Temesvári Hirlap, 1937. június (35. évfolyam, 120-142. szám)

1937-06-01 / 120. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1987­­JUNTOS T, KEDD , SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14-12 12 OLDAL, ÁRA 4 LEJ FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ A NYOLCVANÉVES PAPA (bd.) Ma nyolc­van esztendeje kopogta­tott a gólya negyedszer Rattiék ajtaján a Milánóhoz közel fekvő Desióba. Amikor a Ratti-családnak ez a negyedik gyerme­ke, az égkékszemű Achilles, huszonkét esztendős korában a milánói székesegy­ház főoltára előtt­­a bíbor,os érsek kezébe se­tette a papi esküit, sem a szentelő főpap, sem a szentelendő teológus nem gondolt arra, hogy az új ál­do­zár negyvenkét év múlva mint Milánó érseke elmegy majd a pápaválasztó konklávéra, amely Ratti Achilles fejére teszi a hármas tiarát Öt hónapot töltött a milánói érseki székben, amikor XV. Benedek pápa halálai után a pápai választ­ókollégiujára utazott, hon­­nan, már nem tér­t vissza. Foglya lett a Vatikánnak, földi helytartója Krisztus­nak, utódja az a­pos­tolfe­jedelemnek, fő­vezére és királya a világ legnagyobb hadseregének, a pontosan 366,154-053 főnyi Krisztus-hadseregnek, uralkodója a vi­lág legkisebb államának, a nem egészen hetven k­ataszttráláis holdnyi Vatikánvá­­rosnak. Hatvanöt esztendős korában tették Ratti Achilles fejére a hármas tiarát, ki a pápák sorában mint a kétszázhatvan­­egyedik, ,a XI. Pius pápa nevet vette fel, melyet tizenöt esztendő óta visel.. Másfél évtizede hangzott el ajkáról elő­­ször a pápai jelmondat: „Krissztus béké­je Krisztus országában.” Minél nehezebbre és minél vészesebre fordult a zűrzavar a földi gyarlóságok világában, annál tisztább, állhatóbb és e­melke­de­ttebb hangon hirdette ezt a bé­két, a tiszta szeretet igéjét XI. Pius páp­pa. Amikor elfoglalta a pápai trónust, tulajdomsképpeni a szeretet őrhelyére állott ki. Mikor ezt a­z őrhelyet elfoglalta, a leg­kedvezőtlenebb korszak hullámverései ér­­ték 3 katolikumo­t. XI. Pius pápa impo­zánsan csendesítette le ezeket a hullámo­­kat és uralkodása első esztendejében­ már a konkordátumok egész sorát köti meg. Kiépíti 3 diplomáciai viszonyt Lett­országgal, Bajorországgal, Lengyelor­­szággal, Litvániával, Csehszlovákiával, Romániával, Portugáliával, Olaszország­gal és Ausztriával. A legnagyobb ered­­ményit éri el a katolikus világegyház ja­vára az 1929 február 24-én megkötött la­­teráni békével, mely megszünteti a szents­­zék és az­ olasz állam között majdnem egy évszázadon át fennálló feszült vi­szonyt­ Történészek már most nevezik joggal XI. Pinát a „konkordátumok pápájának”. A Várnai kérdés rendezése jelentette XI. Pius számára a legnagyobb diplomá­ciai diadalt. A la­teráni béke a pápának min­t az egyház látható fejének fejede­lemségét alapítja meg, melynek lényege, hogy a pápa még látszólagosan se legyen b­ármilyen világi hatalomnak alávetve és tetszése szerint érintkezhessen a világi egyház bármely gyermekével faji és nem­zetiségi különbség nélkül, viszont minden világrész és minden ország katolikusa szabadon közeledhessen az egyház látha­tó fejéhez. A lateráni békével vonult be a földrajzi és tör­ténelmi tények sorába, mint új n­év: a Gitta del Vaticano — a Vatikán városa, az apóstói­ szentszék örökös birtokát melyre a római pápa min­­denkitől független világi uralkodói joga, feltétlen