Turista, 1963 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

A természetbarát mozgalom szer­vezeti átalakulása — mint azt a kezdeti tapasztalatok is jel­zik —, e népszerű sportág nagyarányú fellendülését eredmé­nyezi. Újabb rétegek bevonását ter­vezik a szövetségek vezetői. A Buda­pesti TST a középiskolák vezetőivel folytat ilyen értelmű tárgyalásokat, s követik a példát a főváros kerüle­tei, a vidéki szervek vezetői is. Figyelemmel kísérik-e a Turista­házakat Kezelő Vállalat vezetői a mozgalom ugrásszerű fejlődését? Összhangban állnak-e a vállalat ter­vei a természetbarátok növekvő igé­nyeivel? Elegendő és megfelelően fel­szerelt szálláshely fogadja-e a turist­­ákat az új évben? Fejlesztési tervek, a beruházások dokumentációi, felújításra vonatkozó intézkedések kerülnek az asztalra, s kérdésünkre Baga István igazgató így nyilatkozik: — Vállalatunk a háború után el­hanyagolt turistaházakat kapott örök­ségbe. A felszabadulás előtti szállások egy részét üzletemberek építették, s a befektetett tőke gyors megtérülése, a búsás haszon volt a cél. Ezért for­dítottak kevés gondot a házak kar­bantartására. A szálláshelyek másik része a turisták filléreiből épült. Hogy mégis használhatók legyenek ezek a múlttól örökölt létesítmények is, milliós ráfordításokra volt szük­ség.­­ Az új turistaházak létesítése 1955-től kezdődött. Bizonyára érde­kes az az adat, hogy 1955 előtt a 7000 szervezett turistának mindössze 1300 férőhely állt rendelkezésére. Ma pe­dig a kimutatások szerint 56 egysé­günkben 2500-ra bővült a férőhelyek száma. Most egy év átlagában 300 ezer szállóvendéget fogadunk be és kb. 1 millió főre tehető az évi átmenő forgalom. Hasonlóképpen szemléletes például a dobogókői forgalom is. Itt 1938-ban 3200 hálóvendég fordult meg egy év alatt. 1962-ben ez a tu­ristaház 27 ezer turistának nyújtott szállást és étkezést. — Hogy lépést tartsunk a fejlődés­sel, a múlt évben csupán a berende­zések és a használati tárgyak felújí­tására két és félmillió forintot fordí­tottunk. — Ha valahol, akkor a turistahá­zak egyre növekvő forgalmán lehet igazán lemérni az országos méretű mozgalom terebélyesedését, — hang­súlyozta az igazgató és így folytatta: — A vendéglátás és a kulturált ki­szolgálás emelkedő nívóját bizo­nyítja, hogy a mátraházi és a Lajos­­forrási turistaházak előtt a forgal­mas napokon 15—20 autóbusz, mint­egy 50—60 személygépkocsi parkol és­ több száz a gyalogszerrel érkező vendég. — Nem csupán jelképes összefog­lalása a fejlődésnek, amikor azt mondjuk: a barátságtalan, dobkály­hás, szalmazsákos szálláshelyeket mind gyorsabban cserélik fel a tiszta, korszerűen felszerelt, cserépkályhá­val fűtött, meghitt pihenést, felüdü­lést nyújtó turistaszállások. Az elmúlt évben beérkezett pana­szokról is szó esik. Baga István igaz­gató szerint a vállalat nem tehet arról, hogy az építkezések kivitele­zői egyes helyeken célszerűtlenül tervezték a mellékhelyiségek felépí­tését. Más területeken a közművesí­tés hiánya okoz nehézségeket. A jó ellátás érdekében több szállítóesz­közre volna szükség. Ahol pedig együtt áll a fedezet a felújításra, ott nem mindig találnak szabad építő­ipari kapacitást, vagy építőanyagot. A továbbiakban Baga István elis­merően nyilatkozott a társadalmi hozzájárulásokról, amelyek messze­menően segítették a vállalat tervei­nek valóraváltását.