Temesvári Hirlap, 1936. december (34. évfolyam, 277-299. szám)
1936-12-01 / 277. szám
EREDETI FRANYA Selyeme~ bácstettyúk wak Qattia.-nác Timisoara I., Blv. Ferdinand 7 (Palace) Horthy Bécsben Bécs, november 30. Horthy Miklós kormányzó nejével, Darányi Kálmán miniszterelnökkel, Kánya külügyminiszterrel és kíséretével vasárnap délelőtt tizenegy órakor Bécsbe érkezett Az állomáson Miklay szövetségi elnök és neje. Schusphnger kancellár, Schmidt Guido külügyi államtitkár és számos előkelőség várta, Horthy kormányzó és neje látogatást tett Miklas elnöknél a Ballhausplatzon, majd Schuschnigg kancellárnak adta vissza a látogatás, utána megkoszorúzta a hősök emlékművét. Háromnegyed egy órakor Miklas elnök és neje viszonozták a kormányzó látogatását, majd fél kettőkor villásreggelin látták vendégül. Este Schönbrunnban ünnepélyes fogadtatás volt. A díszebéd schönbrunni kastély híres galériatermében folyt le és azon a kormányzói pár és kísérete, a külföldi diplomaták, az állami méltóságok és a közélet kiválóságai vettek részt. A diszebédet fogadtatás követte.A cerde részére két termet tartottak fenn, a többi teremben a mintegy hatszáz főnyi vendégsereg helyezkedett el. A diszkertet, a szobrokat és a szemközti dombon lévő gloriettet erre az alkalomra kivilágították. KARÁCSONYRA Talál nálam bármit is keres Perzsát, bútort, festményt nevest Fischhoff, 1., Strada Duca 6, 1. cm. Telefon 18—09 1936 DECEMBER 1. KEDD Mussolini budapesti, bécsi és berchtesgadeni útja BÉCS, november 30. A Neue Freie Presse jelenti, hogy értesülése szerint Mussolini olasz miniszterelnök a jövő év január havának végén vagy február elején látogat el Budapestre, ahonnan Bécsbe megy és visszaadja Schuschnigg kancellár látogatását, utána pedig Münchenben vagy Berchtesgadenben találkozik Hitler kancellárral. Mikaa elnök és neje a bécsi lap értesülése szerint még január elején viszonozza Budapesten Horthy látogatását. Litvinov a japán-német szerződésről é proletár diktatúra szovjetjének Külügyi népbiztosa újra felfedezn a dexnokraddt Moszkva, november 30. A szovjetek alkomtányozó értekezlete még tart. Legutóbb Litvinov külügyi népbiztos tartott beszédet a nemzetközi helyzetről. — Ellenségeink azt vetik szemünkre, hogy az ibériai félszigeten szovjetköztársaságot akarunk alapítani, hogy azt beolvaszthassuk a szovjetunióba. Ennek a híresztelésnek nyilvánvalóan az a célja, hogy megzavarják küzdelmünkéit, amelyet tényleges spanyolországi érdekeinkért vívunk. Magatartásunkat teljesen igazolja Szovjetororszország népének érdeklődése, amely figyelemmel kíséri azokat a törekvéseket, amelyek az egyes államokban a támadás szellemének, a fascizmusnak erőszakkal való elültetésére irányulnak. Mindezek mellett Szovjetoroszország a népek közötti béke rendíthetetlen híve ... — Szólnom kell arról a szerződés JJL ------------_| — Akiknek foglalkozása minden erejük megfeszítését követeli, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkelésekor egy pohár természetes Ferenc József” keserű vizet, mert ez szabályozza a bélműködést, előmozdítja a gyomoremésztést, fokozza az anyagcserét, javítja a vérkeringést, megnyugtatja az idegeket, egészséges álmot okoz és ezáltal új életerőt teremt. Orvosok ajánlják. ről, amelyet Németország és Japán kötöttek. A tulajdonképen a szerződés katonai jellegű, amelyet kommunistaellenes szerződésselkívánnak lepipázni. A szovjetköztársaság bízva erejében, hidegen fogadja a fascista országok kihívását. A demokratikus népeké a szó. Oroszország nem szorgalmaz semmiféle szövetséget és nem akar blokkot létrehozni. Oroszország a demokrata államok részéről tetteiket várr és nem szavakat Egész Timisoara a szenzációsAnna Demidov; filmről beszél. Főszereplők: SYBILLE SCHMITZ KARL LUDWIG DIEHL. Nagy sikerrel fut a TIVOLI MOZI-ban. Holnap, kedden délelőtt 11 órakor: Hatiné, 11 lel. Ma utoljára 3 órakor Stan és Bran Beszélgetés írta: ROGER VERCEL. Mikor Lucáén Barral elfoglalta helyét a kijelölt pult mögött, első kellemetlen gondolata az volt, hogy nem fog cigarettázhatni. Különben sem volt kedvére az egész komédia. Valamenynyi súlyú és nemű írót felkértek, hogy jöjjenek névaláírásukkal szignálni a bazáron eladott művedet, amelyet az árvízkárosultak javára rendeztek. Az elárvéltónők szerepét művésznők és társaságbeli hölgyek vállalták. Lucien Barral veszélyesnek ítélte e játékot. Hány sebesült lesz itt ma ezen a csatatéren? Sértett hiúság sebesültjei, akik