Temesvári Hirlap, 1937. április (35. évfolyam, 73-97. szám)

1937-04-01 / 73. szám

2 1997 ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK zött. Sztojadinovics egyszerűen ,.mindenkivel jóban akar lenni” (miluitellemtelek a szkupszmában rosszalólag megállapitottak) s a becsületes békebarátok szent, szögéből ez amindenkivel jóbaráevés nem hiba, sőt erény, mert közelebb hozza Európát a kollektiv és a kölcsönös megelégedés alapján áló békéihez, Sztojadinovics nem „szakít” Prágával, hiszem Benes elnök tervezett belgrádi utalása annyi halogatás után mégis megvalósul : tízzel Jugoszlávia bebizonyítja, hogy nem törekszik egyoldalúságra* — miért az izgalom tehát? Bármint tekintünk is az eseményekre, elvitathatatlan, hogy Középeurópában újabb mozgolódás és különböző irányú tapogatózás kezdődött meg. Az országok tartózkodóak, várják a kibontakozást. A kombinációk egymást kergetik. Három politikai utazás áll az új középeurópai tavaszi nyitány előterében. Az első Schuschmigg budapesti látogatása volt. A világsajtó vele kapcsolatban azt állította, hogy az osztrák kancellár az osztrák-magyar-csehszlovák közeledést készítette elő, de a hivatalos körök a feltevésekről egyelőre nem nyilatkoztak. A másik fontos utazás Tatarescu prágai látogatása volt. A személyes kontaktus Csehszlovákia és Románia között a lehető legélénkebb s míg Jugoszláviával csak később kerül a sor a személyes érintkezés felvételére, a kisántánikonferenciákon kívül más külön összejövetel egyelőre nem volt. Utazásának célja az általános politikai megbeszéléseken kívül gazdasági jellegű s Tatarescu e célból meglátogatta a nagy cseh gyárakat, — mint a hivatalos jelentés mondja — a Kolbem- Danek motor- és acélműveket, a Skoda- A harmadik középeurópai utazás, Ciano útja Belgrádba, kétségtelenül a legszenzációsabb a három közül, mert itt nem két-két barát vizitel, mint Budapesten és Prágában, hanem két régi ellenfél találkozik és a két nagy középeurópai blokk lép érintkezésibe. Természetesen eredményt jósolni korai volna, Schuschnigg is meglátogatta 1936 januárjában Prágát, anélkül, hogy a nagy port felvert látogatásnak gyakorlati következményiei lettek volna. De az, hogy illetékes olasz miniszter utazik barátkozni a jugoszláv, fővárosba, több, mintha az osztrák premier jönne. Talán tényleg a római blokk és a másik blokk közelebb jutását jelentheti, mert ha Diano és Sztojaidonogios komoly eredményt ér el, akkor a jég megtörött és sor kerülhet más, még szenzációsabb látogatásokra is.. f . —— I * I .............. I I ■ Román és magyar önkénteseket tartóztattak fel egy amerikai gőzösön Ezer ember vett részt a Franco elleni összeesküvésben Madrid, március 31. A madridi védelmi bizottság jelenti: Aravaca környékén a kormánycsapatok visszaverték a felkelők támadását, majd ellentámadásba kezdtek és heves közelharc után elfoglalták a felkelők első vonalait. Az aranjuezi fronton, Cuesta de la Reina közelében a felkelők hasonlóképpen vereséget szenvedtek. A Madrid környéki hadállásokban nem történtek lényeges hadmozdulatok. A Havas-iroda jelentése szerint a guadalajarai fronton a kormánycsapatok elfoglalták Miralmo községet és így lehetővé tették, hogy csapataik keleti és nyugati szárnyai egyesüljenek. A felkelők siguenzai jelentése szerint a guadalajarai fronton tegnap csak kisebb tüzérségi harc volt. Taracena közelében a felkelők repülői lelőtték a kormámycsapatok két vadászgépét. Gibraltár, március 31. Tangerből menekült angol alattvalók újabb részleteket közölnek a Tetuami leleplezett összeesküvőkről, amely Franco tábornok kormánya ellen irányult. Az összeesküvésben ezer ember