Temesvári Hirlap, 1935. augusztus (33. évfolyam, 167-193. szám)
1935-08-01 / 167. szám
TH A mi véleményünk: Bank- vagy hitelmentés? Cristea Miron pátriárka nyilatkozata, melyet az Universulnak adott, a nőt akaró főpásztor szózata. Az egyházfejedelem maga is szükségesnek tartja azonban kijelenteni: ez nem a szakember nyilatkozata. A jóakarató papi ember szavát ilery csak kiegészíthetjük a fórumon élő és a hivatásánál fogva élénken figyelő tapasztalataival és leszűrt következtetéseivel. Részünkről annyit mindenesetre hozzátennénk még, hogy nemcsak a román bankok megmentése és támogatása közérdek, hanem — ha ezt közérdeknek tekintjük — úgy éppen olyan közérdek a kisebbségi bankok megmentése és támogatása is. Viszont mi a közérdek szempontjából nem a bankok, hanem a hitel megmentését hangsúlyoznánk, bár természetesen a bankok a hitel eszközei és így megmentésük a közhitel érdeke. Az elv azonban, nem a bankok megmentése, hanem a hittel megymentése, sőt újjáébresztése, a hitel megmentésének elvénél pedig egyforma elbírálás alá kell esniük az összes bankoknak. Talán egy kis baj is, hogy a hitel megmentését már régebben összetévesztik a bankok megmentésével. Itt aztán persze tényleg a román bankok megmentése lett a fő cél, pár román bankot meg is mentettek. A pátriárka nem tud róla, de mi tudjuk, hogy megmentett bankórt élnek a piacon, megmentett román bankok betétesei . IV-t7ségi betétesek, akiknek szörnyű nyomonkban egyetlen megnekvésük pár lejnyi betétjük volna. A megmentett bank «SW-SPWS&E. ~ «--a bukása dacára uj óriási visszieszamitolást élvez, k u! ib’ífVrsí isi» i’í 1* '°iV fu fi h V; i ? í *;, Î t‘‘vib ti i M j ! I fi.i ,|lliM h **■**« ji ír. » —•W' f ) I ß &SOSSO-tuimr&'-'WT;1.f0“*“ 'LonrwiflEp*l*Ct- • fc: 'a# w * u ■rii9 ii,V jS lim' t'fi'*'* ‚i i'f*.»·«' 1 ' V fcj'Vr'fk iit'?ii’i ’*«!l*f !?‚■ i_ 1 }j I |{ «bl ,3 i; ? v *;• !' ’ ? † VVj* ‘í’t'j'u i iv.via’ < 1 * Menteni nem a bankot kell, hanem a hitelt, így szól egyébként az ország újjáépítésének elve is. Viszont a hitelt azt meg kell menteni: akár ro* mán, akár kisebbségi hitel, csak becsületes, lelkiismeretes és tisztességes, építő és nem romboló hitel legyen. _ Gombkötő Antal tanügyi tanácsossá lépett elő. Budapestről jelentik- Horthy Miklós kormányzó Gombkötő Antal szolnoki tanfelügyelőt tanügyi tanácsossá nevezte ki. Hatásköre Kecskemét, Cegléd, Nagykorös, Kiskunfélegyháza Kiskunhalas városokra és környékükre terjed ki. Gombkötő az impériumváltozás előtt Caraș- Severin megyéknek utolsó magyar tanfelügyelője volt. Néhai Putnoky Miklós lugosi gimnáziumi igazgató apósa volt az előléptetett tanfelügyelőnek 1915 AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK Alaptalan uszító hadjárat folyik az iparosvezérek ellen Veterány Viktor sorra megdönti Vulpe István gyanusítgatásait Az alaptalan büntető feljelentések ügyében az ügyészség beszüntette az eljárást Vulpe István munkakamarai elnök nyilatkozata az ipartestület ügyében EA3T kV-Cfr* ^ frZÉc e feloszlatott és a régi vezetőség iránt rendíthetetlen bizalom és szeretet nyílvá* nul meg. A nyilatkozat az iparosköröket még szorosabban tömörítette az iparosvezetők köré, akiknek megválasztásához az iparosok most még jobban ragaszkodnak, mint azelőtt. Valótlan, alaptalan, nem áll. „. Felkerestük Veterány Viktor dr. ügyvédet, az ipari munkaadók szindikátusának és az ipartársulatnak ügyészét, hogy véleményét kikérjük azokról a gyanúsításokról, amelyekről Vulpe nyilatkozatában megemlékszik- Veterány Viktor dr. vezette és irányította azt a védelmi akciót, amelyet az ipartársulat az ellene indított támadások visszaverésére kezdeményezett és így behatóan ismeri az összes kérdéseket. — Felháborodva olvastam Vulpe nyilatkozatát — kezdte Veterány Viktor dr. — Micsoda klikkről beszél? Hiszen a vezetőséget mindenkor az alapszabályok szigorú betartásával és az összes szakcsoportok megkérdezésével választották meg. Legfényesebb bizonyítéka ennek az a tény, hogy évek óta a választások ha nem is voltak egyhangúak, de legfeljebb csak hat-tíz olyan iparos jelentkezett, akik a jelölésekkel szemben más javaslatot tettek, de ezeket sem az iparosérdek, hanem politikai érdek vezette. Politikát pedig az ipartársulat vezetősége sohasem engedett érvényesülni. — Valótlan az, mintha a tagsági díjakat felemeltük volna, ellenkezőleg