eddig titkon szenvedték sikertelenségüket, most, hogy erről a nagyi nyilvánosság is tudomást szerez, még jobban fognak szenvedni. Csak mikor már vagy félórát ott időzött, jött rá, hogy alapjában mily kevéssé emberismerő, mert éppen a névtelenek, a nagy jenkik mosolyogtak legszélesebben és legelégültebben, ha egy-egy elsózott művükbe sikerült a nevüket odakanyarítani. Némelyikük alighogy megpihenhetett és Luciemnek bevilágított az agyába, hogy hiszen ez jótékonysági bazár, ahova mindenki meghívja az ismerőskörét, mely aztán kötelességszerűen csak nála vásárol. Elmélkedéséből egy vásárló hölgy riasztotta fel, aki tétovázva nézegette a könyvek erméit. Idősebb hölgy volt. — Ezek a könyvek fiatal leányoknak valók? — kérdezte Lucientől. — Nem tudom, asszonyom, én még sohasem voltam fiatal leány — felelte Lucien epés hangulatához illőn. A hölgy természetesen sértődötten továbbfejtett. Ahogy Lucien most visszafordult, mögötte nevető, fiatal női arc bukkant fel, egy elegáns, szép, fiatal asszony, akit így mutatkozott be: — Hautclairné vagyok, az elárusítónője..• Lucien mélyen meghajolt és bár nem csókolta meg, csak megszorította az elébe nyújtott kis kezet, mert a kézcsóknak nem volt híve, őszinte elragadtatással erősítette: — Azonnal telefonálok a kiadómnak, hogy küldjön még néhány száz kötetet a műveimből, mert ha minden könyvhöz egy mosolyát adja ráadásul, bizonyos, hogy mind elkel. Barral elárusítónője nemcsak szép volt, de ragyogóan szellemes és mulattató. Finom gúnnyal kritizálta sorra a jelenlévő közéleti nagyságokat. Egyik divatos és csúnya írónőről, aki ha csak tehette, felolvasott saját műveiből, így nyilatkozott: — Boldog vagyok, ha hallhatom, mert olyankor elfelejthetem, hogy látnom is kell. — Azt hiszem, maga még gonoszabb, mint amilyen szép! — vágta vissza Barral. — Minden nő gonosz — erősítette a szép asszony. . . — Na-na!... elfeledkezik a félénkekről. — Azok csak affektálják a félénkséget. Nincs félénk nő, ez kizárólag férfitulajdonság. Nem folytathatták a kellemes társalgást, mert Barral bódéját elözönlötték a vevők és nem elégedtek meg a könyvek dedikálásával, hanem levelezőlapokra könyörögték a „mester” autogrammját. Lucien Barral benső undorral kanyarítgatta oda a nevét, végül egy csendesebb percben odaszólt szép elárusítónőjéhez: — Tudja mit, írjuk ki „Az összes művek eladva”... ez nagyon hízelgően hangzik és legalább békén hagynak ... miről is beszéltünk az imént?... á, igen... félénk nőkről. Maga azt mondotta, nincs félénk nő... — Rosszul mondtam ... vannak néhányan, de ezt a félénkséget a férfiak hódolathiánya okozza, így hát mégis jól mondtam, mert a nőknél félénkség nem veleszületett tulajdonság. — A férfiak hódolathiánya... hogy érti ezt? — Nagyon egyszerű!... magam is tapasztaltam nem egyszer! Ha például a férjünk azt mondja: „Milyen szép vagy ma, drágám!” biztonsággal, öntudatosan megyünk el hazulról, ragyogóak vagyunk, okosak, szellemesek. De ha mielőtt elmegyünk, végigmér és például ezt mondja: „Nem ártana, fiam, ha más szavónőnél dolgoztatnál!” alig merjük a lábunkat kitenni, nemhogy egy önálló véleményt nyilvánítanánk. — Értem, maguk olyanok, mint a pénzügyminiszter. Biztatást várnak. — Úgy van! De ezt a biztatást sose várjuk a barátnőinktől. Az imént azt is mondtam, hogy a nők mind gonoszak. Többek annál, szörnyük! Hallgassa, a meg csak az én esetemet. Tizennyolcéveskoromban elég kellemes fiatal leány voltam. Egy, estélyen legjobb barátnőm mellett ültem és hallottam, mikor egy szemközt álló úr, egyenest rám nézve, jó hangosan megjegyezte: „Az a fiatal leány ott szemezi, elragadó!”... mire a barátnőm a fülemhez hajolt, és izgatottan súgta: „Hallottad, mit mondott ez az úr rólam?”... de ez még nem volt elég, még azt is hozzátette: „Szegénykém, rólad is mondhatnának ilyesmit, ha csak egy kicsit ízlésesebben öltözködnél” ...na, mit szól ehhez? Használja fel a legközelebbi regényében... — Sajnos, nem tehetem! ... a regényem szereplői nem ismerik ezt a hangnemet, megsértődnének ... — Hol játszódik a legközelebbi regénye? — A pápuáknál, az emberevők között ... A beszélgetés elakadt. Lucien Hautclaimé kérdéséből rájött, hogy egy sorát 6©m ismeri szellemes elárusítónője. Észrevétlenül bevonta „Az összes könyvek eladva” táblát s negyedóra múlva elözönlötték a vásárlók a bódét. Dec. 4—5-6-án fényiiiiiíítist is Hűt és tóiyi lilamm A Magyar Leány tagozat a Lloydklub első emeleti termében