Temesvári Hirlap, 1937. november (35. évfolyam, 248-271. szám)

1937-11-03 / 248. szám

fa" Popovícs Mihály beszéde T­imisoara­an a kormá­n­yulót­lásról XXXXV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1987 Bü¥iäiBBR3, SZEN­DA 12 OLDAL, ÁRA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE: FŐSZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal , Timişoara, Piaţa libertăţii 3 — Telefon: 14-12 POGÁNY LÁSZLÓ Tatarescu beszámolója a kormány négyéves működéséről Tatarescu György miniszterelnök vasárnap délelőtt­­indult el Törökor­szágból, hol nagy ünnepségek között búcsúztattákA miniszterelnök tegnap tért v vissza Romániába és azonnal Sinaiába utazott, ahol Őfelségének a király­nak beszámolt törökországi úránál. A­ kihallgatás után külön motorvonaton Inc­illet­t helyettes miniszterelnök társaságában Bucurestibe utazott, ahol megérkezése után azonnal megkezdte a politikai tárgyalásokat. A fővárosi sajtó egyhangú megállapítása szerint Tatarescunak a fővá­­rosba való visszatérése új fejezetet jelent a belpolitikai életben. A miniszter­­eln­ököt még vasárnap reggel informálta Inculets helyettes miniszterelnök a belpolitikai helyzetről. A politikai körök érdeklődéssel j­ártá le a aberétispárt végrehajtóbizottságának ülését és Tatarescu miniszterelnök rádióbeszédét. A Lupta szerint ezek a megnyilatkozások nem szolgálnak útmutatásul arra nézve, hogy a politikai eseményekben milyen irányú fejlődés várható és inkább arra szolgálnak, hogy az országot megismertessék a liberális párt által elvég­zett kormányzási munkával és kifejezésre juttassák a párt egységét. Tatarescu egyébként a párt végrehajtó bizottságának ülése eőtt sír­alia­n a Bormval ta­nácskozott. „Egyetlen nyugodt napunk sem volt" A liberális párt központi végrehaj­tó biz­o­t­ts­á­g­á­nak nagy érd­eklő­déssel várt ülését tegnap délután öt. k órai kezdettel tartották meg Bratianu Dinu pártelnök elnöklete alatt. A gyű­lést Tatarescu miniszterelnök nagy beszéde te­tte nevezetessé,­­aki beszámolt a liberális kormány négy­éves munkájának eredményéről. A miniszterelnök a következőket mondotta: — Rövid idő múlva négy éve lesz annak, hogy bennünket a kormányra hívtak. Mi volt a helyzet 1933 novem­ber 15-én, amikor a liberális párt kor­mányra került? Egyensúlyban­ nem lévő és­­deficites költségvetésit és az­ államháztartásiban idegen őrzést találtunk. A tisztviselő fize­­tések és a nyugdíjak terén hátralé­kok voltak, az állam szállítóit, nem fi­zették ki. Munkanélküliség volt, a nemzeti élet minden ágában deficit, az utak el voltak hanya­galvá, kórházak és iskolák bezár­va, a közigazgatást alkalmazha­­tatlan törvények zavarták meg. Abban az időben kerültünk tehát kor­mányra, amikor­­,a hitelezők és az adó­sok két tábora között elmérgesedett helyzet általános zavarokkal fenyege­tett Négy olyan évet éltünk át, amelyben az állandó munka közepette a kormánynak és a pártnak ugyanes­­ebben­ van egy nyugodt napja sémi volt. «Építés a Az első intézkedések a pénzügyi helyzet javítására vonatkoztak. A költségvetési egyensúlyt­ helyreállítot­tuk, pénzügyi téren rendet teremtet­tünk. Ennek elérésére szükség volt, hogy az 1934/1935. évi költségvetésen 2 milliárd 186 millió lej megtakarí­tást eszközöltünk az előző költségvetéshez képest, míg az 1935/1986. évi költség­­vetést úja­bb 565 millióval csökkentet­tük. Likvidáltuk teljesen a múltat, ame­ly számokban kifejezve 22 milliárd 759 millió lejt jelentett. Ennyi volt az előző defici­tek összege, amelyben, felerészben a ki nem fizetett adósságok szerepel­tek. Kifizettük a hátralékos nyugdí­jakat, rendeztük a pénzügyi viszonyt az állam és a CFR között, rendeztük a közadósságokat, amelyek évenként hat milliárddal szerepeltek a költség­­vetésben, a külföldi hitelezőkkel kö­tött egyezmények alapján 1934-ben romokon 3 milliárd 307 milliót takaríto­­­tünk meg, míg az 1936/36/37. költségvetési évek­ben 1 milliárd 414 millió lej­ megtaka­rítást értünk el. A közadósságot ilyképpen a költ­ségvetésben 16 százalékról 8,2 szá­zalékra szólítottuk le. ..Mindezen intézkedések révén, a gaz­dasági létet­ új lendületre kapott. A Baneji Naţionala által teljesített kifi­zetések összege 193­3-ban 3 milliárd 818 lej volt, 1937-ben pedig már 7 mil­liárd 405 maltié. A betétkönyvek­­ösz­­szege 1938 decemberében 1.383.000.000, 1937 szeptemberében 3.500.000.000. A postai csekkek összege 178 millió­ról 3­ milliárd 66 ezer­­lejre emelke­dett. A nagybankok bétáéi 6 milliárd 744 millióról 30 miliárd 600 m­e lej­re szöktek fel. Áttérvéreettü­k a Banca Naţionala fémkészletét és ezzel 4 mil­liárd 1 200 millmi-lejaryi! -többletvalutát a Banca Naţionala aranyfedezetét 35 százalékról 45 százalékra emel­tük. M­egá­llapítottu­k a nemzeti mezőgaz­dasági és ipari hitelintézetet, záloghá­zat létesítettünk, az utak elkészítésé­re megfelelő alapokat létesítettünk, megalapítottuk a II. Károly-kultúr­­alapot. 