Temesvári Hirlap, 1934. július (32. évfolyam, 160-166. szám)

1934-07-24 / 160. szám

I KAM, 160. SZÁM'/ OTTE. MIHÁLY 23—19241 ÜBüffik­an­föJK KEDI * '/? ' FÜGGETLEN *­­ MAGYAR NAPILAP séges falu nyomorgói állottak koldus tarisznyá­jukkal a megye prefektusa el­őtt, üres kamrájukat panaszolni, bánatukat el­einni­ Két esztendőn át egymásután árvíz sújtotta a bánsági Pustinis (Öregf­alu) lakosságát, a harmadik évben aszály sanyargatta őket, ez idén sem tudják a sanyarú termésből, az aszály dézsmálta termésből a szűk esztendők adóhátralékát pótolni. Sem a tavalyi, sem az idei adójárandósá­gokat nem tudják fizetni az ínséges bánsági falu lakosai, adóhátralékel­engedést kértek a megye prefektusától azt kérték, hogy, ezidén már ne is ves­senek ki rájuk adót, nagy csoda lesz, ha magukat fenn bírják tartani, ha elegendő élelmük lesz a távoli útig. A prefektus — mint a jelentés mondja — megrendülve hallgatta a panaszt, elkövet minden tőle telhetőt, hogy illetékes helyen meghallgassák a sze­gény és szerencsétlen emberek kérését. Az ínséges falu nem éppen isme­retlen jelenség nálunk, itt csak az a külön megrendítő, az a bántóan új­szerű, hogy bánsági ínséges faluról kell megemlékezni. Mármarosi ínséges falvak, mócvidéki ínségesek, hegyvi­déki ínségesek, ezekről tudtunk ed­dig, ezeket sajnáltuk, ezek kapták 'tó teng'­t, az ínséges vetőmagot, ele­mi a tej.]" mézzel folyó irigyelt szeglete voltunk az ország­nak. A Bánság televény© ás a Bánság dús földje ugy élt a köztudatban, mint a kolbászsövényes ábránd, ahol csupa Bőség és csupa öröm,az ék gazda gondja csak annyi,­­ nan vészig a sok­ zsákot,' ami ,náfc tölti,'honnan veszi a, ] amibe a sertés zsírját elra éltünk a köztudatban, hogy csak szegről kell rro^^o amelyre a sodrat akasztjuk. gosztoskodik az anyaföld. na ontja az áldást, csak éppen piszkálni kissé tavasszal, cs meg kell egy kicsit hinteni jól bőven maradt vetőmag? A pusiiinisi r(öiregiahű)' p! valljuk be. más példák is $ látják ezt a,,regét, mely bér gtmk is kifcflljik. íme, a (Bá péub három esztendeje vívja harcát egy falu, melynek sem rosszabb ^hátára, mii kieknek, de ahol .iwé^is feSB a legfeketél^) inság.­ Mert ■ bi­ztunk ál hegében, miért túl hittük, hogy valah­id *o vidéke­ vagyunk. Pedig 'ebi c-co-i-inn ahol csakugyan gumiknak és távol vidéke­re a tennivalóikra mutat é sági' ínséges fald példája, i­nivalókat sürgeti a puszi ürült éléskamrája. Soha­­ nem szabadt elf­ed a Bánságból —­ éri mu nőföld szesz mag­ukat ingov /Eze narac ■mész az i feh FELELŐS­­. POGÁNY L A Gáspáry- ivére h ml.■..I veres ca a csendffrsi gélis parasztokkal egy bánsági községben Vita az árverésre kiküldött adótisztviselőkkel . Rálőttek a kastélyból az egyik tisztviselőre . A Gáspáry-kastély ostroma Letartóztatták és véresre verték Gáspéry Artúrt és Gáspáry Pált Sl -• • -.■, - i­v a környékbeli kastélyok között vake a legszebbeknek, a mult század v. .nincas évei tájékán épült, amikor agyar földesurak minden igyekeze­ti azon voltak, hogy birtokukból­­ paradicsomot varázsoljanak. Ezek után is ilyék adóját itt elérni. Kétségtelen, hogy az évek amán bucuresti-i intézkedésre az két adótisztviselő meghallgatta Máry Artur okfejtését, azonban hang­oztak, hogy ők felsőbb rendeletre ük­el, nekik nincsen módjukban bár­on engedményt tenni, vagy hivata­­lmegbizatásuktól akármennyire is él­­. Szó szót követett, csakhamar sér­­fejezések hangzottak el, adóhivatal elnézőbb volt velük szemben» azonban ebben az évben nemhogy előbb­re tudták volna vinni a bírtok rendezésének ügyét ’ «■ a­dó­ügyben sem tudt mé­ iyt elérni. Ő két nappal előbb sono­s az ottan megnyugtató igé ennek az igérett bucuresti-i utast futott be. Türeli vatal részéről, ebben a pillanatban a kastély­­olsó emeletéről puskalövés k­egvett el. Csepa György adótisztom­­ homlokához kapott, arcát el­te a vér, a lövés talált. Lip­ért lőttek rá, néhány sörétszem honi szalánytö­gje értette. " Söréttel megsebesítették az egyik adóhivatalnokot A Gáspá­r-kastély időközben a kastély bejárata összegyűlt parasztság köréből né Ciepa segeitségére siettek, majd falusi korcsmáros Csepát eltű­ véres­i­ mogatta a korcsmár nyújtásban részesite visszatért a kastélyt (A cikk folytatás ígszelidü­lnek és a bevetett ter­mi jószántukból visszavunuk szabad azt várni,h­ogy a elindulnak s keresztül-kasul öntözni az aszálysikjtottja tel .s ínséges falu két évi termiét­intette volna néhány védő­néhány öntözőcsajfő­ben fürödnének, a duszai visznyájukat kanél­külisség szóra a legjobb alkalom közmunkáknak ési dokon át ontanák i­s termését megtehette volna és örömét. •• b

Next