fokozatosan leszállítottuk. Alaptalan az az állítás is, hogy a vezetőségnek bármikor az lett volna a szándéka, hogy magas ipartársulati díjak meghonosításával megakadályozza az iparengedélyek kiváltását. Az ilyesmi a vezetőségtől mindenkor távol állott. Nem áll az sem, hogy törvénytelen díjakat szedett volna. Ezt a legjobban az a tény cáfolja meg, hogy az iparügyi minisztérium az ipartársulat összes számadásait, így tehát az utolsó 1934. évről szóló zárszámadást jóváhagyta. Az ügyészség nem adott hitelt a feljelentéseknek Amióta a Vulpe áll a munkakamara élén, az ipartársulat ellen támadó hadjárat indult, amely attól sem riadt vissza, hogy büntető feljelentéssel éljen a vezetők ellen. Az ügyészség és a vizsgálóbíró hónapokon át tanulmányozta az ipartársulat egész ügykezelését és mint a második számú vizsgálóbírói hivatal 122—932. számú megszüntető végzéséből kitűnik, az eljárást megszüntette, mert megállapította, hogy az ipartársulat jövedelmét csakis ipari célokra fordították. Az ipartársulat összes költségvetéseit mindenkor az iparügyi minisztérium hagyta jóvá és ezen költségvetések keretén belül használták fel az ipartársulat bevételeit. Minden politikai befolyástól mentesen „.. . Az iparosszékházat az összes iparosok javára alapszabályszerűen és közgyűlési határozattal biztosítottuk. Erről az ügyészségnek most is alkalma volt meggyőződést szerezni. Az augusztus 25-ére kitűzött választásra nézve megállapítani kívánom, hogy az iparosok ismerni fogják kötelességüket és olyan vezetőséget választanak, amely biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az ipartársulat minden politikai befolyástól mentesen fog működni és az iparosok érdekeit szolgálni. Csak az iparosok érdekeit .. . ............................................................................................ A pátriárka az erdélyi román bankok megmentését követeli Bucureşti, július 31. Cristea Miron pátriárka az erdélyi hitelélet válságáról nynatkozott az Universldnak. — Mim volt erdélyi püspök gazdasági és nemzeti szempontból jól ismerem a 7. erdélyi bankok működését, amelynek jellemzésére elegendő meg*említenem Bethlen István grófnak, a revízió bajnokának kijelentését. A gróf ugyanis statisztikai adatok alapján kimutatja, hogy az erdélyi magyar elem rövidesen összeroppan, helyét átengedvén a románok* nak, akik bankjaik segítségével lépés*ről lépésre birtokba veszik a földet. Bár nem vagyok szakember gazdasági kérdésekben, mégis az a benyomásom, hogy az erdélyi román bankok gazdasági és nemzeti szerkeidból erejükhöz mérten sokkal többet tettek, mint az őkirályságbeli szövetkezetek. De mindenekfelett igaz az, hogy mindaz, amit ezek az intézmények tettek, saját erejükből esztekedjék, mindenféle segítség nélkül. Ma ezek a bankok a gazdasági és társadalmi reformok, következtében létalapjukban vannak megtámadva és kölcsönt kérnek abból a majdnem 8 milliárd lejnyi alapból, amelyet a kormány a román hitel újjászertezésére szánt. Nemzeti köteles*ségnek vélem az erdélyi románok szempontjából is, hogy az erdélyi román pénzintézeteket megmentsék, mert ez az egész román nemzet érdeke is. Ennek a kívánságnak teljesítésére semmiféle áldozat nem tűnhetik elég nagyinak. Szégyen és megbocsáthatatlan politikai hiba volna, hogy Erdély földjéről eltűnjön a román hitel. Fotoamateurok figyelem ! vásárolják az Agra prémium-filmet Káldor lotosziküzletben . Biata I. C. Bratianu: Valuta, deviza, nem kell csak lej, Útlevél nélkül is pompás gyógyhely: VATA PirOS Kénes és szénsavas hegyógyfürdő Szenzációs gyógyhatás: csuz, tieuma, köszvény, ischias, lobboldás, aranyér, viszértágulás és különböző női bajoknál. Permenes hegyi levegő, kitűnő konyha, állandó zene, orvosi ellenőrzés, ennisz, tánc szabad uszoda, különféle szórakozások Teljes napi penzió: reggeli, ebéd, vacsora, lakás 120 lej 50 sscáscalékos vasúti kedvezmény i Larra Antoinette nyakékét elrabolták fényes nappal Newyorkból jelentik: A Broadway legforgalmasabb pontján több bandita fényes nappal behatolt egy ékszerüzletbe és fegyvereik segítségével hatalmas értékű ékszereket zsákmányoltak. Elrabolták többek között Mária Antoinette francia királyné legendáshírű rubinnyakékjét, valamint annak igazolóirázát is. Az üzlet alkalmazottait megkötözték, majd hidegvérrel eltűntek az utcai forgalomban. - f1 1