­­ Borsod megyében a miskolci ÉDÁSZ dolgozói Veres György mér­nök kezdeményezésére társadalmi munkában vezették be a villanyt a Herman Ottó és a bánkúti turista­­házakba. Az Erdészeti Kutató Intézet és a DIMÁVAG dolgozói bekötőutat építettek a turistaházhoz. Balaton­almádiban ugyancsak társadalmi munkával festették át a bútorzatot. Kisinóc is hasonló összefogás révén kapott villanyvilágítást. Az „Ezüst fenyő” turistaház elgombásodott ge­­rendázatát önkéntes vállalkozásból cserélték ki. Lajos­ forrás előtt kor­szerű autóparkolót épített díjtalanul a honvédség. Több százezer forintra tehető az a munka, amely a mozga­lom iránti önzetlen odaadásból szü­letett. — A vállalat sem maradt tétlen — folytatta Baga István. Munkatársa­immal állandóan keressük az új léte­sítmények létrehozásának lehetősé­geit. Így kerültünk kapcsolatba a tiszapalkonyai építkezések irányítói­val, akik lehetővé tették a csehszlo­vák tervezésű 40 méter hosszú, 10 méter széles fabarakkok felhasználá­sát turistaszállások céljaira. Tizen­három fabarakk átvételéről folynak a tárgyalások. Az előterjesztés a Ter­mészetbarát Szövetség Elnöksége előtt van. Kedvező döntés esetén új objektumokat hozunk létre a pál­­völgyi, a nagyvillámi, a hollóstetői, a síkfőkúti és más turistaházak tér­ségében, valamint Bujákon és Sátor­aljaújhelyen. — Az 1963. évi programhoz tarto­zik még a Majk községbeli műemlék­együttes átvétele. Az egykori főrendi kolostor megfelelő restaurálás után mintegy 80 férőhelyes európai szín­vonalú turista otthonná válik. A majki műemlék a helyreállítást kö­vetően Tatabánya, Tatatóváros kör­zetében a Körtvélyes által határolt medencében, a természetjárást, a hor­gászatot kedvelő turisták, kirándulók pompás paradicsoma lesz. Most a Komárom megyei Tanácson a sor, hogy mielőbb megkapjuk a létesít­ményt és megkezdhessük az építke­zést. Baga István befejezésül hang­súlyozta: " A Természetbarát Szövetséggel szorosan együttműködve, széles töme­gek számára kamatoztatjuk majd az új lehetőségeket. S a természetbará­tok lelkes, önzetlen közreműködését látva, vállalatunk dolgozói is na­gyobb kedvvel végzik munkájukat, a fejlődés távlatainak biztos ígéretében vállalják a nehézségek leküzdését. —­­ — r — társadalmi MUNKÁSOK segítik a turistaházek fejlesztését A TKV 1963. ÉVI TERVEI ötéves jubileumot tartottak a Meteor barlang felfedezői December 1-én ünnepelte a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Barlang­­kutató Szakosztálya megalakulásának 5 éves évfordulóját. Elsőnek Révész Lajos, a TTE egykori főtitkára emlékezett vissza a nehéz körülmények között dolgozó munkásturisták barlangosainak eredményeire. Dr. Dénes György szakosztályvezető számolt be ezután az eddigi munkákról. Öt év alatt a hat tagú barlangkutató csoportból több mint száz tagot számláló szakosztály fejlődött ki. A lelkes fiatalokból, fiúkból, lányokból álló kollektíva eredményeiből kiemelkedik az alsóhegyi zsombolyok, az imolai víznyelőbarlang és a már országos hírű Meteor-barlang felfedezése, ill. feltárása, valamint a sok tudományos feldolgozás is. A szakosztály legrégebbi és legeredményesebben dolgozó tagjainak jutalma­zása és emlékplakettek kiosztása után a Meteor-barlangban készült TV-kisfilm és színes diapozitívek vetítése zárta be az ünnepséget. Nagy érdeklődéssel tekintette meg a hallgatóság a meteoros barlangkutatók munkáját, eredményeit bemutató foto- és dokumentációs kiállítást és az igen szép ásványgyűjteményt.

Next