Timisoarai Hirlap, 1938. augusztus (36. évfolyam, 9-33. szám)

1938-08-02 / 9. szám

T­H Amerikai érdekesség. Az első amerikai szabadalom Was­­hington alatt 1700-ban­ született meg. A milliomodik szabadalmait H. Holton kapta 1911-ben „a kerékpáron való ja­vítás“ czímén; a második millió szaba­­dalom a múlt év áprilisában kelt, tár­gya: „autóabroncstalálmány“ Egy­eg­y napra átlag 125 szabadalom esik, de ez elmek csak öt százaléka értéke­síthető. — Amerikában 1934-ben több mint 1900 nőt ítéltek el azért, mert a bíróság előtt korukiá­l fitatatiabbnak vallották magukat. — A világ vala­mennyi fürdőkádjának 95 százaléka az Egyesült Államokban van. Ott 143.300 fürdőkád j­ut ugyanannyi em­bernek, m­íg az Egyesült Államokon kívül 535 fürdőkád egymillió embert szolgál ki. — Csikágóban egy családi kripta sírkövén a következő felírás olvasható: „ Itt nyugszik Mily Tepp, i John Barker első felesége­ — Itt nyugszik Anne Smith, John Barker második felesége.— Itt nyugszik Babe Samuels, John Barker harmadik fe­lesége. — Itt nyugszik Jane lords, John Barker negyedik felesége. — Itt nyugszik végre békességben John Bar­ker­. — A kutyazenésztés az Egye­sült Álamokban óriási iparrá fejlő­dött A körülbelül 5000 bejelentett k­utyatenyésztőtelepen évenkint mint­egy 400.000 fajkutyást nevelnek fel, ami ha átlag 100 dolár értékűnek ve­­szünk fel egy-egy fajkutyát és az egy­általán nem túlzott ár 40 millió dollár vagyont jelenít. Ez ide szerint az ame­rikai kurtyatenyész­tő iparban több mint 75 milló dollár van elhelyezve. *­ ­ Emberölő kaktuszok. Az Egyesült Álamok hivatalos sta­tisztikai kimutatása számos olyan ha­­lále­setről tud, melyet kaktuszszok­ás idézett elő. De felesleges, hogy most a kaktuszbarátok ijedten kidobálják lakásukból kedves növényeiket. Sem­mi szükség rá! És azt se gondoljuk,­­hogy talán mérges kaktuszok szúrták halálra gyanútlan áldozataikat, mert ilyenek nincsenek. A kaktuszszúrás csak annyira veszélyes, mint minden más szúrás okozta seb, melyet nem tartottak tisztán. A kérdéses esetben a szerencsétlenséget mindigr az okoz­­­ta, hogy a sebet elhanyagolták, az megfertőződött és általános vérmér­gezést okozott. Ez pedig megesik bár­kivel akkor is, ha nem kaktuszon, har ■nem bárminő más éles , vagy szúrós tárgyon sebzi meg magát. A kérdéses statisztika mindenesetre élénk fényt vet az emberi gondatlanságra, mely ártatlanul veszedelmes hirbe keveri­­még egyik legszebb dísznövényün­ket is. * Tenniszlabdán konzervdobozban. Különös hírt közöltek külföldi fo­­lyóiratok egy angol tenniszlabdagyár újításáról. A gyár állítólag kísérlet­képpen zárt bádogdobozokban hozza labdáit forgalomba. A labdák érzé­keny gumija ugyanis aránylag­­gyor­san „öregszik“ s ez használhatósága o­kat csökkenti. Ha most valaminő ok­ból az üzleteik nem tudnak túladni tenni s­zlabdakés­zletü­kön, a raktáron maradt áru könnyen elvesztheti érté­­két. A „dobozolt“ labdák azonban, akár a dobozba zárt élelmiszerek, hosszú ideig frissek mar­adnak. Az el­járás — mondják — szépen bevált s különösem forróövi országokban fo­gadták nagy örömmel; az ottani játé­­kosok azt állítják, hogy még sohasem