Termelőszövetkezet, 1954 (5. évfolyam, 1-18. szám)

1954-11-01 / 17. szám

s ÚJSZERŰEN GAZDÁLKODÓ I. TÍPUSÚ TSZCS A környékbeliek azt tartják, hogy Perkáta szerencsés falu, mert jó földje van. Helytálló ez a véle­mény? Tágas, régi házak, nagy porták, csűrök, górék sejtetik, hogy igen. De bizonyítja a kataszteri korona is, meg a földből csodála­tos dúsan felburjánzó akácfahaj­tások. Csak a terméseredmények nem bizonyítják eléggé még ma sem. És ez bizony baj. A perkátaiak a földek csere­berélésével, az elmúlt években el­sietett tagosítással magyarázzák ezt. Azt sem tagadják, hogy nem kapta meg a föld a szükséges trá­gyát. Többféle oka volt ennek. Pészben az, hogy a 45-ben földhöz juttatott szegényparasztoknak kez­detben nem volt elegendő igás- és haszonállatuk. Trágya pedig jó­szág után van. A termelőszövetke­zetek elsietett fejlesztése, a közép­­parasztok megriadását vonta maga után. Ez a megriadás pedig az ál­latok elpocsékolását is eredmé­nyezte. De igen sokan még a meg­termelt trágyát sem hordták ki. A perkátai földek meg­soványodtak, leromlottak. Ilyen földet kapott tagosításkor a Petőfi I. típusú tszcs is, a Pap­laposon és az Ürge-major környé­kén. Az a 43 családfő, aki a Petőfi tszcs-be lépett, jórészt régi földű kisparaszt volt. Ki tudja, milyen okból, mégsem a saját földjüket kapták meg táblákban. — Jó földek ezek, de istentelenül soványak. Trágya kell ide renge­teg, ha azt akarjuk, hogy teremjen — mondta Virág Ferenc tszcs el­nök. Trágya volt, mert 63 lóval, 86 szarvasmarhával, sok sertéssel ren­delkezik ma is a tagság és indulás­kor sem volt hiány jószágban. De a kihordás mégsem ment egysze­rűen, mert az első esztendőben szi­gorúan az alapszabályhoz ragasz­kodva, közösen végezték a trágyá­zást, szántást, egy évre adták ki a parcellákat. Nagy volt emiatt a kedvetlenség. — Mi haszna van, ha kihordom a trágyát. Minden esztendőben máshol mérik ki a parcellámat — mondogatták a Pe­tőfi tagjai.­­ — Igazuk van a panaszkodóknak — magyarázta Virág Ferenc az első év zárultával egy intézőbizott­­sági ülésen. S elmondta, hogyan képzeli ő el a további munkát. — Ne egy esztendőre, hanem hosszabb időre, több évi használatra adjuk ki a földeket. Így senkinek sem lesz oka attól tartani, hogy más fö­lözi le a trágyázott föld nagyobb hasznát. De a parcellák kijelölésé­vel egyidőben alakítsuk ki a vetés­forgót is, hogy a 493 hold táblásí­­tott földön mód legyen a gépi mun­kára, a nagyüzemi termelés bizo­nyos formáira. I Igen ám, de nem egyformák a földek — aggodalmaskodott valaki az intézőbizottságban. Ezen könnyen segítettek. A tag­ság megfogadta az elnök tanácsát, s a második esztendőt már így kezdték. Háromféle minőségű föl­det különböztet meg tábláikon a kataszteri korona. Maguk is meg­győződtek erről, mert bejárták a táblákat. Így azután bevitt földje arányában jutott mindenkinek a hátas jó földekből és a gyengébb, soványabb területből. A vetésforgót minden gazdasági év elején az intézőbizottság álla­pítja meg, s a tagok kötelezve van­nak arra, hogy a forgó szerint ki­jelölt táblákban együtt legyen a