vett részt, többnyire pilóták. A szervezkedést egy szakács árulta el és ő leplezte le az összeesküvőket, akiket azután kivégeztek. Páris, március 31. A Havas-iroda jelentése szerint a Sperhead angol motoroshajó és a Fourberges francia cirkáló, amelyek a spanyol partokat ellenőrzik, megállásra szólítottak fel egy amerikai tehergőzöst. Át akarták kutatni a hajót, erre azonban nem is volt szükség, mert a hajó kapitánya önként bevallotta, hogy 25 önkéntest hozott magával, akik a kormánycsapatok soraiba igyekeznek. Az önkénteseket nyomban átszállították a Sperhead fedélzetére, majd Perpinnanba kísérték őket, ahol a semlegességi bizottság egyik irodája működik. Itt megállapították, hogy valamennyi önkéntes amerikai útlevéllel, a menworki francia követ szabályszerű vízumával érkezett. Közülök tizenöten az Egyesült Államok polgárai, öten kanadaiak, ketten magyarok és ketten románok. Az útlevelek francia vizumén ez a Mirás állítati: Érvénytelen Spanyolország területére. A feltantóztaitott tönkénttesekvel a semilegiességi megállapodás értelmében jármaik el. Gibraltár, matricilus 811. A briiti tengeri hatóságok tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a cadhixa tengeri hatóságoknak és tiltakoznak az ellen, hogy a felkelők hajói legutóbb három angol kereskedelmi gőzöst tartóztattak heti A jegyzék leszögezi hogy ahárom angol hajót nemzetközi vizeken tartóztatták fel. • Megegyezés a német Reichsbank és román Nemzeti Bank között Berlinből jelenti a Deutsches Nachtriechtenbureau. A Reichsbank és a román Nemzeti Bank között megegyezés jött létre, hogy a lejt nem jegyzik többé hivatalosan Berlinben, sem a márkát Bucurestiben április 1-től kezdve. Ezt a rendszabályt azért foganatosította a két jegybank, mert Románia és Németország között szabadforgalom jelenleg nem bonyolódik le. A Románia és Németország között lebonyolódó fizetési forgalom tekintetében továbbra is érvényben marad a kombit megkötött román-német fizetési megállapodás. A két jegybank közötti barátságos kapcsolat kétségen kívül hozzá fog járulni a két ország közötti átutalási forgalom megkönnyítéséhez. Eddig szól a hivatalos jelentés, amelyhez egyelőre nincs hozzáfűzni valónk, miután még nem ismerjük a Nemzeti Banknak ezen egyezménnyel kapcsolatban megtett intézkedéseit. TIVOLI. Willy Forst, ALLOTRIA A „MILICA“ KALANDJA 44 Regény. Irta: POLTZER ANDRÁS, Milica keserűen fölkacagott. Az igaz, csakhogy a lánya megtámadta a végrendeletet, hisz tudod, hogy Jerry csak távoli rokonom volt. — Az unokatestvéred, vagy akarom mondani Lawrence lánya egészen biztosan elveszti a port. A kötelező részt megkapja, sőt annál nagyobb összeget is. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy Lawrence teljesen épelméjű volt, mikor a végrendeletet csinálta. Milieu bágyadtan legyintett a kezével. — Isten tudja, hogy mi mindenfélét fognak összehazudni rólam. Ellenfelemnek elég jómódja van ahhoz, hogy az Egyesült Államok legjobb ügyvédeit fogadja meg. Szükség esetén húzzák-halasztják a dolgot, míg az ügy megjárja az összes fórumokat. Évek telnek majd el, mígjogerős ítéletre kerül a sor ... De édes keveset is törődöm vele. Úgy lehet, hogy holnap már a világ minden pénze sem segíthet rajtam... Az utolsó szavakat már könnyezve ejtette ki. Alig fejezte be mondatát, heves zokogásban tört ki. — Milica, segídségedre lehetnék valamiben! — kiáltottam föl. — Nem... senki... sem... segíthet ... rajtam! — zokogta keservesen. E pillanatban mélyen sajnáltam és kész lettem volna bármilyen bűnt is magamra vállalni, csakhogy Milicát megmentsem. Milica heves kitörését bűntudatának tulajdonítottam. Egy