Turista, 1967 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
sában vezető szerepet játszó bencések politikai és kulturális központja volt „a Pannónia hegyén emelt Szent Márton monostor”, ahogy a múlt század közepéig nevezték. A fejedelmi adományokkal naggyá tett apátsághoz kezdetben királyi palota is csatlakozott. Gyakran laktak benne az Árpád-királyok tróntermében fogadta Könyves Kálmán 1096-ban Bouillon Gottfried keresztes vezér tisztelgését. Szent László itt tárgyalt IV. Henrik német császárral, II. Géza falai között látta vendégül VII. Lajos francia királyt és III. Konrád német császárt. Szent László országgyűlést is tartott Szent Márton hegyén, s 72 könyv adományozásával megvetette a mai 300 000 kötetes könyvtár alapjait. Ez a várszerű monostor oly gazdag tárháza a történelmi értékeknek, nemzeti kincseknek, hogy alig van párja az országban. Levéltárában 276 Árpád-kori oklevelet őriznek, köztük 29 felbecsülhetetlen értékű diplomát a XI—XII. századból. Valóságos nemzeti ereklye az apátság Szent Istvántól való kiváltságos levele, melyet tűzben aranyozott, drágakövekkel kirakott keretben, üveglappal légmentesen elzárva, páncélszekrényben őriznek, legelső nyelvemlékünkkel, az 1055-ből való tihanyi alapítólevéllel együtt. Ez a latin nyelven írt okmány foglalja magába a legrégibb, eredetiben fennmaradt magyar szavakat, melyeket az apátság birtokhatárainak pontos megjelölésére vettek be a latin szövegbe, ötvennyolc magyar szó, valamint kilenc rag ésképző található ebben az egyedülálló becsű okmányban. A monostor kincsestárának viszont egy remekbe készült csúcsíves misekehely a legértékesebb darabja. Mátyás korából és Szent István koronázópalástjának előmintája 1031-ből. Világossárga szövetén sötétbarna madarak röpködnek kékes fényű csillagok ragyogásában. A bazilikát és a kolostort olyan erős várfal és bástyasor vette körül kezdettől fogva, hogy már a tatárok eredménytelenül ostromolták. A Szent Márton hegyén fölmagasló épülettömb ma is várszerű hatást kelt, s nagy idők emlékét őrzi. A székesegyház és a kolostorépület jelentős része az első magyar századokból való. A bazilika bal hajóját 1137-ben építették román stílusban, mennyezetét és jobboldali hajóját 1225-ben már gót ízlésben ívelték át és boltozták be. Állatfigurás lábazatú, bimbófejes román oszlopkötegeken nyugszik a csúcsíves mennyezet. A háromajtós altemplom hat zömök kőoszlopa fölött ugyancsak ez a két stílus ölelkezik a mennyezet bordáiban 1225 óta. Árpád-kori a főapátság kerengője és román díszkapuja is, tíz pár, fehér márványból való karcsú oszlopával. Az ősi épület lenyűgöző nagyszerűséggel koszorúzza a Sokorói-dombság keleti vonulatát. A 750 éves templomot és monostort kerítő várfal mellvédjéről Nyugat-Magyarország jelentős részét beláthatjuk, de még a Stájer-Alpok legkeletibb csúcsai is fel-felködjenek. Innen tekint le Pápa tájára Erdélyi József, hogy a Nagy-Alföld tágabb láthatárához szokott szeme pillantása máris a Schneeberg havas ormaiba ütközzék. Kisebb e táj, szűkebb e láthatár, messzebb csábít a küllős napsugár. Nyugat felé kémlelget Sokoró halma, honnan ködtelen ég alól százszorszépet üzennek e határaik jégsisakos bércei Styriának ... Ugyaninnen kémlelték végig a pannóniai tájat, Anonymus szerint, már a honfoglalók is: „Árpád vezér és vitézei Szent Márton hegye mellett táborba szállának és a hegyre felmenően Pannónia földjének szépségét látva fölötte örvendezének .. E halomsor kiemelkedő pontjairól nyitott a táj a vasi dombokig. Elénk tárul a kisebbik magyar alföld, az Alpokalja és a Dunántúli-középhegység közti síkság. Tízszerte kisebb a Nagy- Alföldnél, de az ország legkorszerűbben művelt, leggazdagabb termésátlagokkal dicsekvő mezőgazdasági vidéke. Legmélyebb része a Győri-medence — a Rábaköz, a Mosoni-síkság, a Szigetköz, a Hanság és a Fertő —, melyen a Duna és a Rába teregette szét vastag üledékeit és egyengette el tökéletes síksággá. Nyugati és déli peremvidékén az Alpok nyúlványairól lefutó folyócskák raktak le széles kavicstakarót, s e hordalékba vágódott vízmosások változatos arculatú dombsággá alakították a Kisalföld szegélyét, Így jött létre a Dunántúl néhány igen hangulatos kis tája, köztük a Vasi-dombság, a Rába és a Marcal között húzódó Kemeneshát és a róla aláereszkedő Kemenesalja, (ahová legközelebb látogatunk el). A három oldalról dombvidékekkel határolt Kisalföld 7000 négyzetkilométernyi területe szépen megmunkált kultúrtáj. A Marcal és a Rába hosszú ideig egymással párhuzamosan fut a közepén a Duna felé, a Kisalföld legértékesebb mezőgazdasági területein át. A kiváló talajon s a kiegyensúlyozott éghajlat alatt, magas hozamú igényes növénytermesztést és mintaszerű állattenyésztést folytat itt a nagyüzemi gazdálkodás útján haladó szövetkezeti parasztság. A ligetekkel, kis erdőcskékkel, fasorokkal tagolt hatalmas cukorrépa- és búzatáblák, kiterjedt kukorica- és burgonyaföldek változatosabb tájképeket formálnak, mint az egyhangúbb Nagy-Alföld végtelen gabonamezői; a Rába, a Marcal, a Rábca és a Kis-Duna pedig ideális halasvizek a horgászturistáknak. Aki a Bakonyból aláereszkedve a Pannonhalmi-dombságon át legyalogol a Kisalföldre, három különböző jellegű tájával ismerkedik meg az országnak, s útja végén a változatos arculatú síkságban is sok gyönyörűséget talál. Antalffy Gyula Légifelvétel az apátság erődszerű épületéről Szent István korából való altemplom Pannonhalmán