szuverenitása kiterjed. XI. Pius a legdiplom­atább pápa, egy­­ben a legszociálisabb apostolfejedelem­ is. Quadragesimo anno” című encimiká­­ja a szociális munkásproblémák egész anyagát öleli fel, melyben az igazság reális összhangját teremti meg. XI. Pius pápának ez a szociális igehirdetése egy új társadalmi rendszernek praktikusan szociális alapjait fekteti le. Ugyanebben a pápai bullában, a Quadragesimo anno”, ban­ épül ki az egész világot átfogó ka­­tolikus akció, mely a társadalmi életet a kereszténység szellemével itatja át. Ez a katolikus akció közelebb hozza a hívőt papjához, kivezeti a papot az elszigetelt­ségből és új munkakört biztosít számára a világ katolikus mozgalmaiban. Egyben új munkateret biztosít a hivő számára az egyházi élet kialakításában. A katolikus missziók élete és a hittérí­­tés munkájában fordulóponthoz ér, ami­­kor Őszentsége hat kínai bennszülött ál­dozást püspökké szentel, mely a katoli­­kum terjesztéséhez vezetett az ázsiai f­er ihleten. Szent Péter örököseinek alakja akkor lett mind­en fele­kezetek előtt a legna­gyobb, amikor oltalmába fogadta és a szeretet igéjével megvédelmezte azon fe­­lekezet tagjait, akiket az új Harmadik Birodalomban először, ért méltatlanul az ütések súlya. És minél keményebben suj­­tottak le ezek az ütések, annál hangosab­ban hirdette szent Péter utódja. Ebből az üldözött felekezetből származott, ehhez az üldözött felekezetihez tartozott a mi urunk Jézus anyja. Ellene emeli fel kezét az, aki a gyűlölet korbácsával sújt le szűz Mária hitsorsosaira. A történelmi és diplomáciai nagy ered­mények és sikerek mellett a nagy meg­­próbáltatások egész sora kezdte ki a ka­tolikus egyházat XI. Pius uralkodása alatt. Az oroszországi események, a mexi­kói Vallás­üldözések, a spanyol kataldi­kum tragédiája s legújabban a német ka­­tolikum mártiromsága a nyolcvan eszten­dős, pápa békét és szere­tetet hirdető szi­vének mind-mind vérző sebe. A nyolcvan esztendős XI Pius pápa éppen napjainkban vívja legkeményebb és legádázabb harcát a Harmadik Biro­dalom hatalmasaival, az eltévelyedett Volándmádókkal, akiknek antikatolikus akciója ma már nem is egyedül katoli­kus, hanem egyetemes ügy, minden em­ber és közösség ügye. A Harmadik Biro­­dalom hatalmasai a nemzeti szocialista párti sajtót, egész hivatalos tekintélyét ál­lítja a katolikumot megsemmisítő had­járat szolgálatába. Hogy a katolikus egy­ házat a nép szemében lejárassa, a legkép­­telenebb vádakat emeli papok, szerzete­sek, apácák ellen. Ley dr. miniszter má­­jus elsejei felhívásában a munkástöme­­gek gyűlöletét szítja az egyház ellen. Lu­­dendorff lapja pedig vé­rfíforraló gyaláz­­kodásokkal vám télitve. Krisztust gyáva zsidónak, az Evangéliumot hitvány ha­­zugságnak, a kereszténységet pedig a né­met nép megrontójának kár­omolja. Egy svéd teológus németországi útjá­ról haza érkezve, úgy nyilatkozott, hogy a katolicizmus számára ilyen súlyos kép évszázadok óta nem társult fel, mint most a Harmadik Birodalomban. A nyolcvan esztendős aggastyán a megfontolás e türelem fegyverével har­col és a szeretet erejével győzedelmes­kedni fog ellenfelei felett. Erről minden­­ki meg van győződve, aki emlékezik az em­beri sors évkönyveire, amelyekben mindenkoron a sötét hatalmakkal szem­é­ben diadalmasan győzött a szeretet. Nem csak a katolikum, hanem minden feleke­zet azt kívánja a mai napon