Temesvári Hirlap, 1936. április (34. évfolyam, 75-98. szám)
1936-04-01 / 75. szám
um. XXXIV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ÁPRILIS SZERDAI OLDAL, ARA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE: FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY 1903—1934 SMifcesszS cég és kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa libertăţii 3 — Telefon: PI-97 POGÁNY LÁSZLÓ Most már az Anschluss van soron? Elkészült a német válasz Paris, március 31. Párisi politikai körökben nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget a német szavazás eredményének. A kormányhoz közelálló körökben most érdeklődéssel tekintenek a német kormány ama válasza elé, melyet a liccarnói hatalmak londoni határozatára ígért. Nem hiszik, hogy ezt a választ a birodalmi kormány csak most scsalomázza meg, elvégre a választások eredményében a kormány előre biztos lehetett, tehát a válasz halogatásának más oka lehetett Erre mutat rá Blandinki vasárnapi választási beszédét hétfőn rései©* tessen indokolta és magyarázta, a Havas Távirati Iroda munkatársa előtt: — Vájjon mit jelent Hitler nagy sietsége, mellyel a Rajna-területet megerősíti akkor, amikor nekünk 25 éves békét ajánl fel. Hogyan higyjünk ennek az ajánlatnak az őszinteségében akkor, amikor az ajánlat elhagyásával egyidejűleg parancsot ad a Rajna-terület erődítményeinek megerősítésére és amikor naponta új csapatokat vezényelnek erre a területre. Különös, hogy az a német kormány, mely az utóbbi időben cselekedeteivel, „snájdig” fellépésével szinte nap-nap után ámulatba ejtette a világot,, egy egyszerű válasz megfogalmazásán eseteken keresztül dolgozik. Ennek a késedelmeskedésnek természetesen nem a szavazás az oka és nem az, hogy a német kormány időt akar nyerni. Időt akar nyerni mégpedig arra, hogy aPajna-területet kellőképen megerősíthesse és szabad kezet nyerjen Közép- és Délkeleteurópa felé. Ilyen körülmények között a német békejavaslatokat és békeszózatokat a kellő jelentőségükre kell leszállítanunk. Mi sem természetesebb, mint hogy ilyen körülmény után a francia kormány is azt cselekszi, amit a jelen körülmények között a leghelyesebbnek tart, egy két héttel hirtelen leállította. A szállítások beszüntetésének nem politikai, hanem gazdasági okai voltak. A birodalmi kormány ugyanis arra való hivatkozással, hogy a márka szilárdsága érdekéiben nem hitelezhet tovább, azt, követelte, hogy az olasz kormány két héten belül fizesse meg a nyersanyagszállítmányok ellenértékét, ami több mint egy fél milliárd arany lilára rúg. Az olasz kormány viszont közölte a német kormánnyal, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy összeget nem képes kifizetni, mire a német kormány szinte márólholnapra beszüntette a további kivitelt. A német kormánynak ez a lépése Rómában igen kedvezőtlen hangulatot idézett elő. A német és olasz kormányok közötti tárgyalások ezelőtt három nappal eredménytelenül végződtek és a német kormány bejelentette Rómában, hogy a jövőben semmiféle nyersanyagot nem szállít Olaszországba vérben már nem fog olyan mereven elzárkózni a hatalmakkal való együttműködés elől és kész vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek a locarnói szerződésből kifolyólag reá haramiának. Tekintettel arra, hogy az olasz kormány új állásfoglalása, valamint a nemrég aláírt új római jegyzőkönyv olyan helyzetet teremtett óra alatt vonultak be a a Rajna*terület elfogta mely a német külpolitika céljainak semmiképen sem felel meg. igen valószínű hogy Németország, a középeurópai befolyás biztosítása érdekében megszállja Ausztriát és ezzel a világot új befejezett tény elé állítja. Jellemző erre a párisi hangulatra Audié Piroaneau katonai szakértő cikke, amely az Echo de Párisban jelent meg. Pironneau cikkében utal arra, hogy a német hadsereg felkészültsége példás. Amikor a Ikvarvidéket visszacsatolták Németországhoz, a német csapatok huszonnégy pant vidékpása teljesem simán ment. Mindez azt mutatja, hogy a német hadsereg felvonulóképessége hibátlan és ha e®ak lehet , magasabb színvonalon áll, mint 1914 augusztus 5-én, amikor a német csapatok huszonnégy óra alatt vonultak be Belgiumba. A német hadsereg felkészültsége és felvonulóképessége tehát példás és senki sem tudhatja, hogy a következő nap reggelén nem-e ébredünk arra, hogy a német csapatok ott állanak Bécsben, vagy Prágában, esetleg Liégeben, talán Strassburgban? Március 7-én a francia kormány „non possumus”ászai válaszait és inkább a tárgyalások útját választotta. Várjon a francia kormány akkor is non possumust fog mondani, ha a német csapatok egy éjszaka bevonulnak francia területre? Kétségtelen, a francia hadsereg abban a helyzetben van, hogy bármely német támadást vissza tud verni, de gondolja meg a francia kormány, hogy a német csapatok visszavetése időbe krül és ezen harcok alatt .