Temesvári Hirlap, 1936. március (34. évfolyam, 50-74. szám)
1936-03-01 / 50. szám
SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara , Piaţa Libertăţii 3 — TelefonjáBOl FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ Emléktábla jelöli meg Satu Maréban a tisztes Morvay-házat, melyben Petőfi Sándor megszállott és amelyben a lángészt is több ízben szállotta meg a költés ihlete, melyben a világ,szabadságért, hevülő lelke, halhatatlan zengzetét termelte a minden nemzetek és minden népek rabságból való szabadulásának. Peterfi Sándor a legnagyobb magyar költő volt, a szabadságmozgalom ihlette meg lantját, de így dalolt: „Ha majd minden rabszolga nép, rá nem 11 etépve sik ra lép . . Szent jelszónak nevezte a „világ szabadságot”, szive befogadta, lantja, felmagasztosította minden népek és minden nemzetek szabadságküzdelmét, ha megannyira nemzeti is volt lelke, szíve, nyelvezete, de a roppant zsenije nem tudott különbséget tenni a nemzetek és népek szabadságmozgalma között. Petőfi Sándornak a nemzetközi szabadságért lángoló ég mégis izzóan magyar versiek közkincsévé lettek, az egész emberiségnek, ama harmincnál is több nyelvre történt fordítás révén. Petőfi verseit ma is újabb és újabb fordításban kapják a nemzetek, francia nyelven például egész sereg más és más átültetés forog közkézen. Petőfi Sándor tehát az idők egyébként eltemető és elfeledhető múlásában mind fényesebben ragyog a nemzetközi értékeik egén, azok között, akik hitvallást tettek eszményei tisztasága, költésének szépsége és múlhatatlansága mellett ott találjuk a román nemzet legragyogóbb szellemét, legbölcsebb gondolkozóját, legnemesebb értékét, lékét, Eminescut és ott találjuk elméletben kíméletet lángésznek is aligha adó Goga Osctaviánt is. Ez a Petőfi Sándor, ez a nemzetközi értéket jelenítő, román részről is csak hódolattal illetett Petőfi Sándor magyar költő emléktáblát kapott a magyar kegyelettől, az ős Morvayházat, ahol Petőfi aludott és álmodott emléktáblával jelölték meg, természetesen magyarnyelvű emléktáblával és természetesen nem most, hanem már évtizedekkel ezelőtt. Van azonban egy szabály, mely szerint magyarnyelvű cégfeliratok csak bizonyos feltételek mellett, bizonyos előírások szerint, egyedül semmiképpen nemallkalmazhatókk, mely szerint magyarnyelvű felírások nyilvános helyen nem alkalmazhatók. Mi nem tudjuk egészen pontosan miféle felírásokat és miféle cégeket gondolt a törvényfogalmazás, dle azt egészen biztosan reméljük, hogy ebbe a szabályba nem lehet belemagyarázni, nem lehet beleis skatsulgiázni a Petőfi Sándor világszellem emléktábláját. A satu-marei városi tanács . Gafencu súlyos megállapításai a Cageroügyben szerepelt politikusok ellen A kamara tegnapi ülésén személyies kérdésben Pop Ghita, a nemzeti parasztpárt most megválasztott, hunyadi képviselője szólalt fel, aki kijelentette, hogy az előző ülésen Goga olyan kijelentést tett róla, hogy ő zsidó. — Tagadja ezt az állítást. Ata Constantinescu (geonaptista): Megemlíti, hogy a párt hivatalos lapjában, a Miscatpeiaban a cenzúra nem engedte keresztül Bratianu György cikkét a francia-orosz egyezményről. A cikk később a Curentusban megjelent. Has na®: Kéri a pénzügyiminisztert, hogy hallgassa meg,.^P^Sitai tisztviselők panaszát, akiket már W. éve* nem léptettek elő. Hudita: A belügyminiszterhez interpellál és elmondja, hogy február 23-án a hatóságok megengedték egy nemzeti, kereszténypárti csoportnak, hogy Bacau utcáin felvonuljon. Ez a csoport molesztálta a nemzeti-parasztpárti híveket, megrongált egy zsinagógát, a rabbi házát, azonkívül behatolt a nemzeti-parasztpárt helyiségébe és ott a párt zászlóját elégette. Kérdi a belügyminisztert, hogy tudomást szerzette e vandál cselekedetekről ? Urziceanu (nemzeti keresztény,'ötpárti): Azt állítja, hogy a nemzetipáraszt pártiak zsidó és kommunista elemek támogatásával megrongálták a cuzisták házait és bántalmazták a párt híveit, amikor Lapu dr. megválasztását, ünnepelték Mehedintiben. A kamarában a szónok szavaira olyan hatalmas zaj keletkezik, hogy egy szót sem érteni Urziceanu további beszédeiből. , Juca belügyi alminiszter: Csodálkozásának ad kifejezést, hogy Hudita képviselő olyasmit állít, hogy a kormány a nemzeti keresztény pártiakat támogatja ,1 el, annt (liberáls). Kérdi az igazságügy minisztert és a belügyiminiszterrt, hogy