Termelőszövetkezet, 1954 (5. évfolyam, 1-18. szám)

1954-11-01 / 17. szám

s ÚJSZERŰEN GAZDÁLKODÓ I. TÍPUSÚ TSZCS A környékbeliek azt tartják, hogy Perkáta szerencsés falu, mert jó földje van. Helytálló ez a vélemény? Tágas, régi házak, nagy porták, csűrök, górék sejtetik, hogy igen. De bizonyítja a kataszteri korona is, meg a földből csodálatos dúsan felburjánzó akácfahajtások. Csak a terméseredmények nem bizonyítják eléggé még ma sem. És ez bizony baj. A perkátaiak a földek csereberélésével, az elmúlt években elsietett tagosítással magyarázzák ezt. Azt sem tagadják, hogy nem kapta meg a föld a szükséges trágyát. Többféle oka volt ennek. Pészben az, hogy a 45-ben földhöz juttatott szegényparasztoknak kezdetben nem volt elegendő igás- és haszonállatuk. Trágya pedig jószág után van. A termelőszövetkezetek elsietett fejlesztése, a középparasztok megriadását vonta maga után. Ez a megriadás pedig az állatok elpocsékolását is eredményezte. De igen sokan még a megtermelt trágyát sem hordták ki. A perkátai földek megsoványodtak, leromlottak. Ilyen földet kapott tagosításkor a Petőfi I. típusú tszcs is, a Paplaposon és az Ürge-major környékén. Az a 43 családfő, aki a Petőfi tszcs-be lépett, jórészt régi földű kisparaszt volt. Ki tudja, milyen okból, mégsem a saját földjüket kapták meg táblákban. — Jó földek ezek, de istentelenül soványak. Trágya kell ide rengeteg, ha azt akarjuk, hogy teremjen — mondta Virág Ferenc tszcs elnök. Trágya volt, mert 63 lóval, 86 szarvasmarhával, sok sertéssel rendelkezik ma is a tagság és induláskor sem volt hiány jószágban. De a kihordás mégsem ment egyszerűen, mert az első esztendőben szigorúan az alapszabályhoz ragaszkodva, közösen végezték a trágyázást, szántást, egy évre adták ki a parcellákat. Nagy volt emiatt a kedvetlenség. — Mi haszna van, ha kihordom a trágyát. Minden esztendőben máshol mérik ki a parcellámat — mondogatták a Petőfi tagjai. — Igazuk van a panaszkodóknak — magyarázta Virág Ferenc az első év zárultával egy intézőbizottsági ülésen. S elmondta, hogyan képzeli ő el a további munkát. — Ne egy esztendőre, hanem hosszabb időre, több évi használatra adjuk ki a földeket. Így senkinek sem lesz oka attól tartani, hogy más fölözi le a trágyázott föld nagyobb hasznát. De a parcellák kijelölésével egyidőben alakítsuk ki a vetésforgót is, hogy a 493 hold táblásított földön mód legyen a gépi munkára, a nagyüzemi termelés bizonyos formáira. I Igen ám, de nem egyformák a földek — aggodalmaskodott valaki az intézőbizottságban. Ezen könnyen segítettek. A tagság megfogadta az elnök tanácsát, s a második esztendőt már így kezdték. Háromféle minőségű földet különböztet meg tábláikon a kataszteri korona. Maguk is meggyőződtek erről, mert bejárták a táblákat. Így azután bevitt földje arányában jutott mindenkinek a hátas jó földekből és a gyengébb, soványabb területből. A vetésforgót minden gazdasági év elején az intézőbizottság állapítja meg, s a tagok kötelezve vannak arra, hogy a forgó szerint kijelölt táblákban együtt legyen a búza, kukorica, takarmánynövény, stb. A most ránk következő gazdasági év például így alakul a Petőfi tszcs-ben: 3 táblába elvetettek összesen 136 hold búzát. Egy kisebb táblába 16 holdon rozsot és 12 hold őszi árpát. Lucernájuk is egy táblában van. Egy 90 holdas területet tengerinek tartottak fenn. 48 hold rétjüket is több esztendőre osztották szét. A táblás gazdálkodás mellett a gépi talajmunka előnyeit sem hagyták kiaknázatlanul. A kukoricát, répát s a szerződött növényeket őszi szántásba vetik. Bár a szövetkezeti tagok többségének van saját fogata, az őszi mélyszántást mégis traktorral végzik. A harmadik esztendőt kezdi a Petőfi tsz és Virág Ferenc elnök tanácsának megfogadása óta. Az idő bebizonyította, hogy érdemes volt megpróbálni ezt a módszert. Nem szárad már a tagok portáin a trágya. Az idén is frissen istállótrágyázott földbe került a gabona. A műtrágyáért sem sajnálják a pénzt. Holdanként egy mázsa szuperfoszfátot szórtak a talajba. De így volt ez már tavaly is. A rendszeres trágyázás, a műtrágya alkalmazása, a gépi munka hatására mindjobban visszanyeri termőerejét a földjük. Búzából 1953-ban 8,40 mázsás átlagot értek el holdanként. Az idén, bár roszszabb volt az időjárás, már 10,60 mázsa búzát takarítottak be egy hold földről. A most következő évben még 12 mázsás átlagot terveznek. Tengerijük is megadta az idén a 28 mázsás holdankénti átlagot. Cukorrépából nem ritka a 180 —200 mázsás termés sem. — Sokan voltak nálunk, akik csak a könnyítések miatt léptek a tizcsbe. Én amellett kardoskodtam, hogy gondolkozzunk és próbáljunk újat is. Nem csalódtam sem én, sem más. Mindent beadtam, ami az államnak jár, megvan az évi kenyerem, 100 mázsa tengerim a padláson, kövér disznó az ólban ■— mondja Virág Ferenc. Csakugyan így van. Pedig nem tettek mást Perkátán, csak az alapszabály mellé társítottak egy keveset a paraszti tapasztalatok aranyalapjából. LEZÁRULT a július elején indult éves országos tejtermelési verseny első szakasza. Az országos értékelés szerint a nagyobb termelőszövetkezetek közül a nagygeresdi Petőfi és a hódmezővásárhelyi Dózsa tsz, a kisebb tehénállománnyal rendelkezők között pedig a tarnabodi Kossuth és a battyánpusztai Virágzó tsz jár az élen. A fejők versenyében Horváth Sándor, a bábolnai Szabad Föld tsz fejője az első, aki a rábízott tehenektől november 1-ig egyenkint 3476 liter tejet fejt. Nem sokkal maradt el azonban mögötte Sári Lajos, az esztergomi Micsurin tsz tehenésze sem, aki tehenenként 3348 literes fejési eredményt ért el. ~~~~ . — * —"" XHL' 1 1 — NÉPES KÜLDÖTTSÉG látogatta meg október 31-én a kesztölci Jószerencsét tsz gazdaságát. A látogatók között más járásból jött termelőszövetkezeti tagok, de főleg egyénileg dolgozó parasztok voltak, akik saját szemükkel akartak meggyőződni róla, hogy valóban jobb-e a nagyüzemi gazdálkodás. Az egésznapos látogatás jól sikerült. A látogatók közül Varga Sándor Pilismarótra, Tóth Józsefné Nagysápra, Papp Lajosné egyénileg gazdálkodó parasztasszony pedig Tokodra vitte el a kesztölci szövetkezet jó hírét.