Temesvári Hirlap, 1937. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
T ----- " V " . íj févi XXXA. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM POGÁNY MIHÁLY 11L*. lífdtó . ' . "m 16 oldal * 4ra 4 |e| 1»S7 JANUÁR 1. PÉNTEK TEMESVÁRI HÍRLAP IS SZERKESZTETTE: FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 im i,.i . n... . n. Telefon; 14-14 Telefon; 14-12 POGÁNY LÁSZLÓ ,aS-UJESZTENDO KÜSZÖBÉN Irta: GYÁRFÁS ELEMÉR dr., szenátor Az évfordulóról viszszatekinttve, megtett útra, fájnalommal kell megállapianunk, hogy a kisebbségi sorsban a békeszerűndésiek mit fái® kálása óta ugyanazt a becsületes, egyenes utat követjük. Saiba egyetlensióval, vagy gesztussá, a többség érzésekenységét meg nem sértetük, jogos ellenszenvet fejenkre nem vontunk. Ezúttal még magyarországi fajtestvéreink sem okolhatók sorsaink megnehezüléséért. A múltban talán hangzottak el Budapestről felelőtlen s utólag komoly alapot nélkülözőnek bizonyult nyilatkozatok, melyeket Románia elleni fenyegetésnek értelmezhettek , az ebből származott keserűségeket velünk éreztették, noha mindig világosan megmondták, hogy tőinket s határon túl mondottakért felel,,sé tenni nem lehet. Az utolsó két éveen azonban ilyen barátságtalan bangók ■gyár országrólsem hallatszottak. Baró Kálmán új miniszterelnök október 1-i programmnyiilatkozata pedig olyat ütött meg az utódállamok felé, • mondhattok volt a Bucureşti-! parlaentben fáradv a Mussolini november elsejei mnói beszéde, amely felpanaszolta abbségi sorsban élő magyarok nehézzejét Nem mi sugalmaztuk Mussolizavaiit s ezért miniket felelőssé nem is tenni. Hiszen Mussolini beszéde nem ez terület, revíziót, sőt. Romániát totem említi s Averesen marsall ületesnek érzi magát kijelenteni hogy Isolini még csak nem is célzott Rop árabeszédének szavaival. Honnan tehát az a végsőikig te idegesség és ingerültség, mely a és udvarhelyi lapocskák Cikkeiben nos, egyes december elsejei vidéki kokajikáról is hasonló módon meg ■ null? ■Sokszor feltettem kormányférfiakt 3 szenátus szószékéről a román közlmenynek is a kérdést • — • v . éppen olyan jól kell tudniuk, amint mi is tudjuk, hogy sem az itteni magyarság nem tervei felforgató akciókat, sem magyarországi táj testvéreink nem kíszít ének elő semmi iée lépést Románia ellen —Hr .pedig tudják önök ezt —ambut Uuiusok kel] —akkor kinek milyen érdeme,hogy úgy tüntessek fe!az ilete:ii inaágai'•:,got. mely égés/ Rom•inia titkossá« .íi'ásuk közel egy tizedes Teai szílváuiala. IvOSfclti.•k egyha imad,a.' agy egalább tgy-Ji ■ede. mint.amely rel; egyetle ils I tíg. .?!;•{) r'ekvése az álumi reII 1 l'e■forga: ’ 'Ll't —s ha nemj a.gj tink azok, ailiknek tv !t:.41.1cinek, n; é i't ke/.cinek min ket az u r* •iüellenség'aikéii . ív:1'-cinrenem k;piámvála-zi. M égr ■■■ •n telés mag',mi lé ■le' ráövi;. A ’ a - ■ égi i öni Ü gtőnek érzem I: • • \' :k ; ■ in.':'inuk. 1 ..tlivu az. ország N ii í.’uó! is. a,ni* i y n L? k sorsa. fejlő« ! ' ‘ :;ilj i baim;i mond.iaiel; eli 1■ iii k ‚ziVmb(K reánk nézve:\ 1 1 uie,sürgőssc‘g'‚‘! ”-*s tótit:sagál tie!ymiis. A to v cin« [»■;>• . 