Temesvári Hirlap, 1936. február (34. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

/ v" I­W­PI lás 4 TVM n­ff VP! XXXIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1986 FEBKÜ^éW^SZOM B A^ t* ■■',&--■ - £■* r W M; u 19 OLDAL, ÁRA 4 LE# -tr­imTEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTED POGÁNY MIHÁLY _____________1908—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ FELELŐS SZERKESZTŐS A hazafiasság i lojális és tiszteletf­­eméltó tulajdonság, a hazafiasság jelszava mögött azon­ban az utóbbi időben oly jelszavak vonultak meg, hogy voltak­épen már -nem is tudtuk, mit értsünk az igaz ha­­zafiság, a tiszta hazafiság, a­ lojális hazafiasság fogalma alatt. Hazafias­­ságát hangoztatta a faji és felekezeti gyűlölködés minden szónoka, az igaz hazafiasság próbaköveinek a minden jog és törvény ellenére, az alkotmá­nyosság ellenére való állampolgári üldözést kezdték hirdetni, hazafiassá­gára hivatkozott na, aki revolvert szerzett a választó melle ellen, mikor választójogát akarta gyakorolni, ha­­zafiasságával takaródzott a­z, aki a fütyköst forgatta. Most egy kis oktatást, kapott a ha­zafiasságból mindenki, akinek ez ok­tatásra szüksége volt, a hazafiasság új ragyogó értelmezését kaptuk meg, nagyon hivatalos helyi­ől, az oradeai ügyvédi kamara dékáni székeiből, az ügyvédi kamara dékánjának, Zigre Miklós dr. volt miniszternek szájá­ból. — Román vagyok — mondotta Zig­­re Miklós d­r. — s igy elsősorban né­­pem javát akarom. Ezt a célomat azon­ban egy pillanatig sem akarom ha­szontalan és igaztalan tü­­relmetlenség árán elérni. Sem­miesetre sem úgy, hogy más nemzeti­­ségű kollégáim érdekén keresztülgá­zoljak. Attól a jogától, hogy az ügy­védi testület meghatározott keretei között, az országot lojálisan szolgál­­hassa e a maga javát a törvény kere­tei és az ügyvédi etika határain be­lül előmozdíthassa, megfosztani senkit sem­ lehet •­­ • Zu­gró Miklós dr. — már a Brattianu Jones idejebeli liberális párt uralma­­kor volt igazságügyi alminiszter, az ő hazafiasságát támadhatja a fejvesz­tett demagógia, de kétségbe nem von­­hatja senki. Sem igaz románságát, sem igaz hazafiságát nem érheti árnyék, nem érheti folt. Beszédének ez a ré­sze önmagától kívánkozik arra, hogy lefordítsuk nemcsak magyarra, ha­nem az összes többi hivatások kereté­­nek szaknyelvére is. Amint az ügyvédi hivatásban i s nem tartja e nagy román nemzeti céljait türelmetlenséggel elérni, ugyi e példa nyomán, semmi más hivatásban sem lehet ez a módszer célravezető és kí­vánatos. Leginkább pedig hittel kell hinni azt, hogy senkit megfosztani nem lehet attól a jogától, hogy az­ or­szágot szolgálhassa e a maga javát a törvény és etika határain belül elő* mozdíthassa. Zigre Miklós dr. csak *s oradeau­ ügyvédeknek dékánja, de bár volna dékánja minden hivatásnak és minden munkák még nem létesített, kamará­jának, hogy onnan hallathassa a nem­­zeti munkák minden kamarájának közös emelvényéről a tiszta hazafias­ság ez előkelő definícióját.. Az igazságügyek volt magas funk­cionál­­usa a jog és etika magas em­el­­vényéről nézi és szemléli és bírálja a neki olyannyira hihetetlen folyama­tot, mely jogsértés és alkotmánysértés az ő igazságosságban és jogél vűség­­ben nevelt elméjének. Nem tudja el­­képzelni, hogy más le­hess­en a bármi­fajta munka, a bármifajta hasznos tevékenység, mint az állam lojális szolgálata, melynek keretében az eti­­ka hajzánain belül el sem tudja kép­zelni a jogfosztást. Hiszen az efajta jogfosztás a nagy jogász taglalása szerint, a lojá­lis államszolgá­latnak sziíginé útját, ami pedig egyenlő volna a legnagyobb hazafiatlansággal. Így lesz a demagóg hazafiasságból,, a jogtudós , és társadal­mi kérdéseket ismetlő elme­stető, hazafi­ast ikaság és igy végeredményében államell­eneis te­­vékenység. Olyan acélos, logika bizo­nyításában, amit támadni lehet ugyan,­­le legyőzni — csak­ erőszakkal és az i­gazsságtalan­ság, fegy­vereivel­­ lehet. Békét és biztonságot hangoztat az új francia miniszterelnök A jobboldal éles támadása a Sarraut-k­ormány ellen Tegnap mutatkozott be az új fran­cia kormány és egyben megnyílott a francia kamara ülésszaka. Sarraut miniszterelnök telt ház­­előtt olvasta fel az új kormány nyilatkozatát, egy­ben célkitűzéseinek felsorolását. Sarraut miniszterelnök rámutatott, hogy az új francia kormány köteles­sége többek között a nemzeti akarat megnyilatkozásának szabadságát és rendjét biztosítani, azaz az új választásokat levezetni. Egyébként a kormánynak elhatározott és komoly lépéseket kell tennie a gazdasági válság, valamint a munkanélküliség leküzdésére. Nem­csak a szőlőművelés támogatására kell sietni, hanem a gazdaságok rendezé­sére is gondolni kell. Hasonlóképpen gondolni kell az ipari és kereskedelmi érdekekre is, valamint a pénzügyi helyzet megjavítására.