Temesvári Hirlap, 1932. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1932-02-02 / 26. szám
TH 1932 FEBRUÁR 2. KEDD Sorvadó városok és halott utcák Írta: KABOS ÁRMIN. "A városok fejlődési lehetőségének fundamentuma a virágzó ipar és kereskedelem. A városi polgárság életérdeke belekapcsolódik az ipar és kereskedelem érdekébe. Ahol a kereskedelem és ipar a reá nehezedő terhek súlya alatt összeroppan, ott maga alá temeti a városi polgárság túlnyomó százalékát. Pusztuló, sorvadó ipar és kereskedelem — pusztuló és sorvadó várost jelent. Ennek a megállapításnak fényes, de szomorú igazságát Temesvár város is bizonyítja. __ A román impérium első öt esztendejében Temesvár ipara és kereskedelme olyan hatalmas arányban fejlődött, hogy büszkén tekinthettük Temesvárt Románia második fővárosénak. A temesvári jól megalapozott gyáripar és az agilis és ambiciózus kereskedelem feltétlenül uralta egész Bánságot és Erdélyt. Innét, Románia csatolt területeinek gazdasági és kereskedelmi központjából a gyári és kereskedelmi utazók százai állandóan uton voltak, hogy lebonyolítsák az áruforgalmat és mindinkább szorosabbra fűzzék a Bánság és Erdély gazdasági érdekeit és összeköttetéseit Temesvárral. Az európai vonatkozásban is nagyszabású temesvári gyárak és kereskedelmi vállalkozások a munkások és tisztviselők ezreit foglalkoztatták. Megfelelő statisztikai adatok birtokában megállapítottuk, hogy Temesvár lakossága nagyobbik felének — a gyári és kisipar, valamint a kereskedelem biztosított tűrhető megélhetést. A helyi gyáripar és kereskedelmen felül Temesvárott a nyugati államok világcégeinek képviseleti is, letelepedtek és árulerakataikból igyekeztek cégük gyártmányait Románia területén forgalomba hozni. A nyugati államok közgazdasági tekintélyei Temesvár városát találták a legalkalmasabbnak a Romániával való gazdasági kapcsolatuk fejlesztésére és irányítására. Az elmúlt évtized első felében Temesvár imponálóan a felszínen tartotta magát, ugyannyira, hogy az itteni városi polgárságnak minden rétege: gyáros, kereskedő, iparos, munkás, tisztviselő, háztulajdonos és lakó biztonságban érezte itten jelenét, jövőjét és gyermekeinek sorsát, úgyhogy csak hálálkodni tudott a gondviselésnek a kiváltságos helyzete miatt. Ez az első öt év nemcsak az ipar és kereskedelem, hanem az adószedés, a bolt- és házbérek és a bankok konjunktúrája volt. Vígan és gondtalanul habzsolt mindenki: egyének és intézmények egyaránt. őrületes adók, fantasztikus bolt- és házbérek és horribilis bankkamatok sorvasztották az ipar és kereskedelem életgyökereit. Ezen abnormális adók, kamatok, bolt- és házbérek lassan, de biztosan magukba szívták elsősorban az ipar és kereskedelem konjunktúrás keresményét és folytatólag elnyelték az ipar és kereskedelem forgalmi és üzemi tőkéjét is, így érthető, hogy történeti sorrendben következnie kellett a „bizalmi krízisének is, amelynek eredményeként a lerongyolt, mezítlábas ipar és kereskedelem hitele és tekintélye úgy eltűnt a gazdasági élet porondjáról, miként egy ifjúkori szép álom! Keserű valóság, hogy Temesvár, Románia büszkesége — a gyár- és kisipar, valamint a kereskedelem lezüllése folytán — sorvad és rohamosan visszafejlődik. Vetítsünk egy megvilágító sugarat városunk szívébe, a Bánáti Bankegyesület új palotájára és lefelé, az utóbbi években fölépült Börze utca impozáns házsoraira. Itt, ezen a főútvonalon, az üzlethelyiségek végig üresek és kiadók és a halott utcában még potom pénzért sem akadnak bérlők, mert a letört kereskedők és iparosok — a munkanélküliek szomorú táborában — várják reménytelenül a szebb jövőt. És még egy