Temesvári Hirlap, 1935. február (33. évfolyam, 23-45. szám)
1935-02-01 / 23. szám
~A&t jo, Wfthu^adm^rni^ma- xxti évfolyam, m, szám IVé FEBRUÁR A PÉNTEK, 7. ^g/a Ua&dL /3 12 OLDALÁRA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE. POGÁNY MIHÁLY 1903-1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP JEUSLÖS SZERKESZTŐI POGÁNY LÁSZLÓ Anglia beleavatkozik a kontinens politikájába Nem várható döntő jelentőségű eredmény Laval és Flandra londoni Pária, január 31. Francia politikai körökben teljesen tájékozatlanok, ami a londoni látogatás lényegét illeti. Annyi bizonyos, — hangsúlyozzák, — hogy végleges vagy a döntő jelentőségű megállapodás nem jön létre Londonban, mégis: valami egészen különleges izgalommal tekintenek politikai körökben London elé Anglia is beleszól Anglia immár közel egy évtizede azt hangsúlyozza, hogy a» kontinentális politikában nem óhajt résztvenni. Ha a szigeten nem is támasztották fel a splendid isolationt, azért London politikusai mindig csak mértékkel szóltak hozzá a kontinentális ügyekhez és legfeljebb Sir Artur Henderson volt az, aki beutazta fél Európát, hogy a leszerelési konferencia ügyében — melyet már szinte személyes ügyének tekint — valamilyen eredményt elérjen. Mindenhol azt a választ kapta, hogy: szívesen, azonban majd csak akkor, ha Anglia hajlandó lesz részt venni a többi kontinentális kérdések megoldásában is. Nos, most elérkezett az az idő, amikor Londonban elhatározták, hogy Anglia beleszól. A kontinentális problémák annyira kiéleződtek, a különböző kérdések annyira „utolsó forgalmazásban“ fekszenek a szőnyegen, hogy Anglia elérkezettnek látta az időt arra, hogy beleszóljon az ügyek intézésébe. Természetesen nem önzetlen önfeláldozás ez Anglia részéről, hanem a rideg és nagyon is komoly érdekek vezérlik. Azonban ezekről az érdekekről Génftől Londonig mindenki tudja, hogy ellentétben az úgynevezett „nagy politika“ kérdéseivel, nem állanak összhangbanParin érdekeivel. Éppen ezért Randin és Laval londoni útja óriási jelentőséget nyer, mert most kerül sor első ízben arra, hogy összeegyeztessék az angol és francia kontinentales- érdekeket. Anglia megpróbálja, sikerül-e Franciaországgal együtt politikát folytatnia a kontinensen. Anglia nem tesz javaslatokat, Anglia csak újból és újból leszögezi érdekeit, illetve álláspontját és várja, hogy Franciaország megte* Rendkívül érdekes egyébként ezzel kapcsolatban Sauerwein cikke, melyet a Paris Soliban ir. Sauerwein, kinek diplomáciai összeköttetései kitűnőek, úgy tudja hogy az angolok arra akarják rábeszélni Franciaországot, hogy a németek megnyugtatása céljából mondjanak le a francia-szovjet közvetlen megegyezésről. Ha ez a terv sikerül Londonban, úgy ez azt jelentené, hogy a szovjet újból magára marad Japánnal szemben, ami éppen ezekben az időkben nem volna éppen a legrózsásabb kilátás. Ha Japán új bátorságra kapna a szovjettel szemben, úgy vérszemet kapna a pánázsiai kérdések tekintetében is, ami a britt birodalom érdekeit is sérthetné. Vszont a megoldás előnye az volna, hogy sikerülne Európa keleti részében békésebb hangulatot teremteni. Németország idegessége részben megszűnne és a német-lengyel front önmagába dőlne össze. Viszont ha Anglia érvényesítené befolyását a keleti egyezmény irányában, akkor nem kellene félnie a közvetlen franciaorosz megegyezés miatt. Ennek a félelemnek is megvannak az okai. A City bankárai ugyanis inkább a német közeledést támogatják, az gye az úgynevezett közvetítő javaslatokat. Az angol sajtó rokonszenvesen foglalkozik az angol kontinentális politika irányváltoztatásának tervével. A angol nagyipar viszont a szovjettel akar jobban lenni. Egyelőre még nem bizonyos, hogy melyik tőkéscsoportnak a