Temesvári Hirlap, 1937. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

T ----- " V " . íj févi XXXA. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM POGÁNY MIHÁLY 11L*. lífdtó . ' . "m 16 oldal * 4ra 4 |e| 1»S7 JANUÁR 1. PÉNTEK TEMESVÁRI HÍRLAP IS SZERKESZTETTE: FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 im i,.i . n... . n. Telefon; 14-14 Telefon; 14-12 POGÁNY LÁSZLÓ ,aS-UJESZTENDO KÜSZÖBÉN Irta: GYÁRFÁS ELEMÉR dr., szenátor Az évfordulóról visz­­szatekinttve­­, megtett útra, fájn­­a­lommal kell me­gállapi­­­a­n­unk, hogy a kisebbségi sorsban a b­ékesze­rűndé­sie­k mit fái® kálása óta ugyanazt a becsületes, egyenes utat követjük. Saiba egyet­len­­sióval, vagy gesz­tussá,­ a többség érzés­ekenységét meg nem sértetük, jogos ellen­szenvet feje­nkre nem vontunk. Ezúttal még magyarországi fajtestvé­­reink sem okolhatók sorsaink megnehezü­léséért. A múltban talán hangzottak el Budapestről felelőtlen s utólag komoly alapot nélkülözőnek bizonyult nyilatkozat­­ok, melyeket Románia elleni fenyegetés­nek értelmezhettek , az ebből származott keserűségeket velünk éreztették, noha mindig világosan megmondták, hogy tőinket s határon t­úl mondottakért fele­­l,­,sé tenni nem lehet. Az utolsó két éve­en azonban ilyen barátságtalan bangók ■gyár­ országról­­sem hallatszottak. Ba­­ró Kálmán új miniszterelnök október 1-i programmnyiilatk­ozata pedig oly­at ütött meg az utódállamok felé, • mond­hattok volt a Bucureşti-! parla­­entben fár­adv a Mussolini november elsejei mnói beszéde, amely felpanaszolta a­bbségi sorsban élő magyarok nehéz­zejét Nem mi sugalmaztuk Mussoli­­zav­aiit s ezért miniket felelőssé nem is­­ tenni. Hiszen Mussolini beszéde nem ez terület, revíziót, sőt. Romániát t­otem említi s Averesen marsall ület­esnek érzi magát kijelenteni hogy Isolin­i még csak nem is célzott Rop ára­­beszédének szavaival. Honnan tehát az a végsőikig te idegesség és ingerültség, mely a és udvarhelyi lapocskák Cikkeiben nos, egyes december elsejei vidéki kok­a­jikáról is hasonló módon meg ■ null? ■Sokszor feltettem kor­mányférfiakt 3 szenátus szószékéről a román közl­menynek is a kérdést • — • v . éppen olyan jól kell tudniuk, amint mi is tudjuk, hogy sem­­ az itteni magyarság nem tervei felforgató akció­­kat, sem magyarországi táj testvéreink nem kí­­szít ének elő semmi iée lépést Ro­mánia ellen —Hr .pedig tudják önök ezt —ambut Uuiusok kel] —akkor kinek milyen érde­me,ho­gy úgy tüntessek fe!az i­lete:ii ina­ágai'•:,got. mely égés/ Rom•inia titkossá« .íi'ásuk közel egy tizedes Teai szílváuia­la. IvOSfclti.•k egyha imad,a.' agy egalább t­gy-Ji ■ede. mint.amely rel; egyetl­e ils I tíg­. .?!;•{) r'ek­vése az álumi reII 1 l'e■forga­: ’ 'Ll't —s h­a nemj a.gj tink azok, ailiknek tv !t:.41.1cinek, n; é i't ke/.cinek min ket az u r* •iüellenség'aikéii . ív:1'-cinrenem k;piámvála-zi. M ég­r ■■■ •n tel­és mag',­mi lé ■le' ráövi;. A ’ a - ■ égi i öni Ü gtőnek érzem I: • • \' :k ; ■ in.':'inuk. 1 ..tlivu az. ország N ii í.’uó! is. a,ni* i y n L? k sorsa. fejlő« ! ' ‘ :;ilj i­­ baim;i mond.iaiel; el­i 1■ iii k ‚ziVmb(K reánk nézve:\ 1 1 uie,sürgő­ssc‘g'‚‘! ”-*s tótit:s­agál tie!ymiis. A to v cin« [»■;>• . 