1. ', i'; 11 <ruin:ii kii 1 (jo: Itika Cő l.i;ud meg veszék ápolását és a szomszédot,• országokká] baráti viszony létesítését tűzte ki. Nyilvánvaló hogy Magyarország az it szomszédja Romániának, amely még nem tekinthető baráti viszonyban lévőnek s amellyel ezt a baráti viszonyt a trónbeszéd meghagyásaból meg kell teremteni. Ennek azonban a másik oldalon — Darányi miniszterelnök október 21-nki programmnyilatkozata szerintz előfeltétele az itteni magyar kisebbség problémáinak rendezése. Az ország elsőrendű külpolitikai céljának el érkedése sürgeti tehát a feltett kérdésre a választ, amelyet én így foglalok össze: A mai kiélezett helyzet több káros tényező sajnálatos összehutásánakkövetkezménye. Ezek: az elfajult belpolitikai pártharcok és — last nost least — az Anghisilescu nevéhez fűződő türelmetlen kultúrpolitika. Politikai pártjaink, hatalomért való tülekedésben olcsó és népszerű eszköznek ismerték fel a soviniszta jelszavakat, melyeket legeredményesebben s a legkevesebb kockázattal ellenünk lehet kiaknázni. Ezek éltek is bőven s e vonatkozásban súlyos felelősség terheli a transylván roománság s név szerint i,s a román nemzeti, párt vezetőit, hogy ennek akikor sem vétó'- v-g ' *• imíiL'c^fevárt bátor szóval meg lehettek volna mikor ez már messze tulcsapott azokon a korlátokon melyeket ők maguk helyi ismereteik, a velük szemben annak idején tanúsított bá*násmód s az általuk maliban elfoglalt elvi álláspont alapján valaha is megengedhetőnek tarthattak. Valóságos elválasztója végit! a román és magyar népnek egyaránt, hogy közel két é-'' ■** az ország kultúrpolitikáját — ' és ellenzékből egy;• irányítja., aki a ' %és érvényest '•álatot tenni • győződ- Polgár, foga lái,ke« egy rém áltózó , poziiótlagosk. neki s azt minimum, hogy teremtett úgy ideológiát, melynek hangos csatlósai vannak Ennek az ideológiának leküzdése egyik legnehezebb feladata lesz azoknak, kik majd problémánkat, valóban megoldani akarjak Ezek a tényezők juttattak mai nehéz helyzetünkbe. S amidőn most, az uj esztendő küszöbén, a megoldások, kiegyeztntések és elrendeződések módjain tap S'öuk, ezekkel találjuk magunkat '■/-in közt. Xdia elfog a kétség és kishitűség, hogy vájjon még tudunk-e ezekkel küzdeni? Meg kell küzdenünk vele, mert amíg ezek a hatóerők működnek, nyűge •mi .•.•/. ivem láthatunk. De le tudjuk őket küzdeni, mert mindezek mesterséges kiélezései olyan életviszonyoknak, amelyek, ját természeté súlyuknál a bennük rejlő erőknél fog-iit nem számbeszállásokra, hanem összefogásra kell hogy indítsanak. Nem lelhet életviszonyok megzavarása« vak sem kultúrpolitikává] olyan helyztet teremteni, hogy e földön magyar éljen román mellett. Mindkettőre szenté ■jós, ha nem élhetnek békében - mint akotónak az tesz szolgálatot, aki nem gyi tőréi izgatja őket egymás ellett, hanem megvuritja egymás uregbeesitésere s filéi' nem sokára egymásszüreteiére .s Nem most, a kysebbsegi sors ne -•/ s· 1--1 ■ - ban, hánéin' l'-soszu évtizedek Iw’nlei.eui, hogy olyan sorsközösség i’isz össze minket, hogy saját népe ellen 'is vétkwsik ,jii a másikat gyöngíti, bénitja,károsítja. Ma még sülét körö körül a hUbaiar. infe két idézetet a közelmúltból mégis t 'eik- jujtatunk annak igazolására, hogy a maeik oldalon is látják — s éppen a leghivatottabbak — az. 