Temesvári Hirlap, 1938. január (36. évfolyam, 1-2. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Újévi szám * Az előfizetőknek Évkönyvvel Vonalössszeüldösés a módosítptónál XXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 16 OLDAL, ÁRA 4 LEJE SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1963—1924 1938 JANUÁR 1. SZOMBAT 1 / 2 *2. áT FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal, Timşoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14-12 FŐSZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ Végére értünk az Úr születése utáni 1937-ik esztendőnek és itt állunk az Ifj Esztendő küszöbén... a kapu előtt, melyen át a még titkokkal fedett jövendőbe lépünk. Évek mennek és évek jönnek, a rövidre szabott emberi élet a végtelen tér és idő viszonyában csak napokkal, csak évekkel méri örömeinket és szenvedéseinket. Ezeknek keretében vágyik az élet teljességére, a jó Sorsra, melyet az évfordulókon remegő lélekkel, bizalommal, reménységgel figyel. Az évforduló küszöbén remegő lélekkel, de bizalommal és reménységgel fordul tekintetünk az Égi hatalomhoz, ahonnan a kegyelmet várjuk, de aztán felemelt szívvel és bizalommal, reménységgel az Uralkodó felé fordul tekntetünk, áhitatunk. Újév napján, az évforduló napján, az Új Esztendő küszöbén alattvalói hűséggel, az alázatos szeretet áhítatával, az őszinte lelkesedés ihlettségével kiáltjuk mindnyájan eggyéforrva a szent gondolatban: Éljen Őfelsége II. Károly király! Azon a napon, mikor Románia minden polgára hűséggel és szeretettel fordítja szívét a dicsőségesen uralkodó királyi ház felé, lehetetlen nem gondolni azokra a dicső ősökre, kik II. Károly király elődei voltak Románia trónján. I. Károly király, a román királyság megalapítója, aztán felesége a királyné, aki azonfelül, hogy királynő volt és egy nemzetet vallott gyermekének, világszerte ünnepelt költőnő is volt. Az irodalomtörténet Carmen Sylva néven ismeri a királyi költőnőt, a legfinomabb hangulatú poémák alkotóját. A nagy uralkodót I. Ferdinánd király követte a trónon, ki 1889-ben lett Románia trónjának örököse és 1892 október burghi Mária, főhercegnővel. I. Károly király halálakor foglalta el a trónt 1914-ben. I. Ferdinánd királyról, mint az ország nagy uralkodójáról fog megemlékezni a történelem, aki alatt hatalmas és nagy lett az ország. Felesége Mária király asszony nemcsak a kórházaknak, a minden rendű jótékonysági akciónak mindenkori védangyala, nemcsak a nemzetélet minden emelkedett szellemű tevékenységének figyelője és áldozatos résztvevője de mint királyné elődje, ő is értékes irodalmi működést fejtett ki, a világirodalom számos nyelvére lefordították finom és gyöngéd óráját, életének költői jelentőségű megírását. Gyermekük: II. Károly, Románia királya már trónörökös korában is szoros vonatkozásokat talált ahhoz, hogy leendő népét megismerje. Uralkodásának súlyos teendői közepette is egyik kedvenc tartózkodási helye a Bánság, gyakran — évente többször is — megjelenik a bánsági királyi vadászterületeken. Legtöbbször fiával, a trónörökössel, Mihály nagyvajdával szokta a Bánságot meglátogatni, az ifjú trónörökösnek a Bánságban törént pár esztendővel ezelőtt vadásszá avatása, a királyi apa személyes közremeűködésével, ■ őfelsége II. Károly királynak a Bánsággal való kapcsolatai még trónörökös korából valók. Előttünk fekszik lapunk 1922. évi július 19. száma, melynek első cikke számol be arról, hogy a leendő uralkodó az országos bajnoki versenyek második napján a saját maga vezette autón érkezett a torna színhelyére. „A verseny végéig, kinn, maradt a pályán és az érmeket barátságos kézszorítás és üdvözlő szavak kíséretében maga adta át a nyerteseknek“ — írja az egykori tudósítás. De még ugyanebben az évben a leendő király ismételten tanújelét adja a Bánság iránti szeretetének és gondoskodásának. A leégett színház felépítésének ügyét vette kezébe és mint az akkori Temesvári Hírlap írja: „Itteni tartózkodása “során mindjobban meglátta, hogy a Bánság fővárosában nemcsak az ipar és a kereskedelem, hanem a kultúra is magas fokon áll. Ez érlelte meg benne az elhatározást, hogy a városnak eddigi kulturcentrum voltát nemcsak megvédi, hanem azt fejleszti is.” Két megbízottja jött akkor ide és az itteni kulturviszonyok tanulmányozása utáni készült jelentésük következmény© az volt, hogy II. Károly király kezdeményezésére bizottság foglalkozott tovább a pártfogolt tervvel. És amidőn ősei trónjára lépett, I. Károly király azóta is különös szeretettel tüntette ki magas látogatásával a Bánságot. Nekünk, bánságiaknak jól esik erre gondolnunk, jól esik ezt hangsúlyoznunk, felelevenítenünk, erre gondolnunk, akkor, amidőn minden szív melege feléje sugárzik, aki népeinek atyja és legfőbb istápolója. A népek és nemzetek bizonyára haderejükkel kerülnek hatalmuk teljességébe, de kultúra és civilizáció azok az erők, melyek megtartják. I. Károly király uralkodása a kultúra és civilizáció jegyének áldásában folyik, öfelsége minden figyelme odairányul, ahol a szellem, ahol a könyv, ahol a humaniizmus eszméje van jelen. Vissza kell emlékezni azokra a kultúrától te inlett ihetett szavakra, melyeket mindannyiszor hangoztatott a fővárosi könyvrapok megnyitása alkalmával. Amidőn az új év alkalmából a szokásos jókívánságokat, a boldog újesztendőt kívánjuk mindeneknek, akik a jóakarat hordozói, szóljon első köszöntésünk, első megnyilatkozásunk, első kivonatunk a Trón felé, az ország Uralkodója felé. Találja örömét lelkéből lelkezett ifjú hadnagyában, a Nagyvajdában, Mihály trónörökösben, aki már ott adta tanujelét a nagyra hivatott életpálya minden lelki felkészültségének, az ország minden nemzetségéből összeválogatott tanulótársai körében. A még bezárt kapu előtt, melyet az Uj Esztendő zár ki, előszük a szív nyugtalansága. Bizon és mély meghatottsággal áll oda a mindig lojális mindig királyhű erdélyi magyar nemzet is, hogy az állam polgárainak kórusában lelkesen kiáltsa: Éljen a Király! Éljen soká II. Káraib kirajr Öfekége, Őfensége Mihály nagyvajda trónörökös 20-án • lépett frigyre edb e 1» 11. Károly király sí.