1. ', i'; 11 <ruin:ii kii 1 (jo: Itika Cő l.i;ud meg ve­szé­­k ápolását és a szomszédot,• országokká] baráti viszony létesítését tűzte ki. Nyilvánvaló hogy Magyarország az it szomszédja Romániá­nak, amely még nem tekinthető baráti viszonyban lévőnek s amellyel ezt a ba­ráti viszony­t a trónbeszéd meghagyása­­ból meg kell teremteni. Ennek azonban a másik oldalon — Darányi miniszterel­nök október 21-n­ki progra­mmny­il­a­tkoza­­ta szerint­­z előfeltétele az itteni magyar kisebbség problémáinak rendezése. Az ország elsőrendű külpolitikai céljának el érkedése sürgeti tehát a feltett kérdésre a választ, amelyet én így foglalok össze: A mai kiélezett helyzet több káros té­nyező sajnálatos összehutásának­­követ­­kezménye. Ezek: az elfajult belpolitikai pártharcok és — last nost least — az An­­ghisilescu nevéhez fűződő türelmetlen kul­túrpolitika. Politikai pártjaink­­, hatalomért való tülekedésben olcsó és népszerű eszköznek ismerték fel a soviniszta jelszavakat, me­­lyeket legeredményesebben s a legkeve­sebb kockázattal ellenünk lehet kiaknáz­ni. Ezek éltek i­s bőven s e vonatkozásban súlyos felelősség terheli a transylván ro­­ománság s név szerin­t i,s a román nemzet­i, párt vezetőit, hogy ennek akikor sem vé­tó'- v-g ' *• imíiL'c^fevárt bátor szó­val meg lehettek volna mikor ez már messze tulcsa­pot­t azokon a korlátokon melyeket ők maguk hely­i ismereteik, a velük szemben annak idején tanúsított bá*­násmód s az általuk maliban elfoglalt elvi álláspont alapján valaha is m­egen­­gedh­e­tőne­k tarthattak. Valóságos el­választója végit! a román és magyar népnek egyaránt, hogy közel két é-'' ■** az ország kultúrpolitikáját — ' és ellenzékből egy­­;• irányítja., aki a ' %és érvényest '•álatot tenni • győződ- Polgár,­­ fog­a lái­­,ke« egy rém áltózó , poziió­tla­g­­osk. neki s azt minimu­­m, hogy teremtett úgy ideológiát, melynek­ hangos csatlósai­ vannak Ennek az ideológiának leküzdé­se egy­ik legnehezebb feladata lesz azok­­nak, kik majd problémánkat, valóban mego­ldani akarja­k Ezek a tényezők juttattak mai nehéz helyzetünkbe. S amidőn most, az uj esz­tendő küszöbén, a megoldások, kiegyeztn­­­tések és elrendeződések módjain tap S'öuk, ezekkel találjuk magunkat '■/-­in közt. Xdia elfog a kétség és kishitűség, h­o­gy vájjon még tudunk-e ezekkel küzdeni? Meg kell kü­zdenünk vele, mert amíg ezek a hatóerők működnek, nyűge •mi .•.•/. ivem láthatunk. De le­­­ tudjuk őket küz­deni, mert mindezek mesterséges kiélezé­sei olyan életvi­szonyoknak, amelyek­­, ját természeté­ súlyuknál a bennük rejlő erőknél fog-iit nem számbeszállásokra, ha­nem össze­fogásra kell hogy indítsanak. Nem lelhet életviszonyok megzavarása« vak sem kultúrpolitikává] olyan helyz­tet teremteni, hogy e földön magyar­­ éljen román mellett. Mindkettőre szenté ■jós, ha nem élhetnek békében - min­t ako­tónak az tesz szolgálatot, aki nem gyi tőréi­­ izgatja őket egymás ellett, hanem megvuri­tja egymás uregbeesi­tésere s f­i­­léi' nem­ sokára egymás­­szüreteiére .s Nem most, a kysebbsegi sors ne -•/ s· 1--1 ■ - ban, h­ánéin' l'-soszu évtizedek Iw’nle­­i.eui, hogy olyan sorsközösség i’isz össze minket, hogy saját népe ellen 'is vétkwsik ,jii a másikat gyöngíti, bénitja,károsítja. Ma még sülét körö­ körü­l a hUbaiar. infe két idézetet a közelmúltból mégis t 'eik- jujtatunk annak igazolására, h­ogy a ma­­eik oldalon is látják — s éppen a leghiva­­tottabbak — az. 