világító sugarat a külföldi képviseletek gyári lerakataira is vetítünk s akkor megismétlődik a szomorú kép, mert ott is csak ürességet, romokat látunk, mert ezeknek nagyrésze Bukarestbe menekült. A világcégek menekülését e sorvadó városból a városi autonómia hiányának köszönhetjük. Autonómia nélkül nem bírjuk felvenni a versenyt Bukarest csábító és csalogató vonzerejével. Autonómia nélkül a világ legzseniálisabb polgármestere sem képes az ipar és kereskedelem jogos igényeit kielégíteni. A mindenkori polgármesterek és tanácsok legnemesebb intencióit is Bukarestben egy tolvonással megsemmisíthetik wmmmmmBmmammm&wmmmBam Biei 3 Pinkerton Jboy Egy kommissziótaksza 20 le/ Vizum 50 lej. Budapesti megbízásokat elintéz Telelőn 75 Nálunk — sajnos, — a pártpolitika vezet, irányít és támogat a kereskedelemben és az iparban is. Ezen kellene valahogyan változtatni, akkor talán remélhetnénk még jobb időket is. IDEJE, HOGY VILÁGOSAN LÁSSÚNK! A Skylock szerepét akarja-e játszani Amerika? Írta: HERVÉ GUSTAVE, a francia nemzeti szocialista párt vezetője Copyright by London General Press and Temesvári Hitlap. A francia újságerdő még háborog Hindenburg januári beszéde nyomán, melyben a német köztársasági elnök kijelentése szerint Németország jogot formálhat ahhoz, hogy gyógyulása elé ne gördítsenek akadályként lehetetlen követeléseket. A német köztársaság elnöke a leszereléssel kapcsolatban is nyilatkozott, amikor kijelentette: Megértem a keserűségét, melyet a francia nemzeti szocializmus érez a követelésekkel szemben, miután látszólag Németország csőddel fenyeget dacára annak, hogy a jóvátételek költségvetésének csupán tizenkét százalékát teszik a birodalmi, állami és községi költségvetések számbavételével együtt. Tehát egy aránylag kicsiny összeg a német pénzügyekben. Nemzeti szocialistáink azonban nem látják a kimerültséget és nyomort, amelyben Németország már 1919 óta sínylődik és amely helyzetben évente két billió aranymárkát, tehát tizenkét billiót papírírankban fizetni a győzteseknek igazán nem kicsiség. De nemzeti szocialistáink azt sem veszik számításba, hogy Németország öt millió munkanélkülit, más szóval huszonöt millió férfit, nőt és gyermeket kell hogy eltartson. Nem gondolnak arra, hogy a német társadalmi biztosítás rendszere más hasonló berendezkedésekkel együtt évente hatalmas aranyDe ez csak a jogászok játéka. Olyan szerződés, amelyet késsel a torkon imák alá, még ha meg is esküsznek annak egyedüli érvényességére, csak addig lesz szent, amíg a körülmények megengedik, hogy azt ravaszul körüljárják, vagy nyíltan felrúgják. Azon a napon, amelyen a szerződéssel megbilincseltnek hatalmában áll, elérkezik a szerződés felrúgásának az ideje is. Azonban most már nem a szerződés szentsége a kérdés. A kérdés az, van-e lehetőség, hogy a bizalom, a hitel, a munkanélküliség megszűnése és az, európai üzleti élet feléledése elérhető legyen anélkül, hogy a németeknek bizonyos garanciák sorozatot engedményeznek, amelyek között vannak azok, melyeket Hindenburg január elsején sok más némettel együtt követelt és amelyeket én, a jó francia hazafi is követeltem volna, ha német lennék. Nincs pénzügyi, ipari, vagy kereskedelmi szakértő, aki erre a kérdésre nemmel válaszolna. De ha nem valahogy a német biztonságnak egyenlő jogai vannak a többi országokéval és a német népnek ugyanazon fegyverek igénybevételéhez van joga, mint a többi népeknek. Németország tehát a jóvátételi fizetések elhárításának jogát követelte, valamint a jogot, hogy újból fegyverkezzen, márkaösszegeket kell hogy fizessen, mert ha ezt nem tenné, és nem gondoskodna munkanélküli