a nyolcvan esztendős XI. Pius pápának, hogy földi életében élje meg nagy fáradozásainak nagy győzelmét, amelyet fegyverek nél­kül vív meg. ------------------------------------------------------------r -n-nrn-n­aATrrrrrrrr.irwinn IV local bombás Jatlah spanyol kormányrepülők a Deutschland német cirkálóra Huszonhárom matróz meghalt, nyolcvanhárom súlyosan megsebesült Valencia, május 31. A valenciai kormány félhivatalos jelentése szerint az Admiral S­c 11 e e­r nevű­ ném­et cirkáló Ibiza­­sziget közelében megtámadta és bombázni kezdte a kormánycsapatok két repülőgépét,­­amelyek felderítő uton voltak. A re­pülők nem futamodtak meg, hanem ugyancsak tüzeléssel válaszoltak és tizenkét bombát dobtak a támadó cir­kálóira. A bombák közül négy eltalálta a hajó fedélzetét és súlyosan megrongálta. A félhivata­los jelentés azt is megállapítja, hogy a n­é­met hajó nem az előírt tíz mért­­földnyi partszegélyen kívül, hanem a­zon belül, közvetlenül a spanyol par­tok mellett haladt. Berlini jelentés szerint a valenciai kormány fenti híradása váratlanul érte az illetékes német politikai kör­ö­­­ket. Hitler kancellár Münchenben tartózkodik és távollétében az adm­i­­ralitás adott ki jelentést, amely sze­rint nyilván tévedésről van szó, mert nem az Admiral Sche­er, hanem a Deutschland nevű cirkáló tar­tózkodik a spanyol vizeken, Ibiza­­sziget mellett, Berlin, május 31. Hitler birodalmi kancellár és ve­­zér, aki a müncheni mezőgazdasági kiállítás megnyitásán vett részt és ott értesült a Deutschland cirkáló bom­bázásáról, nyomban megbeszélést kez­dett von N­e­u­r­a­th külügyminisz­terrel és Raeder admirálissal, majd velük együtt visszatért Berlin­be. Itt összehívta a kormány vala­mennyi tagját. Rövid minisztertanács­ban a következő hivatalos jelentést adták a­ DNB-ne­k: A Deutschland cirkáló, amely a spanyol partok nemzetközi ellen­őrzésében vesz részt, Ibiza kikötője előtt horgonyzott. Este hat és hét óra között a­ kom­ányhaderők két bombavető gépe jelent meg és ala­csonyan repülve bombázni kezdte a hajót. A hajó legény­sége ebben az időben éppen pihent, nagy részük a hajó előrészén lévő védtelen kabinokban tartózkodott és így védekezésre sem gondolhat­tak. Az egyik bomba a kabinsorba csapott be és szörnyű pusztítást okozott a legénység körében. 23 matróz meghalt, 83 pedig súlyosan meg­sebesült A Deutschland kapitánya nem vá­laszolt ellentámadással, hanem Gibraltárba irányította a hajót­­hogy ott a sebesülteket partra te­gye. A DNR jelentése­ megállapítja, hogy a kormányhaderők eme újabb merénylete arra kényszeríti az illeté­kes német hatóságokat hogy bizo­nyos rendszabályokat léptessen élet­­be, amelyeket nyomban közölni fog­nak a semlegességi bizottsággal is. Római jelentés szerint, a Deutsch­land bombázásának híre olasz politi­kai körökben is mély hatást keltett, tekintettel arra, hogy nemrégen több olasz hajót is hasonló támadás­­ ért. Az olasz és német külügyminiszté­riumban máris közös tanácskozások folynak közösen foganatosítandó lé­­pésekre vonatkozólag. Valencia, május 31. A valenciai kormány új­abb jelen­tésben ismét leszögezi, hogy a Deutschland cirkáló támadta meg a két bombavető repülőgépet, amelyek védekezésképpen­ 12 bombát dobtak a hajóra.. Egyébként 7. Deutschland a tengeri határzónán belül, tehát nem hivatalos minőségben tartózkodott az ibizi kikötőben. *. i

Next