Temesvári Hirlap, 1937. augusztus (35. évfolyam, 170-195. szám)

1937-08-01 / 170. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 170.­­SZÁM, 1937 AUGUSZTUS 1* VASÁRNAP, SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 . FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP FŐSZERKESZTŐ-­J r Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14-12 POGÁNY LÁSZLÓ 16 OLDAL, ÁRA 4 LEJ FALUMUNKA Vannak társadalomtudósok, akik a je­­len és jövendő gazdasági, társadalmi, a közösség legnevezetesebb kérdései megol­dásának tengelyéül a falu és a város vi­szonyának rendezését, kiépítését, elmélyíté­­sét tartják. A város nem maradhat örök­re minden civilizáció és minden irányí­tás hatalmasa, a falu nem maradhat to­­vább a leszállított életszint, a kevés igé­­nyűség, a sugalmazott és tőle igen gyak­­ran idegen eszmeiség hordozója. Nem kü­lön városi élet és nem külön falusi élet, hanem a kettő szerencsés egyensú­lya és kiegyenlítődése a jövő álomképe. Különösen vonatkozik ez a keleteurópai államokra, ahol hallatlanul hangsúlyozott még egyelőre a város és a falu emberé­nek, a­­város és falu életének különböző­­sége. Az irodalom, még a legjobbh­iszemű iro­dalom is, csak érdekes emóciót látott fáim fi zamatban, csak utóbbi időben vett tu­­domást arról, hogy a falu élete túl játé­­kon, túl bokrétán, viharsarok is, így elsőbben ez a nagy felfedezés veti színre a falu emberét, a falu problémáját, a falu vágyálmait, melyekről sokáig azt akarták elhitetni, hogy a szerelmi évedé­­sek, nagy italozások, idillikus és bukoli­­kus jelenségeken túl legfeljebb csupán még a nyers erő virtusának filtogtatásá­­ban merülnek ki. Amivel nem azt akartuk mondani, hogy a falu teljességgel híján van e jelensé­geknek, de csak rövid idő eszmélete az, hogy a falu nem csupa szirup és a falu államf­enntartó ereje, társadalmi munkájának súlya súlyos mulasztások jó­­vátételt követeli. Lehet, hogy vannak a szociális tevé­kenységnek síkjai, ahol talán más orszá­gok után kullogunk, lehet hogy vannak a XX. századnak oly vívmányai, melyekkel még nem élünk, de arra az egyre teljes joggal büszkék lehetünk, hogy nálunk már évek óta rendszeres falumunka fo­lyik, még­pedig nem pusztán statisztika és beszámolók kedvéért létesült afféle pa­piros falumunka. A falumunka királyi kezdeményezés és annak nemcsak keretei vannak meg ná­­lunk,hanem mint már néhányszor adott je­lentésükben is hírt adtunk; kézzel fogha­tó, szemmel látható, a falusi parasztság­­nak becsületes és jövőformáló segítsége. A királyi különítmények, a falumunka ifjú teljesítői: oktatást nyújtanak, mező­­gazdasági tanácsokat adnak, utakat építe­­nek, mintagazdálkodást tanítanak, értékes szórakozást nyújtanak, jelenlétükkel ön­bizalmat és önbecsülést árasztanak azo­­kon a helyeken, ahol megjelennek. Ez a falumunka eddig politika­­mentes­­volt, hisszük, hogy az marad továbbra is. E kérdésnek, e tevékenység­nek kívánatos politikamentességét hang­­súlyozzuk ki akkor, amidőn nem tartóz­kodunk örömünk és tiszteletünk kifejezé­sével a Timis,Torontálban végzett falu­­munka felett is. Amidőn azt mondjuk, hogy az út és cél, nem kevésbbé a kivitel formája is, a legnagyobb eredmények hordozója, a falu életszintjének, a falu kultúrájának, a falu felvilágosításának, a falu etikai értékének legbiztosabb irá­nyítója lehet. Tudjuk, hogy nagy a sikerrel folyó fa­­lumunka és szerencsés falumunka kezdeti nehézségekkel küzd, tudjuk, hogy ily ha­­t­­­almas koncepció máról-holnapra nem változtathatja meg egész vidék arculatát, de az út és a törekvés megsüvegelést kö­vetel. Amivel nem is késlekedünk és ami­­vel szívesen adózunk, csupán a további politikamentesség óvását sze­retnénk minél teljesebben kihangsú­lyozni. RIBBENTROP éles támadása Oroszország ellen a semlegességi bizottság ülésén Egymást vádolják a nagyhatalmak a spanyol háború felidézésével London, július 31. A semlegességi értekezlet elnöki tanácsa tegnap délután ült újból ösz- 020. Lord Plymouth, az értekezlet elnök­e nyitotta meg az ülést és beje­lentette, hogy Bulgária kivételével az összes államok kormányai megküld­­ték válaszaikat a semlegességi bi­zottság kérdőívére. Ezek a válaszok ige­n különfélék és sajnos, nélkülö­zik azt az egyöntetűséget, mely nél­kül a spanyol földön szembenálló fe­­lek aligha fogadják el megoldási ala­pul az angol javaslatot. A beérkezett válaszokból kitűnik, hogy egyes kor­mányok álláspontja még mindig tisz­tázatlan, viszont sajnálattal állapítja meg, hogy a szovjet kormány válasza eluta­sító. Reméljk, hogy a szovjet kormány még revízió alá veszi álláspontját. R l i b b e m s t r o p mondott ezután nagyszabású beszédet, melyben élesen támadta Szovjeto­roszországot. Szov­­jetoroszország az egyetlen állam, mely elutasító választ adott, a cél és a szándék nyilvánvaló, az angol terv meghiúsultnak te­kintető. Ami eddig folyt, tiszta szemfényvesztés, melyről most Szovjetoroszország leb­­bentette fel a fátyol. — A spanyol polgárháborút — ■mondta Ribbantron — Szovjetoroszország kezdte és Szovjetroroszország akarja befe­jezni, a spanyol félsziget bolsevizálásával. Ezért nem járul hozzá a benemi hivat­­kozási tervhez. Most legalább tudjuk, Moszkva jelszava: Beavatkozás min­­denáron! Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány nevében az új helyzetre valló tekintettel fenntar­tom magamnak a későbbi állásfogla­lás jogát. _ Corbin francia nagykövet után Gr­­ávi díj szólalt fel, beljelentette, hogy csatlakozik a német nyilatkozat­hoz. Maisky szovj­et követ hosszabb be­­szédet mondott. Kimutatta, hogy Rib­­bentrop _­ kijelentései tarthatatlanok, azonkívül nem felel meg a valóságnak Ribbentrop azon állítása,, hogy Szov­­jetoroszország elvben elfogadta az an­gol javaslatot. A szovjet kormány az angol jssmnálatot csak tárgyalási ala­pul fogadta el, mi nagyi különbség­. A tények ilyen merész elferdítése után mindenki megítélheti, mennyire helyt­állóak a német nagykövet megállapí­tásai olyan tényekre vonatkozólag, melyeket az értekezlet plénuma nem tud azonnal ellenőrizni. Ezután részlé­­lesen fejtegette, hogy a spanyol föld­ről elszállítandó önkéntesek kérdése semmiféle összefüggésben nem áll Franco hadviselő félként való elisme­résének kérdésével. Aki mégis köti magát ahhoz hogy a két kérdést hoz­zák összefüggésbe, az tudatosan és célzatosan igyekszik elhúzni a pol­gárháborút. Ezt teszi Németország és Olaszország. Miután az értekezlet megállapította, hogy az egyes válaszok nem minden pontra vonatkozólag fejezik ki magu­kat a kívánt világossággal, az értekez­­let nem hoz e­öntést, hanem beható tárgyalásokat folytat az egyes kor­mányokkal. Az ülést ilyenformán P­lymouth lord berekesztette, anélkül, hogy az értekezlet bármiféle határozatot is ho­zott volna. Londoni politikai körökben ezzel szemben úgy tudják, hogy­ az értekez­let valószínűleg augusztus 5-én ül új­ból össze. Külpolitikai interpellációk zápora az angol alsóházban London, július­ 31. Az angol alsóház tegnapi ülésén a külpolitikai vitát Attlee őrnagy nyitotta meg. Utalt­ arra, hogy eb­­ben az órában ülésezik a semlegességi értekezlet, melyne­k célja Franco elismerése. Ez elleni az angol munkáspárt nevében tit­­kozik. A munkáspárt nem a fascista Franco ellen tiltakozik ezúttal, hanem tiltako­zik az ellen, hogy az angol kormány Franco elismerésével olyan kalandos politika mellé kösse le magát, mely jóra nem vezethet. Angliának meg kell őriznie hagyományos pozícióját, nem alacsonyodhat le, nem marakod­­hat, jogai a Földközi-tengeren vitat­hatatlanok és s könnyen védhetőek — nem szabad tehát ezeket a jogokat csúf alku tárgyává tenni. • Európa békéje nem azon múlik, hogy Francot elismerik vagy sem, hanem azon, hogy Anglia meg tudja őrizni tekintélyét vagy maga is beáll azoknak a kórusába, akik nem érzik maguikat elég erőseknek ahhoz, hogy jogaikat megvédjék. Fletcher képviselő azt követelte, hogy az angol kormány kérjen felvi­lágosításokat Olaszországtól, annak Földközi-tengeri politikájára vonat­kozólag. Cran­b­orn­e külügyi államtitkár kijelentette, hogy az olasz kormány biztosítékot adott Spanyolország területi sérthetet­lenségére vonatkozólag, viszont a Földközi-ten­gerre vonatkozólag az­ olasz és az an­gol kormányok között megállapodás jött létre ez év márciusában. A 11­­­e­s őrnagy ama véleményének adott kifejezést, hogy a semlegességi értekezlet csőddel fog végződni. Ezt megelőzően egybe kell hívni a Nép­szövetséget, melynek tárgyalni kell a­ spanyol kérdést, de sürgősen egybe kell hívni a Népszövetséget, hogy a távol­­keleti viszály ügyében megfelelő döntést hozzon. Távolkeleten a békét minden esz­közzel helyre kell állítani. B­o­o­­­g­e­e képviselő hasonló érte­­lemben szólalt fel. Angliának éppen úgy érezek, a béke Távo­lk­eleten, mint Európában. Akár Csehszlovákiát támadják meg, akár Kínát, a támadás közvetve Angliát is érdekli. Lloyd Georg: A Népszövetség alszik ? Ll­o­y­d George megállapítottal, a kormány nem áll feladata ma­gaslatán. A kormány túlságosan bízik a Nép­szövetségben. Cselekvőbb politikát kö­vetel a kormánytól. E­d­e­n külügyminiszter közbeszól: 'l­­íttkn .* ' ^ ÚZ* . .^ oldalon.). hogy

Next