befolyása nagyobb az angol politikára s ezért a helyzet rendkívül bonyolult. Látnivaló tehát, — írja Sauerwein — hogy Londontól megegyezést várni naivitás volna, azonban hogy Londonban tisztázódni fognak a kérdések, az bizonyos. London, január 31. A francia miniszterek londoni látogatásával kapcsolatban — írja a Star — az angolok latba vetik befolyásukat a keleti egyezmény megkötése tárgyában, mert különben Franciaország kétségtelenül egyezményt köt a szovjettel és Csehszlovákiával, amit Anglia túlságosan egyoldalú megoldásnak tart. Londonban megfelelő légkörre talált az a Rómába kiadott franciaolasz nyilatkozat, amely a ■ Versailles! jegyzőkönyv katonai rendelkezésének egyoldalú felbontását elítéli. Tekintettel azonban ara, hogy Anglia nem hajlandó visszatérni az aranyalapra, és a fontot így nem rögzítik a frankhoz, és a nem pénzügyi tárgyalása is csupán csak tapogatózó jellegű*-1: lesznek. . . Londonban meg akarják hiúsítani a francia-szovjet megegyezést Lemondott a német birodalmi gazdasági miniszter Berlin, január 31. Gazdasági Schmidt birodalmi miniszter tegnap benyújtotta Trnón-idását. Mint bivttalosan közük, Schmidt gazdasági miniszter egészségi okok miatt mondott le. Melyéredeiglenesen Hitler birodalmi vezér és kancellár Hajalmar Schnchtot nevezte ki. Fritsch tábornok hosszabb keig míg birodalmi főfelügyelője tegnap szabadságra utazott. Hír szerint Fritsch tábornok hosszabb ideig tá■ eltartja magát a birodalmi véderő esetéjétől és mint beavatott körökben tudják, állását felgyógyulása után *e*tt foglalja el A francia fegyvergyárak egyórás tiltakozó sztrájkja Paris, jan. 31. A francia fegyvergyárak tegnap megállapodtak abban, hogy amennyiben a francia kormány nem változtattja meg álláspontját a fegyvergyárak bércsökkentése ügyében, úgy az összes francia fegyvergyárak pénteken egyórás tiltakozó sztrájkot rendeznek. Amerikának nem kell Európa — A szenátus nem fogadta el Roosevelt javaslatát a hágai döntőbírósághoz való csatlakozás tárgyában — Washington, jan. 31. Roosevelt elnök azon javaslata, amely a hágai döntőbírósághoz történő csatla- kozást kérte, a szenátusban nem kapta meg a szükséges kétharmad többséget és így elvetették. Ez volt Roosevelt legnagyobb veresége. A javaslat tárgyalása közben botrányos jelenetek színhelye volt a szenátus, Shel szenátor (republikánus) a padot verve ordította: — Pokolba Európával! Azért akarnak minket előbb Hágába, azután Genfba csalogatni, hogy így megszabaduljanak hiburus adósságaiktól! Eleget áldoztunk már az európai népek barátságáért. Nem vagyunk hajlandók több áldozatra! Shell szenátor szavait úgy a szenátorok, mint a karzati közönség tapssal fogadta. Nagy nehezen helyreállították a rendet, majd szavazásra bocsátották az indítványt. Mellette 52, ellene 36 szavazat esett. Az amerikai alkotmány értelmében minden javaslatnak, ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék, kétharmad többséget kell kapnia. A javaslat pedig nem kapta meg a szükséges többséget. A nagy vereségre fájdalomcsillapító,nak ma, Roosevelt ötvenharmadik születésnapján, amely egybeesik huszonötödik politikus évfordulójával, nagy ünnepségeket tartottak. Néhány száz főnyi tömeg ünnepelte Hitlert uralomrajutásának kétéves évfordulóján Berlin, január 31. Tegnap ünnepelték Berlinben a nemzeti szocializmus uralomrajutásá Park kétéves évfordulóját. Az emlékünnepélynek távolról sem volt oly ünnepi jellege, mint az elmúlt, évben, a kancellári palota előtt mindössze néhány száz főre rugó tömeg jelent meg, kik hangosan megéljenezték az erkélyen megjelenő Hitlert. A színházakban díszelőadás volt, az iskolákban méltatták a rwvp jelenttőségét. Hitler kiáltványt adott ki, melybe® a ifttABímiséja-ét íf.hu.&mtA.