1 milliárd 300 millió­­lej"tőké­vel, hogy az orvosi fakultások klimi­­ tt Eltűnt a káosz"... Eltűnt a káosz és újból megjelent a rend és a bizalom. Íme, ez a mi mun­kánk. Újjáélesztettük a gazdasági éle­tet, a kereskedelem fejlődik. A­ kivitel 21 milliárd 690 millió lej, 1935. év 16 milliárd 756 millió lejév­ell szemben. 1937. első kilenc hónapjában a kivitel 22 milliárd 650 millió lej volt. Az álla­tok kivitele 1936-tól 29.361 tonnásról 68282 tonnára emelkedett. A faki­vi­tel 638.945 tonnáról 1 millió 65.000 tonnára. A gabonakivitel 1 milliárd 890 millióról 3 milliárd 263 millió lej­re. A petróleu­mtermékek kivitele ha­sonló arányiban emelkedik. Kereske­delmi mérlegünk többlete 9 milliárd 158 millió lej volt az 1934-ben­ elért 2 milliárd 649 maf­iéval szemben. 1934. novemberétől kezdve egészen a m­ai napig A kereskedelmi mérleg többlete 25 milliárd. A­z ország ipari termelés© 1933-ban 34 m­árd volt, 1936-ban 51 milliárd. A miniszter rátér a bányák üzemé­nek fokozására, a munkanélk­üliség megszűnésére. A nemzeti munka bá­torítására a nemzeti munka védelmé­ről szóló törvény létesült. A nemzeti munkavédelem fejlesztésére avatott központi bizottság 1937. augusztusáig 7791 vállalatnál járt el. A kormány hatalmas akciót kezdett a román ipa-vaseleim meg­erősítésére. A mezőgaz­­dák összesen 7865, kárt szükség szerint támogathassa. Elértük azt, hogy ma pénzügyi hely­zetünk olyan, amilyen már évek óta nem volt. Az idei költségvetés tö­bb- t etted záródik. A deficites költség­­vetések kora lezárult. Teljesítjük kö­telezettségeinket, a magánosok köve­telései kifizetésre kerülnek, a hitelin­tézeteket, a romokból újra felé­pítet­­­tük.­­ • •­­ mm *r­si­dóság terén hasonló politikát köve­tett a kormány, amelynek kormány­zási ideje alatt mindig a mezőgazda­­sági termékek értékesü­lésének ügye lebegett szeme előtt. Csupán három év alatti a szomáli­an me­­zőgazdaság részére 17 milliárd jö­vedelemtöbb­l­etet értünk­­ el, míg a ro­mán földmíves részére 28.900 lejt va­gononként. Az élőállatok ér­­tékesítésé­­re új piacokat i i­s szerezt­ünk.A kivilt café­­kek értéke állandóan emelkedett és 1933-ho­z képest száz százal­ékos emelést értek el. Emeltük a gyapjú árát és a mezőgazdasági kamarák átszervezésé­vel ösztönöztük és támogattuk a mező­gazdaságot. Folytattuk­ a telepesek se­gélyezését,­­ a föld értéke érezhetőbb emelkedni kezdett úgy, hogy 1934451 a mai napig az emelkedés 50%. A szán­­tóföldt a liberális kormány aftaitit újból az élet és a jövedelem forrása teái a román­ főkönives­z számára, Aalpoa állították a népbankokat és hitelliköz­­pont­jukat, amelynél a® állam 2 mii­­llárddal vett részt A minisztaelnök­ szerint a kormány egy® legjelenő­­sebb ténykedése, hogy háziipari fellendítette és egységes ipari térre terelte. A­­lz­ö­vetkezetek a munka fejlesztésének és az Ös­szes termelő ágak fejlődésének hatalmas eszközei. Az utolsó három éviben 1423 új szövetkezési létes^fM^ min­­t milliárd hidakra és utakra munkálatokat kizárólag román-v^^a­­tokra biztuk, amivel 50 %-os^negtasca­­ritást értünk el a külföldi cégeik ánafc­val szemben. Kikötőkre és ^áz­­utakra másfél milliárdot költöttünk. A zavaros és megbénító közigaz­­gatási törvények helyébe vényt h­orítunk, amely megfelel a könpoln­tisés közigazgatás &löviefeefan^y«*neferiEos. a törvény kiselejtezi a vezető embereket, biztosítja a közigazgatás folytonossá­gá. Az u^-modernizállag^a­.vona­tkozó (A cikk folytatása:ajn®ßO‚kk aldai«A A vasút leltárát felfrissitettük. Emeltük a mozdonyok és a modern ko­mcsik számát és uj vasúti vonalakat adtunk át a forgalomnak. A CFR. költségvetése ma egyen­súlyozott. Aani^aZasuttakat illeti, a szerződésszerű munkáitok fo­lya­mat­ba 11 vannak. Hi­­dakra­^ utakra öt millfiárdot költök tinink. rA nagyvezérkarrral egyetértés­ben a f­özmunifeaügyi minisztérium tíz évre szóló átépítési tervet dolgozott

Next