Gonda Béla szerk.: A Tenger 5. évfolyam 1915
Éves tartalomjegyzék - A Dardanellák ostroma
KISEBB KÖZLEMÉNYEK: 113 gráfiai részt Gavazzi Odnosi temperature című jelentése vezeti be a hőmérsékleti viszonyokról, míg utána Sándor dr. Kemijszka isztrazsivanja címmel a klór- és oxigén tartalomra vonatkozó vizsgálatok általános eredményeit szűri le. A két út meteorológiai és hidrográfiai táblázatai a füzet végén találhatók. A biológiai rész két értekezést közöl. Az elsőt Car és Hadzsi írták és ez Biologijszka opazsanja címmel és tizenkét táblázattal jelent meg. E dolgozat a két kutató új planktológiai gyűjtéseit ismerteti s a zágrábi akadémia Izvjesca o raszpravama mat. priv razr. című folyóiratában a táblázatok nélkül Biologische Beobachtungen címen németül is megjelent. A táblázatok a plankton-zsákmánynak az osztrákokéhoz hasonló leltárát adják. A horvát bizottság biológiai felszereléséből az első úton a Nansen-féle záróháló még hiányzott és ezt egy Hensen-féle hálóval eszközölt igen primitív módszerrel igyekeztek pótolni. Biológiai állomást fenékhalászattal egybekötve a két út alatt mindössze tíz helyen tartottak. Az expedíció botanikusa Voak dr. Disztrazsivanju fitobentosa a Kvarnerszkom Zavalju című értekezésében a két első úton gyűjtött algákat sorolja lelőhelyek szerint. A közölt leltár, mely mélységi adatokat is tartalmaz, szorgalmas gyűjtésre vall. Vouk dr. nincs megelégedve Lorenznek az algák mélységi eloszlására vonatkozó felosztásával s új tájékok felállításával igyekszik az általános viszonyokat feltüntetni. A horvát bizottság felszerelése jóval mögötte marad a magyar expedíciókénak, de munkaterületük is kisebb, tehát feladatuk kevesebb eszközzel is elvégezhető. Készséggel ismerjük el, hogy a feladat megoldása az első út csak előzetesnek tekinthető rövid jelentései alapján már eleve is teljesen sikeresnek ígérkezik. Az első két úttal a horvát kutatók derék és lelkiismeretes munkát végeztek és sok becses adattal pótolták a Quarnero természeti viszonyaira vonatkozó hézagos ismereteinket. HADITENGERÉSZET. A Dardanellák ostroma. A német admiralitásnak Anglia ellen február 18.-ára bejelentett blokádjával szinte egyidőben, február 19.-én nagy erővel megkezdte az egyesült angolfrancia flotta a Dardanellák bejárati erődeinek a bombázását, már az első napon 800—1000 lövést adtak le a hajók a védőművekre, de igen kevés eredménnyel. Pedig azok a külső erődítmények, amelyek körül folyik az eddigi elkeseredett küzdelem, Törökország legrégibb védőművei közé tartoznak, amelyeknek azonnali leküzdésével már eleve számolt a török hadvezetőség. A tengerszorosok tulajdonképpeni védelmi vonala természetesen nem kívül van, ahol a nyílt tenger az ellenségnek szabad mozgást biztosít és így a képzelhető legkedvezőbb előfeltételek mellett támadhat, hanem sokkal beljebb, ahol a tengerszoros keskenyebb és ahol a nehezebb viziút megfosztja a hajókat a szabad mozgástól és kényszeríti . Bővebben 1. Leidenrost Gyula ismertetését: Állattani Közlemények (Természettudományi Társulat kiadása) 1914. p. 205.