'egyedül követendő utat. lorga november27-én t'eiirati beázési limi fgyelmezteti a román közvéleményt, hogy nincs ok az ellenérzésekre velünk szemben, mert.. ..kisebbségeinkké általában meg lehetünk elégedve. Nem tudom, i mi lenne, ha a mi nemzetiségiünk is ugyanúgy viselkednének velünk szemben, mint az irredenta románok azokkal az államokkal szemben, amelyekbe^ tar« S továbbmenőén azt mondja:nk emberek mindenekelőtt « gonmeg, hogy annyi és annyi magyar özöttünk, akiknek érzelmeit n«TO megsértenünk . . „*» A verescu iuarsal-t izedig hátor el* s/ántsággal közbe veti magát a Mussolini milánói beszéde nyomán keletkezitt : •■i.ugulainak é* hivatkozik arra. hogy még. nem volt tudom mm -nig ‘ .szövfjli .,'gi ői. uijE'"’ tbakíjan mfcg.nt.'odást , .nett a/* feni maga• k:* M-bhsL gm'.. "melyet néha Ferdinand Sára.\ v a budapesti kormány!' lyenek *y v arám örömmel fogadtak, M us s a I i n , pedig biztositottu őt, hogy Róma és Budapest barátsága es ak előnyére válli* k iii'mániának A legnagyobb ruman naz.U'iak tu g. - tői .szemszögből nézik tehát heijweiriu ki ; es má-kérit iái.iák a-', mint azok, akik a mai s/.-'i-- : i-'i llen - iyzetet ki-ennyi», '..o erdőkből, vagj rövidírásb-'n rio.I' - - eg est-11 e. o lovatok. Higyjük b'gy az u jeszienne íUWvU'dlug igazat adni. kik nem szétválásié - -. bánom- összefogást, nem gyűlöl...«!, ha nem szereim, hirdjetnek s n. magunk, fiáját jól felfogot önnkünkben. d'.guzunk tervszerűen, céltudatosan és vá'Mn V« aaffioj, hogy migj. bg 1«. jköv.etkf z*** ^ . •& 7. íték le irató Jointer ŐFELSÉGE ÚJÉVI HADPARANCSA Rendíthetetlenül gyakorolván a katonai erényeket, tanúságot téve a hitről, fegyelemről, az áldozatkészségről és bajtársi szellemről, mindenkor hivatástok magaslatán lesztek. Meg vagyok róla győződve, hogy mindenkor ezen a szép uton haladtok. Üdvözlöm hadseregemet és boldog újévet kívánok neki. j l lumpén es ken bék ,ty. SwUieír: u Ily/. xusxma ís a c. évfordulójét, Az útinepélytn Őfelsége a király, az Összei, tisztek, A ermek zászlóaljnak valamikor tagjai voltak, a zászlóalj jelenlégi tisztjei tss'al- naztjei és a zászlóalj veteránjai vettek részt, ugyanezen alkalomból felszentelték az emlékekkeresztet, amielyet a zászlóalj hősi halottai emlékére állítottak fel. Az istentiszteletet a * Inatói esperes végezte, majd Őfelsége a királly ■ leleplezte az emlékművet, melt ezt a felirást visító: „Gondoljatok ennek a zászlóaljnak hőseire, akik a világton,boritiban' a hazám ' eiestek'. A leleplezés, után. F o csane, a n u ezredes, a zászlóalj parancsnoka ,unándott beszédet, amelyre Ő.f'elsége meghatottan válaszait. Az uralkodó köszö- 1.1 eni-t mondott azoknak, akik az emlékmű felállítását kezdeményezték. Az ümnnepséget bankett követte, amelyen az uralkodó is részt van. b IX'U RESTI, demnbesp 31. (il'il-,'.«,. 11. Károly í király :ty, njov i. a/. aiá!»i(j níipipui «iiUsut in- Ih/U* a foulst ro-ilu1/. a b-iiaerO-zHluv. és a lési hudeiőkUbz; — A szárazföldi, tengeri és légi hadsereg katonáihoz! Az újév beköszöntésével gondolatom felétek, hadseregem parrancsnokai, lisztjei és katonái felé fordul és lelkem egész szeretetével a legforróbb kívánságaimat küldem nektek. Minden elmúló nappal, amely alkalmat ad, hogy lássam azokat, akiknek szent kötelességük, hogy a határok és a trón védői legyenek, szívem örömmel telik meg ama haladás láttára, amelyet észlelhetünk. Ragyogó példáitok vannak az ország történelmében, azokra tekintsetek vissza, hogy mintaképetekül szolgáljon kötelességteljesitéstek minden pillanatában. — - - «■-«