Tender, 1993. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-07 / 1. szám

1­3 TENDER­ ­könyvben a jelenlevők jogosultak észrevételeiket, álláspontjá­­t rögzíteni, azt visszautasítani nem lehet. A jegyzőkönyvet a tál­­ulásvezetőnek és a jelenlévőknek alá kell írniuk, nyitó tárgyalási jegyzőkönyvet másolatban az azt aláíró szerve­tek rende­lkezésére kell bocsátani, az ajánlatokba és azok mel­­leteibe zonban nem tekinthetnek be. Az ajánlatok értékelése: bontás után kezdődik az elbírálás szakasza. Ezalatt a vevő és a írást készítő iroda (vagy más szervezet) szakemberei „kivesz­­k­” az ajánlatokat, bekérik az esetleg szükséges magyarázatokat pótlásokat. gyakorlatban előfordul, hogy a tervezett idő nem elegendő a bí­­ratra, ezért fel kell készülni arra, hogy az ajánlati szóbanállást (és­­ adott bankgaranciákat) meg kell hosszabbítani. Aki ezt nem te­ i az kizárja magát a tenderből. (Természetesen előfordulhat, így az alvállalkozók nem hosszabbítanak szóbanállást vagy ép­­in emelik az árakat, mely esetben a fővállalkozó nem tehet mást, összalép, bírálati idő alatt folyik a harc a háttérben a kulisszák mögött a nyelés elnyeréséért. Nem ide tartozó téma, hogy ezt ki hogyan m­álja, de tény, hogy nem szabad tétlenül várni, amíg a döntés egszületik. Képviselő, megbízott, jó kapcsolatokkal rendelkező detkötő segíthet megtalálni a módot, amivel elő lehet segíteni a­élső sikert. Annyi kapcsolatra mindenképpen szert kell tenni, így legalább az információkat szerezzük be esélyeinkről, vagy épen arról, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy az esélyeink job­­b­ legyenek. z ajánlatokat kizárólagos joggal és felelősséggel a megrendelő - így az általa megbízott személy, szervezet - bírálja el. z értékelést az ajánlat tárgyának jellegétől és nagyságától függő­­­, célszerű szakértői bizottságra bízni. Ennek tagjai műszaki, tnzügyi, jogi szakemberek lehetnek, célszerűen azok, akik az­állati felhívást is összeállították. Üzemelő épületben végzendő munkára kiírt versenytárgyalás esetén elengedhetetlen, de más tétben is ajánlható az üzemeltető bevonása az értékelési munká­t. A bizottságnak rendszerint nincs döntési joga, feladata az aján­ló dokumentációban foglalt feltételek kielégítésének vizsgálata , értékelése, az ajánlatok egymással történő összevetése és döntő­­javaslat kialakítása. Az értékelés folyamán egyes kérdések tisztázására, értelmezésére­­ ajánlattevőktől felvilágosítást lehet kérni. A verseny tisztasága­rdekében célszerű ezt írásban lebonyolítani, azonban az ajánlatok enek keretében nem módosíthatók. Megrendelő az ajánlattévők­és külön-külön nem folytathat tárgyalásokat. Az ajánlatok értékelési rendszerét és az értékelés szempontjait a megrendelő határozza meg. . Az értékelés módja t­öbbféle módszer alkalmazása lehetséges: Pontozások módszer, amikor a felállított követelményekhez tel­­i határok közötti pontértékeket rendelnek és ezek összege adja az lapot a döntési javaslathoz. Kizárásos alapon, amikor a főbb kritériumok szempontjából töb­­­ nő összehasonlítással a kedvezőtlenebb ajánlat kiesik és a tovább­i értékelésben nem vesz részt. Kisebb munkáknál és kisszámú pályázó esetén a nyertes ajánlat­iválasztása egyszerű áttekintéssel kiválasztható. Az értékelés első lépcsőjében vizsgálandó, hogy az ajánlat kielégí­tő az ajánlati dokumentációban (felhívásban, feltételekben, szer­­ődési feltételekben, tervekben, igénymeghatározásban, stb.) megjelölt feltételeket. A feltételeket ki nem elégítő ajánlatok a to­­ábbi értékelésben nem vehetnek részt. További értékelési kritériumok lehetnek (példák) az ajánlattevő az ajánlati dokumentációban rögzített feltételek el­­ogadása mellett, alternatívaként javasolt-e a megrendelő részére edvezőbb feltételeket, épületek, berendezések karbantartási-, felújítási