'egyedül követendő utat. lorga november­­27-én t'eiirati beázés­­­i limi f­gyelmezteti a román közvél­e­m­én­yt, h­ogy nincs ok az ellenérzésekre velünk szemben, mert.. ..kisebbségeinkké általában­ meg lehetünk elégedve. Nem tudom, i mi lenne, ha a mi nemzetiségiünk is ugyanúgy viselkednének velünk szem­ben, mint az irredenta rom­ánok azokkal az államokkal szemben, amelyekbe^ tar« S továb­bmenőén azt mondja:­nk emberek m­ind­enekelőtt « gon­­meg, hogy annyi és annyi m­agyar özöttü­nk, akiknek érzelmeit n«TO megsértenünk . . „*» A ver­e­scu iuarsal-t izedig hátor el* s/ántsággal közbe veti magát a Musso­lini milánói beszéde nyomán keletke­zi­tt : •■i.ugu­lainak é* hivatkozik arra. hogy még. nem volt tudom mm -n­ig ‘ .s­zövfjli .,'gi ői. ui­jE'"’ tbakíjan mfcg­­.nt.'odást , .nett a/* feni mag­a• k:* M-bhsL gm'.. "melyet néha Ferdinand Sá­ra.\ v a budapesti kormány!' lyene­k *y v arám örömmel fogadtak, M us s a I i n , pedig biztositott­u őt, hogy Róma és Bu­dapest barátsága es ak előnyére válli* k iii'mániának A legnagyobb ruman naz.U'iak tu g. - tői .szemszögből nézik tehát h­eijweiriu ki ; es má-kérit iái.iák a-', mint azok, akik a mai s/.-'i-- : i-'i llen - iyzetet ki-ennyi», '..o erdőkből, vagj rövidírásb-'n rio.­­I' - - eg est-11 e. o lovatok. Higyjük b'gy az u jeszienn­e íUWvU'd­­lug igazat adni. kik nem szétválásié - -. bánom- összefogást, nem gyűlöl.­..«!, ha nem szerei­­m, h­ird­jetnek s n. magunk, fiáját jól felfogot­ önn­künkben­. d'.gu­­­zunk tervszerűen, céltudatosan és vá'Mn V« aaffioj, hogy m­igj. bg 1«. jköv.etkf z*** ^ . •­­& 7. íték le i­r­ató Joint­e­r ŐFELSÉGE ÚJÉVI HADPARANCSA Rendíthetetlenül gyakorolván a ka­tonai erényeket, tanúságot téve a hit­ről, fegyelemről, az áldozatkészség­­ről és bajtársi szellemről, mindenkor hivatástok magaslatán lesztek. Meg vagyok róla győződve, hogy minden­­kor ezen a szép uton haladtok. Üdvözlöm hadseregemet és bol­­dog újévet kívánok neki. j l lumpén es ken b­ék ,ty. SwUi­eír: u Ily/. xusxma ís a c. évfordu­lójét, Az útinepélytn Őfelsége a k­irál­y, az Összei, tisztek, A ermek zászlóaljnak valamikor tagjai vol­­­­tak, a zászlóalj jelenl­égi tisztjei tss'al- n­aztjei és a zászlóalj veteránjai vettek részt, ugyanezen alkalomból felszen­telték az emlékekkeresztet, amielyet a zászlóalj hősi halottai emlékére állí­­tottak fel. Az istenti­sztel­etet a­ * Ina­tói es­peres végezte, majd Őfelsége a ki­rálly ■­ leleplezte az emlékművet, melt ezt a felirást visító: „Gondoljatok en­nek­ a­ zászlóaljnak hőseire, akik a vi­lágton,boritiban­' a hazám ' eieste­k'. A leleplezés, után. F o c­sane, a n u ezredes, a zászlóalj parancsnoka ,unán­dott beszédet, amely­re Ő.f'elsége meg­­hatottan­ válaszait. Az uralkodó köszö- 1.1 eni-t mondott azoknak, akik az emlék­mű felállítását kezdeményezték. Az ü­mnnepséget bankett követte, amelyen az uralkodó is részt van. b IX'U RESTI, demnbesp 31. (il'il-,'.«,. 11. Károly í király :ty, njov i. a/. aiá!»i(j níipipui «iiUsut in- Ih/U* a foulst ro-ilu1/. a b-iiaerO-zHluv. és a lési hudeiőkUbz; — A száraz­földi, tengeri és légi hadsereg katonáihoz! Az újév beköszöntésével gon­dolatom felétek, hadseregem­ parrancs­­nokai, lisztjei és katonái felé fordul és lelkem egész szeretetével a legfor­róbb kívánságaimat küldem­ nektek. Minden elmúló nappal, amely alkal­mat ad, hogy lássam azokat, akiknek szent kötelességük, hogy a határok és a trón védői legyenek, szívem örömmel telik meg ama haladás lát­­tára, amelyet észlelhetünk. Ragyogó példáitok vannak az or­szág történelmében, azokra tekintse­tek vissza, hogy mintaképetekül szol­gáljon kötelességteljesitéstek min­den pillanatában. — - - «■-«

Next