Természetvédelmi Közlemények 29. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2023)
Gyakorlati természetvédelmi tapasztalatok - Sipos Ferenc, Kovács Éva és Vajda Zoltán: Természetvédelmi szabályozás révén kialakított, természetközeli állapotú élőhelyek felhagyott síkvidéki építőanyag-bányákban
Természetvédelmi szabályozás révén kialakított élőhelyek felhagyott bányákban 6t feltételek nélkül kizárja” vagy „nincs érdemi jogalap arra, hogy az engedélyező hatóság természetvédelmi szempontot érvényesítsen döntésében”. A szinte minden szempontból mesterségesen szabályozott állapotú síkvidéki kultúrtájban természetes úton új vizes élőhelyek nem keletkeznek, ezért ellenirányú emberi beavatkozás nélkül már csak a megszűnésükhöz vezető folyamatok működnek (feltöltődés, kiszáradás). Másfelől gazdasági érdekből, hatalmas erőforrásokkal új, de kis ökológiai értékű, természetes társaikra nem emlékeztető, ezért természetközeli állapotúvá válni nem tudó vizes élőhelyek sokaságát hozzák létre (mély bányatavak), rengeteg tájhasználati konfliktussal. Megítélésünk szerint a két problémát lehetne és érdemes volna együtt kezelni. A síkvidéki építőanyag-bányászat a fenntartható gazdaság elveit közelítve, sokkal magasabb ökológiai értékű tájelemek létrehozására is képes lenne az ehhez szükséges, kellő erejű természetvédelmi szabályozási intézkedések mellett. Az ezt elősegítő szervezett szakmai gondolkodás, jogi háttér, és egyáltalán az általános szándék egyelőre ugyan hiányozni látszik, de reményeink szerint a kedvező eredményű esettanulmányok számának és a róluk szóló híradások mennyiségének gyarapodásával ez a helyzet javulni fog. Irodalomjegyzék Archibald, K. M., Buler, J. J., Smolinsky, J. A., Smith, R. J. (2017): Migrating birds reorient toward land at dawn over the Great Lakes, USA. The Auk: Ornithological Advances 134: 193-201. https://d0i.0rg/l 0,1642/AUK-16-123.1 Barina, Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. Kitaibelia V(2): 313-318. Barina, Z. (2002): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata II. Kitaibelia VI(1): 157-165. Biró, M., Iványosi Szabó, A., Molnár, Zs. (2015): Táj és történelem - ez a mi kis hazánk. A Duna-Tisza köze tájtörténete. In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 41-58. Biró, M., Révész, A., Molnár, Zs., Horváth, F. (2006): Regional habitat pattern of the Danube- Tisza interfluve in Hungary I. - The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Botanica Hungarica 49(3): 267-303. Boros, E., Ecsedi, Z., Oláh, J. (2013): Ecology and Management of Soda Pans in the Carpathian Basin. Hortobágy Environmental Association, Balmazújváros, 551 p. Bozó, L. (2017): A Charadriiformes madárrend fajainak vonulása és fészkelése Kevermesen és Lőkösházán. Állattani Közlemények 102(1-2): 25-49. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2017.102.12.25 Bölöni, L, Molnár, Zs., Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója, ANER 201E MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p. Deák, B. (2018): Természet és történelem. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft, 151 p. Engi, L. (2005): A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó és a közelben létesült homokbánya madárfaunisztikai adatai. A Puszta 2004-1/21: 223-234. Természetvédelmi Közlemények 29, 2023