igényének gya­orisága, költségigénye, üzemeltetési költsége, építészeti megjelenés, esztétikai igények, épületek, berendezések várható élettartama, szerkezeti megoldása, az épület, berendezés bővíthetősége, - termelő beruházásnál a korszerűség, - termelő beruházásnál az építési hányad alakulása, - minőségi garancia, - a megvalósítás import igénye, - ajánlati költség, - előleg­ igény nagysága, időpontja, - az ajánlattevő esetleges hitelnyújtási képessége és vállalása, - emelt kötbér vagy más teljesítési garancia vállalása, - a rendeletekben rögzítetteknél hosszabb szavatossági idő vállalá­sa, vagy garanciavállalás, ha az a rendelet szerint nem kötelező, - azonos rendeltetésű referencia-épület bemutatása. Értékelési kritériumként nehezen határozható meg, de a megrende­lő döntését - részben objektív, részben szubjektív módon - befolyá­solja az ajánlattevő megbízhatósága, szakmai hozzáértése, pénzügyi stabilitása, valamint az a tapasztalat, amit a megrendelő az ajánlattevővel kapcsolatban korábbi együttműködésük idején szerzett. Különösen értékelni kell az ajánlati ár és a műszaki tartalom ös­­­szefüggését, mert nem feltétlenül a legkisebb ajánlati árat tartalma­zó ajánlat a legelőnyösebb a megrendelő részére. 8. A döntés A versenytárgyalás és értékelés alapján a döntést a megrendelő ügyrendje szerint illetékes vezető hozza meg és - ha nem ő a záró­tárgyalás vezetője - a szervezet ügyrendje szerint hatalmazza fel a versenytárgyalás vezetőjét az eredmény kihirdetésére. A felhatal­mazás helyességét az ajánlattevők nem vizsgálhatják, a zárójegy­zőkönyvben foglalt döntés a megrendelőre és az ajánlattevőkre egyaránt érvényes. 9. Eredményhirdetés Célszerű, hogy a megrendelő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meghívja. A meghívás a nyitótárgyalási jegyzőkönyv útján is történhet, ha az ajánlati felhívásban rögzített határidő nem módosult. A döntés lehet:­­ a megrendelő a meghatározott ajánlatot elfogadja. Ezzel a két fél között a szerződést az ajánlatban foglalt tartalommal létrejöttnek kell tekinteni. A megrendelő egyik vállalkozó ajánlatát sem fogadja el, a verseny­­tárgyalást eredménytelennek minősíti. Megrendelő döntését megindokolni nem köteles az ajánlattevők felé. A döntés kihirdetésén jelen nem lévő ajánlattevőket megrendelő a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni köteles. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a döntés kihirdetésénél nincs je­len, a szerződést az értesítés kézhezvételének napjával kell létre­jöttnek tekinteni. Az ajánlattevő kötelessége a kiírásban megjelölt elbírálási időpon­tot követő 30 napig tart. A vállalkozók ajánlati kötöttsége megszű­nik, ha - a megrendelő az elbírálást követő 30 napon belül valamelyik ajánlattevővel szerződést köt, - a megrendelő közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerző­dést kötni, - a megrendelő az elbírálást követő 30 napon belül közli, hogy a nyertest kivéve mentesíti a kötöttség alól az ajánlattevőket, - az elbírálási időponttól számított 30 nap eltelik, - bánatpénz letétbe helyezése esetén az ajánlattevő a bánatpénzről való lemondása révén megszüntetheti ajánlati kötöttségét. 10. Zárótárgyalási jegyzőkönyv A döntés kihirdetésekor zárótárgyalási jegyzőkönyvet kell készíte­ni, mely tartalmazza: - a helyre, keltezésre, tárgyra vonatkozó adatokat, - a jelenlévőket, - a megrendelő döntését, - a jelenlévők esetleges észrevételeit, nyilatkozatait,­­ eredménytelennek nyilvánított versenytárgyalás esetén az ajánla­ti dokumentációt az ajánlattevők kötelesek visszaszolgáltatni. A jegyzőkönyvben ennek helyét és idejét rögzíteni kell. A zárótárgyalási jegyzőkönyvet a tárgyalás­vezető és a jelenlevők kötelesek aláírni és azt minden ajánlattevő rendelkezésére kell bo­csátani. (helyszíni átvétellel vagy postán).

Next