a briceavai esetben el*rendelték-e már a vizsgálatot. A képviselő szerint ugyanis Burceavaiban a zsidó lakosok megtámadták a nemzeti keresztények egy csoportját, akik a cernăuţii naevgyülfeiv utaztak. Az egyik parasztot annyira megverték, hogy ez sérüléstérbe belehalt, mire holttestét meggyalázták. Pop Valér igazságügyminiszter: A vizsgálat megállapította, hogy mindaz, amit Seisanu képviselő elmondott, megfelel a valóságnak. A bűnösöket megörintetik. Costinescu: Rámutat az étte, hogy milyen körülmények között vette át a liberális kormány ország ügyeinek irányítását. Sem belső, semm külső hitele nem volt, az adósságokat senki sem fizette, egyik barikír másilíj után ment tönkre. A nemzeti-paraszt-, párti kormány hétmilliárdot leközöltel azon a címen, hogy a bankokat segíti. Gross Jenő ügye nem politikai kérdés. A bűnösök majd elveszik büntetésüket, a parlamentnek peig addig is komolyabb ügyekkel kellene foglelkoznia. ' ' ' •'•••* MMBB -Gafencu: Viszontyalaszabad ki, emeli, hogy csak arra a káoszra, akart rámutatni, amely ma gazdasági életünket jellemzi és ez sikerült is neki. • • • A Cagero-ügy a szenátusban Osunejscu miniszter; idejében nem voltam miniszter. jr A jSaenatívóban (dr a t e rí c u)a jbagem-ügyben mondott interpellációt, a politikai felelősség meghatározását tette és annak a megállapítását, hogy por ilyen nemzetközi szélhámos, mint Gross, miképpen tudott a román közgazdasági élet arbiterje lenni. — Meg kell átlapítani — mondotta a nemzeti-paraszt párti szenátor , hogy a kormány tagjai közül ki ismere Gross Jenőt, akinek Manolescu-Striligától egy milliárd lej értékben sikerült kompenzációs engedélyt kapnia. Ioanitescu D. R.: Azt mondják, hogy Costinescu ismeri Gross Jenőt. Közben Gafencu folytatja beszédét és súlyos állításokat kockáztat meg a liberális miniszterekről a Cagero-üggyel kapcsolatban. Costinescu ipari és kereskedelmi miniszter felugrik helyéről, izgatottan a szónoki emelvény elé siet és így kiált Gafencura: — Nem engedem meg Önnek, hogy ■ílven állításokat tegyen. Kérem, írja pontosabban körül állításait. Nagy kavarodás után folytatja Gafencu beszédét, amelynek további részében azt állítja, hogy a liberális pártot teljes tájékozatlanság jellemzi. Helyén marad Sassu miniszter és Carantu államtitkár Az utóbbi napokban oly hírek terjedtek el, hogy Sassu földmivelésügyi miniszter, valamint Carantu légügyi államtitkár elhagyják helyeiüket. A Dimineata most hiteles helyről nyert, értesülés alapján mindkét hírt megcáfolja és azt jlenti, hogy Sassu miniszter csupán egészségének helyreállítása céljából volt távol egy hétig a fővárosból. Ez idő alatt Brasovban tartózkodott a földmivelésügyi miniszter, ahonnan teljesen meggyógyulva érkezett vissza ma reggel a fővárosba és már át is vette tárcájának ügyféit, ezzel a leghathatósabban cáfolva meg az elterjedt híreket. •C ar a n f i légügyi államtitkár bejelentette ugyan Tatarescu miniszterelnöknek bizonyos kívánságait a légügyi szervezés terén, de a miniszterelnök ígéretet tett a ki válságai teljesítésére. Így távozása tárgytalan. mindenesetre csak elsőfokon — mégis oly határozatot hozott, mely Petőfi Sándor kegyelete® emlékét cégfeliratnak, vagy más efféle hirdetménynek véli, minélfogva el is rendelte,, hogy az emléktábla záros határidőn belül eltávoldandó az ős Morvay-kúria faláról. A határozatot végre kellett hajtani, végre is hajtották, eltávolították az emléktáblát, de a Kölcsey-Kör kulturegyesülete megfellebbezte ezt a határozatot és most nemcsak Satu-Mare város magyar közönsége, hanem az egész magyarság várja, vájjon visszakerülhet-e még ez a márvány nevezetes helyére. Nem Petőfi emlékéért várjuk szorongva, nem Petőfi Sándort megbecsülő kegyeletért, hanem lelkünk és szívünk nyugalmáért. Petőfi Sándor emléke, Petőfi kegyelete amúgy is misül a magyar szivébe vésett, ihitvalláss imádság, de azt kérdjük, várjon lehet-e ennyire félrefogni a törvények értelmezésében, lehet ennyire tágan értelmezni a szabályt?Az államnyelv védelmére készült törvény vagy szabály semmiesetre sem lehet kicsinyes oldalvágások eszköze, azt akikor kezeli méltóan minden hatóság, ha tiszteli és becsüli minden nemzetiség műemlékét, sirkantját, kegyeletének tárgyát. Különösen akkor, ha az államtöbbségi nemzet nagyjainak szava i® igaz értékeknek ismeri el a kultusz forrását. i