búza, kukorica, takarmánynövény, stb. A most ránk következő gazda­sági év például így alakul a Pe­tőfi tszcs-ben: 3 táblába elvetettek összesen 136 hold búzát. Egy ki­sebb táblába 16 holdon rozsot és 12 hold őszi árpát. Lucernájuk is egy táblában van. Egy 90 holdas terü­letet tengerinek tartottak fenn. 48 hold rétjüket is több esztendőre osztották szét. A táblás gazdálkodás mellett a gépi talajmunka előnyeit sem hagyták kiaknázatlanul. A kukori­cát, répát s a szerződött növénye­ket őszi szántásba vetik. Bár a szö­vetkezeti tagok többségének van saját fogata, az őszi mélyszántást mégis traktorral végzik. A harma­dik esztendőt kezdi a Petőfi tsz és Virág Ferenc elnök tanácsának megfogadása óta. Az idő bebizo­nyította, hogy érdemes volt meg­próbálni ezt a módszert. Nem szá­rad már a tagok portáin a trágya. Az idén is frissen istállótrágyázott földbe került a gabona. A műtrá­gyáért sem sajnálják a pénzt. Hol­danként egy mázsa szuperfoszfátot szórtak a talajba. De így volt ez már tavaly is. A rendszeres trágyázás, a mű­trágya alkalmazása, a gépi munka hatására mindjobban visszanyeri termőerejét a földjük. Búzából 1953-ban 8,40 mázsás átlagot értek el holdanként. Az idén, bár rosz­­szabb volt az időjárás, már 10,60 mázsa búzát takarítottak be egy hold földről. A most következő évben még 12 mázsás átlagot ter­veznek. Tengerijük is megadta az idén a 28 mázsás holdankénti átlagot. Cukorrépából nem ritka a 180­ —200 mázsás termés sem. — So­kan voltak nálunk, akik csak a könnyítések miatt léptek a tizcs­­be. Én amellett kardoskodtam, hogy gondolkozzunk és próbál­junk újat is. Nem csalódtam sem én, sem más. Mindent beadtam, ami az államnak jár, megvan az évi kenyerem, 100 mázsa tenge­rim a padláson, kövér disznó az ólban ■— mondja Virág Ferenc. Csakugyan így van. Pedig nem tettek mást Perkátán, csak az alapszabály mellé társítottak egy keveset a paraszti tapasztalatok aranyalapjából. LEZÁRULT a július elején indult éves országos tej­termelési verseny első szakasza. Az országos értékelés szerint a na­gyobb termelőszövetkezetek közül a nagygeresdi Petőfi és a hódmező­vásárhelyi Dózsa tsz, a kisebb tehén­­állománnyal rendelkezők között pe­dig a tarnabodi Kossuth és a bat­­­tyánpusztai Virágzó tsz jár az élen. A fejők versenyében Horváth Sán­dor, a bábolnai Szabad Föld tsz fejője az első, aki a rábízott tehenektől november 1-ig egyenkint 3476 liter tejet fejt. Nem sokkal maradt el azonban mögötte Sári Lajos, az esz­tergomi Micsurin tsz tehenésze sem, aki tehenenként 3348 literes fejési eredményt ért el. ~~~~ . — * —"" XHL' 1 1 —­ NÉPES KÜLDÖTTSÉG látogatta meg október 31-én a kesz­­tölci Jószerencsét tsz gazdaságát. A látogatók között más járásból jött termelőszövetkezeti tagok, de főleg egyénileg dolgozó parasztok voltak, akik saját szemükkel akartak meg­győződni róla, hogy valóban jobb-e a nagyüzemi gazdálkodás. Az egész­napos látogatás jól sikerült. A láto­gatók közül Varga Sándor Pilis­marótra, Tóth József­né Nagysápra, Papp Lajosné egyénileg gazdálkodó parasztasszony pedig Tokodra vitte el a kesztölci szövetkezet jó hírét.

Next