Természetbarát híradó, 1969 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1969-03-01 / 3. szám

HIÁNYCIKK volt a sitanfolyam­ ­itanfolyam Magyarországon? Sokan mosolyogtak amikor megjelentek az első hírek a tanfolyam szervezéséről. Nincs itt olyan hely, ahol biztosan lehetne hóra számítani, de még alkalmas terep is alig akad a Mátrán kívül.­­ így és ehhez hasonlóan nyilatkoztak országszerte, amikor az MTSZ Liturabizottsága kezdeményezésére a T.E.Y. és a Volán Uta­zási irodákban megindult a Jelentkezések felvétele. Február végén pedig már "összekötte­tés" kellett, hogy valakit még beoszthassanak a tanfolyamok egyikébe. Pillantsunk azon­ban a kulisszák mögé. Éves átlagban 60 havas nappal számolhatunk hegyeink vidékén. Vannak rendkívüli te­lek, amikor az alacsonyabb hegyek úgyszólván hó nélkül maradnak. A Börzsöny, a Bükk, a Mátra a hószegény években is rendelkezik azonban olyan hómennyiséggel, amelyre január - február hónapokban feltétlen számítani lehet. Ez volt az idei helyzet is. Nagyhidegen karácsony óta állandósult a 25—30 cm-es hótakaró, amelyet kisebb hózáporok állandóan fel­frissítettek és ez biztos alapot adott immár két sítanfolyam lebonyolításához. Hivatalos nevén az Nh—II. jelű tanfolyam meglátogatására indultam a sáros pesti utcán, siléredmal vidáman élcelődő utasok között a sárga villamoson. De magamban mosolyoz­­tam, tudván, amit ők nem tudnak, nevezetesen azt, hogy Higedhegy lejtőin ma pompás sízés­ben lesz még részem. Királyréten is már fehér táj fogadott, igaz esővel. Amikor azonban a siut elágazásához értem már fehér hópihék tarkították az esőt és a rövid meredek sza­kasz után sűrű hóesésben szaporítottam lépteimet, hogy több időm legyen sizésre. A Taxi­­réten igazi tél fogadott és a hideghegyi utolsó kapaszkodó aljában már sllécek surrogása törte meg a hóhullás különleges csendjét. "Dúlj rá a völgylábra Katit" ismertem fel Pa­lotás Gusztáv barátom hangját. Szorgalmasan gyakorolnak a tanulók, gondoltam és erről rövidesen meg is győződhettem. A támasztott ívelés gyakorlása volt a feladat és több ke­vesebb sikerrel fordultak balra, illetve jobbra a résztvevők, akik között ismerős arco­kat fedeztem fel. Részben túrákról, részben a tanfolyamot megelőző filmbemutatóról is­mertem a "nebulókat", akik között már akadt deres halánték, de a legfiatalabb korosztá­ly sem hiányzott. Egységes volt azonban a Jókedv, a derűs hangulat, amely elsősorban Palo­tás Gusztáv síoktatónak köszönhető. Olyan lelkesedéssel és szuggesztív erővel magyarázta az éppen az anyafölddel csókolódzó népszerű Botondnak, miért okoz bukást a hegylábon ha­gyott testsúly, hogy a legközelebbi sorozatban már csaknem hibátlan ívelést sikerült be­mutatnia. Vajda Géza, aki az TBL Technikum, egykori kitűnő szakosztályában már megpróbál­ta a sizést, saját bevallása szerint a vadsizést a szakmailag kifogástalan sizéssel sze­retné felváltani, mert eddig lábai mindig ö­sszekuszálódtak. Lehetőség nem volt a tanu­lásra, nem is tudta hova forduljon segítségért. "Kitűnő ötlet volt a síoktatás megszervezése és azt kell mondanom, már évekkel ez­előtt meg kellett volna valósítani." Mikor kiszálltunk a vonatból, zuhogott az eső, de a Taxi-réten mér háromszoros hurrával köszöntöttük a havazást. Nagyhideghegy hű a nevé­hez. Rengeteget tanultunk az eltelt négy nap alatt. Köszönetet mondok a jó oktatásért és külön a kitűnő ellátásért." Lassan befejeződött a három órás délelőtti foglalkozás és a levesebbek egészen a tálalási időig gyakoroltak. Balotas* Guszti'a gÿéngébèkkëT*külön foglalkozott. Akadtak ki­sebb sérülések, de ez nem okozott különösebb problémát. Az ízletes ebédnél, a fehér asztalnál megoldódtak a nyelvek és jóleső érzés volt hallani a kedvező megnyilatkozásokat. Fehér Gyula szabómester, aki a délelőtti foglalkozást kisebb sérülés miatt hagyta ki, elmondotta: "Nem hittem volna, hogy a hihetetlenül hőszegény télben ezen a helyen ilyen havat találunk. Nagyon jó lenne, ha külön tartanának a téli szünetben gyermekeknek is tanfolyamokat. Az iskolákban nem foglalkoznak ennek a szép sportnak az oktatásával, én pedig a gyermekeimet feltétlenül szeretném szakszerű oktatásban részesíttetni. A síe­lés valósággal felújítja az ember vérét, annyi oxigént szívok itt be, amennyit egy év alatt sem élvezhetek talán Pest füstös koromtengerében. Azt szeretném kérni, hogy ne­­ feledkezzenek meg rólunk, új síelőkről a jövőben sem. Szívesen mennék fejlődésem érdeké­ben újabb tanfolyamra is és szeretnénk a Szövetség egyéb rendezvényein is részt venni." Többen hiányolták a megfelelő propagandát a csoport érdekében, de elmondották, hogy a természetjárás propagandáim sem sokkal jobb. Dicsérték Lázár Péter gondnokot, aki igyek­ezik minden kérésüket kielégíteni a lehetőségek hatá­rain belül s a kisebb komfortbeli hiá­nyosságokat kitűnő konyhával feledtetni. Az ebédet követő rövid pihenő jótékony hatással volt a tanfolyam egészére, mert a délutáni foglalkozáson már az egymást követő ívelések füzéreit gyakorolták, a kisebb hózápor után kitűnő hóval borított lejtőn.

Next