Temesvári Hirlap, 1936. június (34. évfolyam, 124-147. szám)

1936-06-02 / 124. szám

XXXIV. EWOlsIII, 124. SiZ­iiM io OLD AK­ ARA ÜLEJ HÍRLAP FELELŐ® SZERKESZTŐ: SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara» Piaţa Libertăţii 3 — Telefoni B*B POGÁNY LÁSZLÓ Icú'tö't&fálK' tS CbCO&öfó Mjfü'&Bt' (/€4Z€& Jíút&SC&tl'ld&fiiCUd aMMMMMMMMMMMMMMM Százezer ember vonult fel a nemzeti-paraszt­párt fővárosi nagygyűlésén Mihalache Kétórás beszédben tiltakozott a faseizmus és a paran­cs uralmi törekvések ellen Bucureşti, június 1. A nemzeti-parasztpá­rt tegnap tartot­­ta meg a fővárosban nagy kormány­­buktató gyűlését, melyre közel 100­ 000 vidéki érkezett a fővárosba. Az első vi­­déki vonatok már a szombat esti órák­ban befutottak az északi pályaudvarra, ahol a párt rendezőbizottsága fogadta az érkezőket. Szombaton este és éjsza­ka mintegy 30.000 főnyi tömeg érke­­zett a fővárosba- míg a vasárnap haj­nali és reggeli órákban közel 70.000 főnyi tömeg érkezett a különböző kü­­lönvonatokkal. összesen közel 200 különvonat érkezett a fővárosba, mely az ország­ minden részéről szállította a nagygyű­lésre a­­résztvevőket. Figyelemreméltó, hogy a hatalmas tömegek érkezése, be­­vonulása és elhelyezése ,a­ legpontosab­ban, programmszerűen zajlott le, egyetlen zavaró incidens nélkül, ami nem csak a párt kitűnő szervező­­képességét- de a párthívek példás fe­gyelmezettségét is bizonyítja. Öt órán keresztül vonul fel a tömeg A Victoriei­ téren hatalmas tribünö­ket építettek, melyeken mintegy 5000 tribün kö­zepén helyezkedett el. négy­ oldalát mintegy 40­ 000 főnyi közönség szegélyezte, a­zonban sűrű sorokban­ szorongtak az érdeklődők az útvonalak mentén is, amerre a felvonulás elha­ladt. 10 óraikor kezdődött meg­ a moni­strefelvonulás, mely öt és egynegyed óra hosszat tartott és egynegyed 4 órakor ért véget. A menetet a parasztgárdák nyitották meg, fű­­kaszások és a kapások, kik ha­talmas táblákat vittek, melyeken a kö­vetkező felírások voltak olvashatók: „Le a diktatúrával !” „Le la fascizmus sail”­­,Le a kormánnyal!!” „Le a kor* rupcióval!" stb. A menet a Victorin­ei1* térről az Alm­ude Románéihoz vonult, majd fél négy órakor ideérkezett a nemzeti­­parasztpár­t vezérkara is. Madgearu lépett a mikrofon elé, üdvözölte a megjelenteket, éltette a nem­zeti-par­asztmán­tot. Maniut és Md­­halachet, mir­e a százezer főnyi tömeg telkesen és kórusban éltette a nemzeti­­parasztpárt vezérét, Maniu Gyulát. Ezután Madgearu bejelentette, hogy a gyiülés egyetlen szónoka, M­ha­­lakche fog beszélni. Jaszt nemzeti hitvallása azt jelenti­, hogy aki ezen határokon belül él és be­csületesen dolgozik, tagja a nem­zetnek és ez a tény kötelességévé teszi min­denkinek, aki ezeken a határokon be­­lül éli, hogy ezért a nemzetért ha kell, áldozatcik­at hozzon a harcban és be­csületesen dolgozzon a békében, hogy visszaszerezze a nemzet tulajdonát képező állam tekintélyét. Nincs szükség elnyomásra Mihalache­ beszéde több mint két óra hosszat tartott. Mihalache kifej­tette, hogy a nemzeti­ parasztpárt az egyetlen román politikai párt, mey innen tükrözi vissza az ország hangu­­la­tát és pontosan megfelel azoknak a formáknak, melyeik között az ország népe élni akar, mert a párt nemzeti államot és parasztálla­mot akar megvalósítani. A párt nemzeti mivolta mélyen