-zárai,si':am-.a község és falu szen-'dne. A non possumus elvére helyezkedni tehén igen veszedelmes, egy olyat, féllel szembei, minit Németország mely plyan hadsereg felett rendelkezik mely március hetedikén hajnali öt órától reggeli klene ónáig megszállotta az egész Rajnadtai ületet együtt. A Rajna-öv megszállása az Anschluss előjátéka? Politika: körökben Plandin nyilatkozatát igen komolyan veszik és általában úgy beszélnek az Anschlussról, mint egy közeli eseményről. Általános az a vélemény, hogy a Rajma-terület megszállása az Anschluss, vagyis Ausztria elfoglalásának előjátéka volt. Mint párisi politikai körökben hangsúlyozzák, az Anschluss közeli megvalósítását két körülmény teszi felette valószínűvé: először az a nagy nyersanyaghiány, mely Németországban uralkodik, továbbá az élelmezési válság, mely most már a német nép millióit sújtja, továbbá azok a gazdasági és pénzügyi nehézségek, melyekből a német komány más módjuméra tud szabadulni, csakis oly módon, ha új tápterületekre tesz szert. A londoni és amszterdami pénzpiacokon az utóbbi napokban igen erősen tartotta magát az a hír, hogy a német kormány Schacht dr. minden ellenkezése ellenére, mégis, keresztülviszi a márka újabb de- valorizációját. A német kormánynak ez a lépése jelentős hangulatváltozást idézett elő . . .. , . . . , Rómában és mint római politikai kő. A másik ok, mely a német birodalmi rökben tudják az olasz kormánly ^ic. kormányt Ausztria mihamarabbi el* „ftTn fr onUran Elfoglaláséra inditja az, hogy a viszony Németország és Olaszország között az utóbbi napokban hirtelen rosszra fordult. Németország a népszövetségi szankciók kimondása óta megnégyszerezte az Ooisosszág felé irányuló kivitelét, azonban a szállításokat ezelőtt mint 10 nyolc nagy városává Elkészült a német válasz • Berlin, március 31. Mint hivatalos helyen kijelentették, a német, birodalmi kormány válasza elkészült. A német kormány válaszjegyzékét ma délután nyújtják át Berliniben San Eric Phippy berlini angol nagykövetnek. Még bizonytalan, hogy Ribbentrop Londonba utazik, vagy sem. (A cikk folytatás a 2. oldalon.) Tíz éven át ! Bethlen György az élen írta: JAKABFFY ELEMÉR dr. A romániai magyar közélet április elsején nevezete® évfordulóhoz jutott. Tíz esztendeje annak, hogy e napon (Igron István, az Országos Magyar Pont elnöke a tagozatok vezetőihez levelet irt, amelyben közli visszavonhat az Ja® elhatározását, a párt elnökségéről lemondását. Ugrón István a párt vezetéséit ideiglenesen Bethlen György gróf alelnökrebízta, abban a reményben,, hogy ezt az ideiglenes megbízást a párt közgyűlése véglegesíti. Bethlen Györgyöt mint legalkalmasabbat a Magyar Párt elnökéül választja. „Bethlen György politikai hitelve — folytatta Ugrón levelében — tökéletesen megfelel az enyémnek és ez a következő négy pontban foglalható össze: 1. Elismerése a beállott történeti változások által létrejött új kereteknek, az azokba való beilleszkedés, közreműködés az állami konszolidáció munkájában, hogy a magyar kisebbség sorsa és helyzete jobbra fordulhasson. 2. További küzdelem az összes, az alkotmány s a békeszerződések általbiztosított jogaink elérés© céljából, azokból semmit fel nem adva, semmiről le nem mondva, de csak nyilt sisakkal, törvényes fegyverekkel küzdve. A tökéletes vak behódolás ellen épp úgy áláistilogialtva, mint a végletekig menő, minden közeledést és együttműködést kizáró irredentizmus ellen. Egyedüli törekvésünk, mint az állam tökéletesen egyenjogosult polgárai, minden tekintetben ugyanazon jogokat élvezni, ugyanazon elbánásban s elbírálásban részesülni, mint az uralmon lévő nemzet tagjai; ha ezt egy kormányról elérjük, úgy nem vonjuk meg tőle támogatásunkat, puszta ígéretekkel azonban nem elégszünk meg. 3. A pártnak legszélesebb alapon van a demokratikus megszervezése, mely az egész magyar társadalomra kiterjedjen, beleértve a nemzeti alapon álló polgári elveket valló magyar munkásságot is. 4. A párti egységnek minden körülméi, vele között való megóvása. Ezek voltak az én irányelveim, s tudom , ezek lesznek Bethlen Györgyé is, éppen ezért látnám őt szívesen az íremben a magyarság élén. Remélem ő vállalni fogja ezt a nagy feladatot s meg fogja az ezzel járó nagy áldozatot hozni, ezzel tartozik önmagának és fajának.“ Aki az elmúlt tiz év alatt, Bethlen Kyörgy gróf közéleti ténykedéseit komoly figyelemre méltatta, az megállatithatta, hogy ezekhez a politikai elvekhez és célokhoz mindnképpen hű maradt. Ugrón István jól választott. Tudta, hogy az akkor még csak harmincnyolcéves férfiú teljesen kiforrott egyéniség, akire a nemzetvezetés súlyos feladata nyugodtan bízható. Hogy az elmúlt tíz év alatt a magyar mmzetkis bőség sorsa még nem javult, de sőt ma helyzetünket szomorúbbnak látjuk, mint akkor, amikor Bethlen György első ténykedéseként a kormányhatalommal a választásoka vonatkozó megállapodásra jutott, ezért a felelősséget legkevésbé Bethlen György viselheti. (A cikk folytatása 2. oldalon)