tömegeiről, úgy rést hagyna, melyen keresztül a német munkásság a hitlerizmus és kommunizmus felé masírozna. Ugyanúgy hiszik nemzeti szocialistáink, hogy a nagy német katonanép, melynek ma tilos fegyvert viselnie, teljes nyugalomban fogja tovább is eltűrni a megszégyenítéseket, dacára annak, hogy határai nyíltak és barátságtalan szomszédokkal van körülvéve. Ha Bismarck 1870-ben ilyen megszégyenítésben részesített bennünket, a nemzeti szocialisták felfogása szerint nekünk azt kedélyesen viselnünk kellett volna. Vagy nem szereztünk volna titokban, fegyvereket, gyakoroltuk volna be katonáinkat és nem készítettük volna elő szenvedélyesen a revansot? Ó igen. A szerződések szentek, szólunk is e kérdésre, a tények egy évnél rövidebb idő alatt felelni fognak reá, helyettünk. Brüning magyarázata, hogy Németország nincs többé abban a helyzetben, hogy fizetni tudna, a nemzeti szocialistáink táborában sóhajtást kelt: ha Briand nem ürítette volna ki a Ruhrvidéket, úgy Németország sohasem merte volna a jóvátételi fizetéseket megtagadni. Akik így beszélnek, elfelejtik, hogy éppen a nemzeti unió, az egyesült többség volt az, mely a kamarában elhatározta a Ruhrvidék kiürítését. És olyan emberek, mint Poincaré, Maginot és Tardieu nem tiltakoztak ez ellen. A kiürítés az akkori konciliáns francia-német politikának volt a következménye, melyet a kartell vezetett be és amelyet az egyesült nacionalista többség folytatott. A kiürítés nagy szövetségeseink nyomására határozhatott el, miután abban látták a hitlerizmus terjedésének és Németország kimerültségének okát. Egyesek a Young terv érvényéről beszélnek. De hát az is csak kényszer volt részünkről és a németek aláírtak mindent, csak a német jegybank igazgatója jegyezte meg, hogy: — Rendben van, ha önök azt hiszik, hogy mi könnyebben tudunk két billiót fizetni, mint hármat. Egy tollvonással töröljünk el minden adósságot Ha Brüning nem mondotta volna ismeretes szavait, úgy Hitler mondotta volna el azokat. Hitler ereje pedig nemcsak abban van, hogy egy sereg kimerült német áll mögötte, de abban is, hogy a versaillesi szerződésnek bizonyos pontjai vannak, melyeket csak háború útján tudnánk érvényesíteni, de amelyekért nem megyünk háborúba. Szükséges, hogy mi európaiak, győztesek és legyőzöttek az Egyesült Államokhoz forduljunk és kijelentsük, hogy az európai államok minden német adósságot egy tollvonással eltörölnek, ha Amerika ugyanezt teszi a szövetségesek adósságaival. Hiszi-e valaki, hogy egy ilyen együttes lépésnek nem lesz meg az eredménye? Amerikában nagyon sok német származású ember él, hiszen Németország az egész 19-ik század alatt tömegével vetette át embereit az amerikai partokra, akik ha most jó amerikaiak is, de vissza fognak emlékezni még az anyaföld szavaira. Nekünk európaiaknak meg kell egymást értenünk és ezen a megértésen mi franciák csak nyerhetünk. Ma Krőziusoknak tekintenek bennünket, Európa Shylockjának, aki minden németből egy-egy darab húst akar kivágni. A mi együttes lépésünk után már csak Amerikáé lehet a Shylock szerepe. Az az óhajom, hogy Franciaországé legyen a kezdeményezés dicsősége és szűnjön meg már az az ország lenni, mely mint a múltban Ausztria, mindég későn ismerte fel az eseményeket és az utat a kibontakozás felé. ,,POMONA“| FAISKOLA LIPOVA STEMESMEGYE) DÍSZFÁK GYÜMÖLCSFÁK DISZBOKROK DÍSZFENYŐK Elsőrendű minőség, olcsó árak ! Árjegyzék kívánatra ingyen! Németország nem tud fizetni A szerződések felrúgásának ideje elkövetkezett Lenvászon maradékok minden szélességben. renállsival olcsó árakon ismét kaphatok Kanizsa divatáru üzletében Gyárváros, Andrássy-út 16 sz .