kaptak olyan „friss“ labdákat Angliá­ból, mint mióta az ujiítást bevezették. ­.app formiga ­jj ló jelentések után Tokióban hi­vatalos katonai tanácskozások vol­tak, melyeken hangsúlyozták a történtek fontosságát. Tokió min­den hivatalos helyén rendkívüli meglepetéssel fogadták ezeket a híreket és határozott vélemény a következmények tekintetében ugyan nem alakult ki, de általá­nosan leszögezik, hogy egy Mand­zsukó és a Szovjetek között ki­robbanó komoly ellenségeskedés súlyos befolyással lesz a Kínában folyó harcokra is. Újra 1905?... Véres japán-orosz csata a mandzsu határon 200 embert és 11 tankot vesztettek az oroszok Tokió, augusztus 1. A madzsukói határon ismét összetűztek a japán és szovjet­­csapatok. A japánok megtámadták az oroszokat, akik pár nappal ezelőtt a mand­zsukói határ néhány magaslatát elfoglalták. A japán csapatoknak erős küzdelem után sikerült az elfoglalt pontokat visszahódítani a szovjetcsapatoktól, mely alka­lommal a szovjetcsapatok vesztesége 200 ember volt, ezek közül harminc ember a harc­téren lelte halálát. A japánoknak 11 harcikocsi, két hegyi ágyú, két géppuska és több gázálarc jutott bir­tokába. Jelentős volt a japánok veszte­sége is, több japán tiszt lelte ha­lálát a harcban. A mandzsukéi japán csapatok vezetőjének jelentése szerint a Cseng-Ku-Feing és Shat-Lao-Ping mandzsukéi magaslatok visszafog­lalása által, teljesen helyre állott a mandzsukéi határon a régi helyzet Jegyzékváltás helyett a fegyverek beszélnek A Cseng-Ku-Feng és Shat- Lao-Ping magaslatok váratlan visszafoglalása első ízben teremt a kínai-japán ellenségeskedések megkezdése óta igen komoly hely­zetet az orosz-japán viszonyban. Első ízben történik meg ugyan­is, hogy valamely határincidens elintézése nem terelődött diplo­máciai útra, hanem a hadsereg maga gondoskodik arról, hogy megcsorbult tekintélyét helyre­állítsa. A szovjet aligha fog abba belenyugodni, hogy a japán csapa­tok végleges érvénnyel foglalja­nak el területeket. Az orosz tilta­kozás annál is inkább várható, mert Moszkvában túlságos nagy nyilvánosságot adtak ennek a ha­tárincidensnek. Az elfoglalt pontok hadászati szempontból igen fontosak, mert azok igen jelentős erődíté­sek előterét képezik. Lengyel-mandzsu szerződés ? Tokió, aug. 1. A tokiói lengyel és mandzsu­kéi követ megbeszélést folytattak a két állam között kötendő ba­rátsági és gazdasági szerződés ügyében. Tokióban­­ nagy fontosságot tulajdonítanak az eseményeknek Hogy a helyzet komoly, azt az is bizonyítja, hogy nyomban a magaslatok visszafoglalásáról szó­érdekes vendége volt tegnap Timi­­soarának. Yves C. Franck, a Pa­ris S­oir és Paris Midi című vi­láglapoknak keleteurópai levelezője. Yves C. Franck rokonszenves , nagy­­műveltségű fiatalember, aki nagy fel­készültséggel tölti be nehéz hivatását. Külföldi újságírónál mindig felmerül a kérdés, miért tűnik fel valamelyik városban. Yves C. Franck erre a kér­­désünkre így válaszolt: — A Binden-ü­gy miatt jöttem. _ Magyar­ázatkérően néztünk a fran­cia újságíróra. A Binden-ü­gy nagy pont vert fel, de nem hittük volna, hogy hullámzása a francia közönséget is érdeklik. A Paris Soir és Paris Mi­di lapok egyenként 1.800.000—2­­00.000 pél­dány között jelennek meg. Úgy véltük, hogy minden figyelmüke­t a külpolitikai események foglalják le.