Természetvédelmi Közlemények 14. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2008)
Kovács-Láng Edit - Kröel-Dulay György - Czúcz Bálint: Az éghajlatváltozás hatásai a természetes élővilágra és teendőink a megőrzés és kutatás területén
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI A TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGRA 33 A legfontosabb kutatási feladatok Mint ahogy a tervezett adaptációs lépéseknek, a további kutatási feladatoknak is igen fontos kritériuma a szektorköziség és a nemzetköziség. Mivel az éghajlatváltozás és hatásai univerzálisan jelentkeznek, az eredményes alkalmazkodáshoz a problémákat a különböző szektoroknak (mezőgazdaság, erdészet, vízügy, természetvédelem, energia, egészségügy, katasztrófavédelem) együttműködve kell megoldania. Előfordulhat ugyanis, hogy egy probléma leghatékonyabb megoldásához a leginkább érintett szektoron kívül egy hagyományosan valamely más szektor hatáskörébe tartozó területen is szükségesek intézkedések. Az itt felvázolt kutatási célok közül is mindegyiknél fontos a szektorok közötti kommunikáció, de azokat a feladatokat, amelyek esetében gyakorlatilag létfontosságú a szektorok közötti együttműködés külön is megjelöltük egy csillaggal (*). Emellett fontos még az is, hogy a jövőben el kell mozdulni a klímaváltozás hatásának elkülönült vizsgálatától, és egyre inkább az éghajlatváltozásnak és a természeti - társadalmi - gazdasági következményeknek az együttes kezelése, modellezése felé kell eltolódjanak a kutatások. Egy másik hasonlóképp fontos cél hazánk földrajzi fekvését is figyelembe véve, hogy ahogy a jövőnkben jórészt osztoznunk kell a szomszédainkkal, ugyanígy a kutatások is együttműködésben szülessenek! Nincs értelme annak, hogy pl. minden közép-európai kis állam saját maga végezze el külön-külön a rá nézve veszélyes adventívek azonosítást, hiszen várhatóan óriási átfedések lesznek az eredményekben, arról nem is beszélve, hogy jó minőségű előrejelzések készítéséhez egymás adataira is szükségük lesz. Egy további szempont lehet, hogy az Európai Unió is elsősorban a nemzetközi együttműködésekben megvalósuló kutatásokra ad pénzt. Azokat a kutatási célokat, amelyek megítélésünk szerint igazán eredményesen csak nemzetközi együttműködésben vihetők véghez (+) jellel emeltük ki. (1) Bioklimatikus modellek készítése hazai fajokra, élőhelyekre: • fajok és élőhelyek klíma általi meghatározottságának (klímaérzékenységének) vizsgálata, különös tekintettel a közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre (+), • a védett és a domináns, társulásalkotó fajok klímaérzékenységének, veszélyeztetettségének bioklimatikus modellezése, projekciók készítése (+), • potenciálisan veszélyes új adventívek azonosítása, várható elterjedésük bioklimatikus modellezése (*+). (2) Az élővilág klímaváltozásra adott reakcióit befolyásoló tényezők és a változások mechanizmusainak feltárása: • a veszélyeztetett fajok és élőhelyek aktuális térbeli mintázatának és potenciális vándorlási lehetőségeinek kiértékelése, várható faj- és élőhelymozgások becslése, • a természetközeli területeket körülvevő mátrix átjárhatóságának vizsgálata, modellezése különböző tájhasználati módok és intenzitások függvényében különböző élőlénycsoportok esetére (*). Természetvédelmi Közlemények 14, 2008