait­­ a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően lejre leszállította

Next