Temesvári Hirlap, 1937. október (35. évfolyam, 221-247. szám)

1937-10-01 / 221. szám

Népámitásról ír egy fővárosi jobboldali újság legfr­is­sebb számában. Az újság, mely a „szociá­lis demagógiát” — a társadalmi népámi­­tást —elítéli, egyébként, ez egy mondaton kívül, még sok szép és ékes sorban beszél úgy, hogy minden jóérzésű ember csak helyeslőleg bólinthat, hallván a nemes igékét, viszont azonban abban, amit hir­det, fájdalom — igen könnyen fel lehet ismerni az általa elítélt harcmodor jelle­gét Megtudjuk e cikkből, hogy a kisebbségi iparosoknak lényegesen „jobb helyzete” van a román többségi iparosoknál, a ki­sebbségiek „bőven kaptak és kapnak hi­teleket»­, mig a román elemtől ezt megta­gadják, hogy a kisebbségi iparosok jóléti intézmények boldog tulajdonosai és ezek áldását élvezik, mig a többségi iparos ezekből ki van zárva, hogy végül az „adóit is méltánytalanul sújtják a többségi ipa­rost” annyira megsemmisítően, amiből csak ha a sorok között is, de az olvasható ki, hogy bizony a kisebbségiek jelenté­keny méltánylást élveznek. Azt elismeri, hogy a kormány végre gondolt a többségi iparosra is, megalakí­totta az ipari hitelintézetet, végre alka­lom adódik majt arra, hogy a többségi iparos bebizonyíthatja rátermettségét. Végre egy jó tanács a többségi iparo­soknak: zárkózzanak el saját érdekükben a felforgató-romboló eszmék elől, a gyű­lölködés agitációja elől és majd meglát­ják, hogy lépésről-lépésre, de eljutnak ah­hoz a fellendüléshez, a­melyet megérde­­melnek. Egyszóval kifejezve: ne higg­yenek a tár­sadalmi népámítóknak, a „szociális dema­gógoknak.” Természetesen, minden lelkesedésünk­kel csatlakozunk román laptársunk vég­következtetéseihez, mert csak helyeselni tudjuk a jó tanácsot, melyet a többségi iparosoknak ad. Sőt: feltétlenül átveen­dőnek tartjuk az eszmét, a jóérzésű taná­csot, a kisebbségi iparosok részéről is. Nem úgy azonban az utat, melyen vég­következtetéseihez eljut a cikkíró. Hol volt itt valaha a kisebbségi iparosnak — csupán azért, mert kisebbségi — különle­ges helyzete a pénzintézeteknél? Melyek azok az iparos jóléti intézmények, amelye­ket csak kisebbségiek vehetnek igénybe? El lehet-e képzelni, hogy az adókivetésnél azért, mert kisebbségi, különösen méltá­nyos elbánásban részesült volna bármely iparos? Lehet a pénzügyminisztérium közegeit azzal vádolni, hogy kisebbségieket párt­­fogolnak az adókivetésnél? Senki nem vonta kétségbe soha az ipa­ros tehetségét és rátermettségét azon az alapon, hogy kisebbségi-e vagy nem, csak természetes, hogy a rátermettnek, a tehetségesnek meg kell adni a módot ar­ra, hogy képességeit bebizonyítsa. De persze — ebben tökéletesen igaza van a cikkírónak — ez csak gyűlölködés­től teljesen mentes légkörben lehetséges. Ez csak úgy lehetséges, ha — mint oly szépen írja: az iparosok nem dőlnek be a társadalmi népámitásnak és légmentesen elzárkóznak úgy a gyűlölködés agitációja,­­ mint a romboló eszméik elől. XXX. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM­­m OKTOBER / PÉNTEK 12 O­LDAL, ÁRA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE: FŐSZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14-12 POGÁNY LÁSZLÓ A Havas sajtóiroda Bogomolov nankingi szovjet megbízottnak Mosz­kvába történt sürgős elutazása kap­csán összegezi azokat a megjegyzése­ket, föltevés­eket és legjobban értesült politikai körökből származó magyará­­zokat és jóslásokat, melyeket a szovjet megbízott ezen utazásához fűztek.