percig sem gondoltam arra, hogy kétségbeesése talán csak a nemrég kiállott súlyosbetegség követkeménye. Azon törtem a fejem, hogy mivel vigasztalhatnám meg. Ekkor eszembe jutott, amit Mária mondott Bolomnér. Talán megnyugtatja Milicát, ha megtudja, hogy édesanyját nem fenyegeti közvetlen veszély. Azért hát így szóltam, mikor Milica kissé megnyugodott: — Az édesanyádért nem kell aggódnod, senki emberfia sem sejti kettőnkön és Boltonon kívül, hogy Williamsszal összeköttetésben állott. Bolton azonban nem detektív, hanem amerikai gengszter. Bizonyára ő akarta megkaparintani Williamstól a kincset, vagy tagja annak a rablóbandáinak, mely a rablást elkövette. Ő mindenesetre óvakodni fog, hogy a rendőrségtől kérjen segítséget. úgy látszott, hogy e hírre Milica tényleg kissé megkönnyebbül — Csakhogy legalább erre nincs gondom! — sóhajtotta, majd kisvártatva hozzátette: — Jó, hogy Williams már nem él... Még miközben e titokzatos szavak értelmét hámozgattam magamban, kinyílt az ajtó és egy ápolónő levelet hozott Milicánnak. Milica egy futó pillantást vetett a borítékra és fölbontatlanul félretette, úgyhogy a címzett oldal került alulira. Akaratlanul is elolvashattam a feladó nevét: „Jack Lowell, Paris, Hotel Crillon.“ Az ápolónő a szobában maradt. Megértettem néma fölhívását. Milica keze fölé hajoltam és megcsókoltam. — Isten veled! majd halkan hozzátettem — bármi történjék is, Milica, kitartok melletted. Némán megszorította a kezemet. Este fölhívtak telefonon. Buonaroli írnoka jelentkezett a készüléken. — Nagy újság van az ön számára, Weindaur! Nem akartam vele késlekedni és azért felhívtam önt. Szűnni nem akaró köhögésbe fulladtak a szavai. Végül kissé magához tért és hosszas krákogás és torokköszörülés után megkérdezte: — Hall engem, Weindal úr? - Igen, hallom. M történt! —Lawrence gyilkosát egy órával ezelőtt letartóztatták. Beismerő vallomást tett. 24. fejezet. Nem tudom, hogy három, vagy harminc másodperc telt el, míg megszólalhattam és rekedt hangon megkérdezhettem: — Hol van most? Ez kétségtelenül nem valami okos kérdés volt. Hol lehetne másutt egy letartóztatott személy, mint a börtönben. De nem mertem megkérdezni, hogy ki a tettes, mert amíg nem tudom a nevét, mindig marad egy halvány reménysugár, hogy nem Milica, Adolf Wohlbrück és Heinz Rühman Csak jó idő múlva vettem észre, hogy nem kapok választ a kérdésemre. Párszor belehallóztam a kagylóba, anélkül hogy valaki jelentkezett volna. Az elzászi talán letette a hallgatót? Nem értettem a dolgot. Fölhívtam az ügyvéd irodáját. Senki sem jelentkezett. Az írnok valószínűleg nem az irodábólbeszélt. Hol találhatnám most meg? Azt sem tudtam, hogy hogy hívják. Ekkor Petitjean jutott az eszembe. A telekkönyvben megtaláltam a címét. Hosszú várakozás után végre egy álmos nő, hang jelentkezett. A titkosrendőr nem volt, otthon. Azt sem tudták megmondani, hogy hol van jelenít. Kétségbeesve tettem le a hallgatót. Elhatároztam, hogy Petitjean lakására hajtatok. A franciák korán szoktak vacsorázni és pontosan egy ugyanazon időben szokták elkölteni vacsorájukat. Meg voltam róla győződve, hogy Petitjeant nagy sikere — mert kétségtelenül ez volt a gyilkos leleplezése — sem zökkenti ki kerékvágásából. De ezúttal bizony csalódtam. Negyed kilencig ültem a detektív Utásán, melyet egészen betöltött a vacsora illata, de hiába vártam a házigazda hazajövetelére. Petitreanné, aki bizonyára férje szokásos kliensei egyikének nézett, igyekezett szóval tartani. Szikár urával ellentétben jól megtermett, kövér asszonyság volt. Húsos felsőajkát kis bajusz árnyékolta be. A társalgás egészen egyoldalú volt.