gyökerezik a múlt­ban és a népben. Ez a párt nem most lett nemzeti, amikor nemzetinek leírni konjunktúra, hanem már akkor az volt, amikor a vezetők belátták, hogy a partiz állam igazi boldogulási lehetőségei nem a nemzetköziségben, hanem a nemzeti mivoltában vannak lefektetve. A párt nemzeti mivolta nem reklám-nacionalizmus és nem jelszó-nacionalizmus, a párt nemzeti mivolta konstruktív jellegű és haladó szellemű naciona­li­z­­mus, mely nem az elnyomás, hanem a Sza­bad verseny révén kívánja a nem­zet többségét képező fajta fel­sőbbségét bizonyítani. Ez a nacionalizmus nem a fajtán, a véren és a hajszínen alapszik, hanem a történelmi hagyományokon és a vérrel áztatott földön — tehát ez a nacionalizmus arra a Romániára vo­natkozik, melyet­ a román katona hő­ KMMMMMMMMMMMMMWSMMMI A kormány mögött nem állanak tömegek Mihalache ezután a kormányról be­szélt és megállapította, hogy ez a kormány nem gyökerezik a nép­ben, tömegei nincsenek. Ez a kormány sohasem volt és nem is lesz képsés a nemzeti egység é­vében kormányozni ezzel a kormány tagjai tisztában vannak, éppen ezért, zavart­ és meghasonlást igyekeznek terem­ten, mert a divide et impera elvén a h­arak és tudják, hogy csak akkor tud­ják az önmaguk szükségességét bizo­nyítani, ha mesterségesen belső baje­nit idéztek elő. Ez a kormány feli­dézte a belső harcot és siló, Lill­a­­testvérrel szem­beállítani. A helyzet pillanatnyilag katasztrofálisnak tűn­het, azonban abban a pillanatban, amint ez a kormá­ny elhagyja a helyét, ki fog derülni, hogy ellen­tétek nincsenek, az ország népe nem áll szemben egymással. Olyan ez az ország, minit egy nagy­gyűlés terem, melyben bűnös kezek rövidzárlatot okoztak és a sötétben mindenki mindenki ellen kész egy­­más ellen harcolni — ám amint újból felgyűlünk a lámpák, látni fogja min­denki, hogy senki sem akarja a má­sik kárát, baleset történt csupán, me­lyet egyes emberek a maguk céljaira akartak kihasználni.­­ 1 Fejlődés csak ott lehetséges, ahol szabadság van A nemzeti parasztállam a jövő ál­­ama — mondotta Michalaebe. Ebben a jövő államában a szindikátusok és a foglalkozási ágak kamarái fognak közremű­ködni a lehető legszélesebb keret­ben. A d­e­c­e­n­t­r­a­l­i­z­á­c­i­ó elvét fogják szem előtt tartani ebben a jövő nem­zeti és parasztállamban, melyben a fő cél nem az állam lesz, hanem az élő ország és az élő nép. Fejlődés csak ott lehetséges, ahol szabadság van és szabadság csak ott lehetséges, ahol nem raknak a nép nyakára homályos tekinté­lyek védelme érdekében fogalma­kat, melyeknek gyakorlati értéke nulla abban a pillanatban, mely­ben azokat nem hatja át az élet­e , maga. A nemzeti és parasztállamban az ál­lam nem lesz többé a fő cél, melynek életet és fejlődést alá kell rendelni — az ország és a nép java fog előtérben állani, mert ha a­ nép ég ország él és boldog, akkor erős és megdönthetet­len az állam. A jövő államában a fe­­lelősség nem fog többé kizárólag a kormányon nyugodni, hanem a szin­dikátusokon és a foglalkozási kama­rákon, felelő és öntudatos csakis az a­ nemzet lehet, melynek minden legki­­sebb egysége, mipolgár egyes tagja érzi a felelősséget, mellyel­ a közzel tartozik. Ez­ a felelősségérzet termeli ki azt az új közerkölcsöt, melyre en­nek az országnak sürgős szüksége van. (A cikk folytatása a 2-i) 1 . j.-

Next