­­ A szovjet megbízott utazásának célja az, hogy a­ szovjet kormány le­szögezze és körvonalazza azon vi­szonyt, melyben most Kína a szovjet­unióval szemben áll, hogy maradi két állam szerepét a mind élesebb japánu­­kb­anó összetűzésben meg­álla­pítsa. A helyzet min­d sürgetőbben parancsolja azt, hogy Kína és a szovjet megegyez­zenek. Úgy a moszkvai, mint a nan­kingi kormány a jelen pillanatban ké­szek arra, hogy elfelejtsék a múltban felmerült nézeteltéréseket, melyek kü­lönben is inkább belügyi természe­tűek voltak. A veszedelem közös: Kí­nára nézve azonnali jellegű, a szer­­zetre nézve pedig fenyegető.­­ Japán úgy véli, hogy a kommu­nizmus fenyegető veszedelmét kell el­hárítania, a külföld előtt legalábbis ezzel a jelszóval igazolja magát töb­bek között. A politikai helyzet figye­lői úgy látják, hogy a mostani harc csak előkészítője egy nagyobb és kikerülhetetlen összeütközésnek. A japán táma­dás Giaahimál és Sui­­graam­nál nemcsak a mendasur­ja nyu­gati határainak biztonsága miatti ké­szenlét tevékenysége volt, hanem egy­ben annak a törekvésnek is előjátéka, hogy elvágja a szovjetet Kínától.­­ Távolbeleti politikusok nem tart­ják kizártnak, hogy a tokiói kormány a Kínában netalán felmerülő különö­sebb nehézségek leküzdésére, vagy esetleg kímai kudarcok sorára, ha­nem i® éppen világháborút, de legalábbis rendkívül feszült világhelyzetet és nemzetközi konfliktust igyekszik teremteni, hogy ezáltal a szovjet­haderők egy részét a szovjet nyu­gati határai kössék le. — Ilyen körülmények között — ösz­szegeződ­nek az értesülések — nagyon valószínű, hogy az oroszszovjet és Kí­na között a legrövidebb időn belül tel­jes megegyezés jön létre. ■ ez Döntő lépésre készül a szovjet Japán ellen A nankingi szovjet megbízott moszkvai útjának kulisszatitkai ★ Nemzetközi összetűzést akar előidézni Japán, hogy a szovjet haderejét Nyugaton lekösse Angim hadirepülőgépeket •i. • I -T-» . _ 1 - . . Windsor herceg visszatér Angliába LONDON, szeptember 30. Az angol fővárosban szerdán este olyan hírek terjedtek el, hogy Wind­sor hercege a köz­­­jövőben visszautazik Angliába és ott is telepszik le. Ezeknek a híreknek az szolgáltatott alapot, hogy az angol hadügyminisz­ter, aki a francia hadgyakorlatokon vett részt, több napot töltött Parisban és ez alkalommal tárgyalásokat folytatott a herceggel. A Daily Express értesülése szerint a találkozás és a megbeszélés Chamberlain minisz­terelnök tudtával és belegyezésével történt. A herceg angol jogtanácsosa tegnap Londonból Parisba utazott. Anglia egyelőre nem közvetít Kína és Japán között London, szeptember 30. Az angol birodalom minisztertaná­csa ma a távol keleti eseményekkel f­glalkozott. A minisztertanács tár­gyalásáról mindössze annyi szivár­gott ki, hogy Anglia egyelőre arra volna hajlandó, hogy a Japán és Kína között kezdeményező békekísérlete­­ket megtegye. Ehhez azonbann a mos­tani feszültségnek valamelyes enyhü­lésére volna szükség. Amíg valame­lyes békülékernységi készség nem mu­tatkozik, addig természetesen az an­gol kormány sem kísérletezhet. A Reuter jelentése szerint a japán kormány átadta a tokiói angol, fran­cia, amerikai és szovjet nagykövet­nek, illetve biztosnak japán válasz­­jegyzékét, a polgári lakosság bombá­zásának ügyében. A válasz tartalma eddig még nem került nyilvánosság­ra. Az Országos Munkatanács szakszer­vezeti elnökei, kik mindannyian mun­káspárti vezetők, elhatározták, hogy közös cselekvésre hívják fel Anglia dolgozó osztályait Japán ellen. Az or­szágos szervezet f­elhívása már meg is jelent és az, amidőn egyrészt elítéli a japán légitámadásokat, arra kéri a kormányt, hogy tiltsa meg az angol polgároknak, hogy hadianyagot adjanak el, vagy pénzt kölcsönözzenek Japán­nak. ( A cikk folytatása, a 2-ik oldalon.)

Next