­­ Mindenekelőtt azonban Francia­­ország biztonságot és békét akar, mindenkor ébren tartva a nem­zetvédelem parancsát, szilárdul követ­ve Franciaország húsz esztendő óta féltve őrzött politikáját, a belső köte­lezettségek tiszteletbeni tartása, a­ kol­lektív béke megőrzése a Népszövetség keretében, a barátsági viszonyok ápo­lása tekintetében, valamint őszinte törekvés a Németországgal való barátság iránt, azzal az óhajjal, hogy a barátságnak ez a vágya Németország részéről is megnyi­latkozzon.­­ Mindezek a békevágyak és béke­óhajok elsősorban azt tételezik fel, hogy az ország belterületén megértés uralkodjon és hogy belső béke és nyu­galom uralkodjon. Hogy a törvény ereje lesújthasson azokra, akik ezt ve­szélyeztetik, a­ kormány iránti teljes bizalomra van szükség, ezért a kor­mány a bizalomért az ország lakossá­gának megértő­ lelkéhez fordul. Min­den francia polgár lelkéhez fordul a kormány, a köztársaság nagy érd­ekei­nek megmentése miatt, amit csak az egyetértés és együttes munka hozhat meg. __ * A kormánynyilatkozat felolvasása után azonnal megkezdődtek a hozzá­szólások. Mindjárt az első percekben 63 szónok iratkozott fel, hogy válaszol a kormánynyilatkozat­ra, miért is az ülés felfüggesztése, majd ismételt megnyitása után a ka­­m­ara úgy határozott, hogy csak bizo­nyos számú szónoknak engedélyezi a­ hozzászólást. A képviselőház ülésének szünetében a képviselőház elnöke a 68 képviselő közül- akire interpellációt jegyeztek be, negyvenet rábírt arra,, hogy vonják vissza bejegyzett interpellációjukat. Sarraut miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó azonnal megengedni, hogy a kormány politikájáról az álta­lános vita megkezdődjék. Az első felszólaló Laurent Sarmant volt, aki a kormány összetételét bírálta. Ez a kormány — mondta — burkolt kartellkormány. A hadügyminiszter a Schneider-Creuzof-gyár műszaki tanácsadója és a fegyveripart képviseli ugyanab­ban a kormányban, hol a­­hladnpar leg­­elkesseredette­bb ellenségei is­ helyet fog­lalnak. Laurent támadta a kormány összetételét, majd irányát bírálta és ászt túlságosan bajoldaln­nak találta. Különösen a kormány orosz barátsága ellen kelt ki és Herriotd oroszba­rátsággal’ •vádolta. *.._„*** Franklin Bouillon tiltakozik az el­­len­ hogy Franciaország belpolitikájá­ra a szovjetek mind erősebb befolyást gyakorolnak. Az a párt, amelyre­ a miniszterelnök támaszkodik, nem, ,a Laval-kormán­yt, hanem csak Lávái® akarta megbuktatni, mert Lavail szem­é­­ben szálka volt Oroszország és nem is akarta az orosz-francia megállapodást aláírni. Herriot megvédi az oroszbarát politikát A támadásokra Herriot válaszolt. Elsősorban azt igyekezett kimutatni, hogy politikája, mely valóban orosz­­barát- teljesen megfelel a francia ér­dekeknek és véleményét ebben a kér­­désben a kormányéinak is osztotta. Ha a radikális szocialisták megbontották a fegyverszünetet és megbuktatták Laval kormányát, ezért még nem­ kell őket vádolni, miért tovább már nem várakozhattak más célkitűzések miatt. Herriot ezután rátért arra, hogy Grenf­­ben a megtorlásos álláspont mellé sze­gődött, mert úgy véli, hogy ez biztosítja a meg­egyezés kilátásait, Anglia akkor ennek ellene szegült. Most Anglia akarja a megtorlásokat alkalmazni. Megemlé­ke­­zik arról, hogy miként vették fel Abesszinát a Népszövetségbe, Anglia kérésére, Franciaország támogatásá­val. Franciaország mindig megtartotta adott szavát. — A végsőkig meg­ fogjuk óvni a közös biztonság és béke gondolatát, úgy fogunk dolgozni hazánk javára, amint eddig is tettük. Utána Xavier Y­aliat jobboldali képviselő lépett a szószékre, aki tá­madta a kormányt. Azt mondotta, hogy tizenegy miniszter követ bizonyos politikai célkifű­zést, melyet más tizenegy miniszter helytelenít és támad. A követkifízítés zenoje P, ot toi. " cadhiká­­lis s­zocialista".volt,­­aki az­ ujikoi-mái Ev­­boz pénzügyi , poétikája tekintetéb­en intézett kérdéseket. A vitát­ délután letudatják, amikor is szavazáss­al­ ked­idi sor. A feti híreik, hogy a kormá­nyzalaik százötven szavazattöbbségge!! b­i­zalm­at s­zav­aztak. • • • Németország nem tárgy­al a légi egyezményről London, január 11. A Havas jelenti Londonból, hogy Németország nem hajlandó a légi egyezmény megkötésére irá­nyulói tár­gyalásokat folytatni mindaddig,a­míg az olasz,abeseevi viszály el nem is si­mul. A hivatalos angol köröknek fáj, ez a véleménye, amelyet az Eden és a 2 Neug­rath közötti tárgyalások eredménye­ csak még jobban megerősít.

Next