­­ Yves C. Franck felnevetett. — Egy határincidens, akármilyen jellegű is, a Paris Soirban és Paris Midiben legfeljebb öt sor, de az olyan imeidenemek, mint Bindtea Silviusénak, hasábokat szentelünk, mert érdekli a francia közönséget, amely már régen túl van a háború előtti partikulariz­­musán és minden iránt a világon ér­­deklődik. Azért jöttem Timisoarára, hogy a Bipemsia uraival beszéljek és a velük való közvetlen érintkezésből alkossak véleményt. A Binden-üggyel a Paris Soli­s Paris Midi lapok nagyon behatóan foglalkoztak és a kérdést továbbra is napirenden tartják. Yves C. Franck felhasználja az al­kalmat, hogy néhány dicsérő szóval nyilatkozzék Timisoaráról. Fejlődő, lüktető, tiszta város. Nagyon jól érzi magáit itt. Amint teheti, visszatér. A két párisi világlap fiatal munka­társának izgalmas és érdekes újság­írói múltja van. Egészen április 6-ig, ■vagyis három hétig az Anschluss után Bécsben élt. Április 6-án kiutasították Bécsből és akkor Bucurestibe tette át székhe­­lyéit. A kiutasítás körülményeire néz­ve előadja, hogy tizenkét órai haladé­kot kapott, akkor megjelent a lakására két SS ember, feltette a vonatra és a­ határig kisérte. . — Én voltam az első, aki Neumann professzorral, a világhírű fülspecialis­tával beszéltem szabadlábra helyezése után. Ugyancsak én voltam az, aki megtáviratoztam lapjaimnak, hogy Schuschnigg megőrült. — Voltak erre nézve bizonyitékralíl — Közvetett bizonyítékaim volta­k, amelyeknek helytállóságában nincs mit kételkednem. Ma is azt tartom, hogy Schuschnigg őrült és minden más hír, amelyet róla ter­jesztenek, nem felel meg a valósá­g­­nak. Bizonyosra veszem, hogy Schu­schnigg annyit vitatott házassága nem történt meg. Hogy mire alapítom feltevésemet Schuschnigg elméjének elborulásáról­? Elmondom: Schu­­schniggot eleinte belvederes lakásán őrizték. Az épületet nem lehetett meg­közelíteni, annyira körülvették a rend-­­őrök. Egy napon azután megszüntet­ték a rendőri őrizetet, ellenben a stein­­hofi tébolyda körül vontak erős rend-r­őrkordont. 1 *S1% A francia újságíró keleteurópai él­­ményeiről beszél ezután. Elárul egy mesterségbeli titkot: — Politikusokkal általában nem be­szélek, mert úgysem lehet semmit sem meg­tudni. A politikust sok tekintetben diszkré­ció köti, tehát nem is mondhat semmit. Yves C. Franck roppantul meg vam elégedve a T i t e a n u Eugen vezeték­­e alatt álló sajtó és propagandaügyii minisztérium működésével. Ez a mi­­­nisztérium nemcsak a külföldi, de a­ belföldi újságírók munkáját is meg­­könnyíti udvariasságával és ko­llegiál­lis támogatásával. A sajtó és propa­­­gandaügyi minisztérium előzékenysé­gét mi sem bizonyítja jobban, mint az a távirat, amelyet a minisztérium szombaton küldött a timisoarai ki­sebbségi újságír­óklubnak, kérve, hogy fogadják szívesen az érkező francia újságírót, h.­gy­ Schuschnigg megőrült és tébolydában őrzik? mondja a Paris Soir és Paris Midi szerkesztője, aki a Binden-ü­gy miatt érkezett Timisoara­ra

Next